Amerikai mintára játszanák le a baloldali belharcokat

Fotó: MTI/MTVA / Nagy Lajos

-

Új csodaszert talált a végletekig megosztott baloldal problémáira a Republikon Intézet, amely amerikai mintára egy nyílt előválasztáson játszaná le a belső vitákat még a 2018-as választás előtt. A vitairat bemutatásán rögtön kiderült, hogy a koncepció nem ad választ egy sor kérdésre, például arra, mi lesz, ha a jobboldal megpróbálja meghekkelni az egészet, vagy miként lehet elkerülni, hogy a végén valaki mégis felrúgja az asztalt.


Képzelje el, hogy valamikor 2017-ben minden megyeszékhelyen, egy sportcsarnokban sok ezer ember gyűlik össze, akik meghallgatják a baloldali pártok jelöltjeinek kampánybeszédeit, majd szavaznak arról, hogy ki legyen az úgynevezett demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje! Némileg leegyszerűsítve ez lenne az úgynevezett előválasztás, ami a Republikon Intézet szerdán bemutatott vitaanyaga szerint megoldhatná a baloldal legnagyobb problémáját, a szétaprózottságot.

Az ötlet természetesen nem új, számtalan nemzetközi példa van hasonlóra, és Magyarországon is felmerült már legalább egyszer: 2013 augusztusában dobta be Mesterházy Attila, akkori MSZP-elnök, mikor már hónapok óta birkózott Bajnai Gordonnal, az Együtt vezetőjével azért, hogy ki legyen a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje. Az előválasztásból végül nem lett semmi, a koordináltan, közös listával induló baloldali pártok pedig csúfos vereséget szenvedtek a 2014-es országgyűlési választáson.

A magyar baloldali és liberális politikai oldal azóta sem tudott kilábalni a válságból, a közvélemény-kutatások legalábbis nem sok jót jeleznek számukra. Horn Gábor, Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint az előválasztási vitairattal ebből próbálnak meg felvázolni egyfajta, lehetséges kiutat, legalábbis technikai értelemben. Tóth Csaba stratégiai igazgató szerint mindenki tisztában van vele, hogy 2014-et nem szabad megismételni, de a választási rendszer rákényszeríti a pártokat az együttműködésre, így az előválasztás lehet az a „kockázatos innováció”, ami segít kezelni a helyzetet.



Személyes megjelenés

A Republikon úgy képzeli, hogy az előválasztás személyekről szólna, nem pártokról: a baloldali szimpatizánsok közvetlenül választanák meg nem csak a miniszterelnök-jelöltet, de a 106 egyéni körzet jelöltjét is (ebben a koncepció Mesterházy 2013-as ötletére emlékeztet). Előfeltétele az lenne, hogy a pártok, illetve egyéb, a választásban résztvevő szervezetek előre megállapodnának a szabályokban és abban, hogy elfogadják az eredményt, illetve felállítanának egy úgynevezett előválasztási bizottságot is, ami független bíróként működne.

A választás meglehetősen nyílt lenne, hiszen bárki lehetne miniszterelnök-jelölt, aki képes tíz nap alatt ötezer aláírást összeszedni, a képviselőjelölteknek is elég lenne 250 támogató. A jelöltek előválasztási kampányt folytatnának, majd megyénként rendeznék meg az előválasztást. A szavazás az amerikai caucus rendszerhez lenne hasonlatos, vagyis a választóknak személyesen kellene megjelenni a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban rendezett gyűléseken, ahol alá kellene írniuk egy „értéknyilatkozatot”, és befizetniük 200 forintot. A Republikon egyfordulós rendszerben gondolkodik, de felmerült, hogy lehetne második forduló is, az már nem személyesen, hanem online.

Tóth Csaba szerint az előválasztásnak számos előnye lenne: érdekeltek lennének benne a kisebb pártok is, hiszen ismertséget, legitimációt szerezhetnének, még akkor is, ha nem nyernek, de arra is lehetőséget adna, hogy csak néhány választókerületre koncentráljanak. A választók számára is jó lenne, hogy beleszólhatnak a jelölt kiválasztásába, nem csak plakátragasztásra hívnák őket a pártok. Az előválasztás kinyitná a politikát a pártokon kívüli szerveződések felé is, vagyis új, friss emberek léphetnének be.



Megold ez bármit is?

A vitairatról rendezett beszélgetésen azonban hamar kiderült, hogy az előválasztási koncepció számos kérdést vet fel,a melyeket egyelőre nem lehet megválaszolni. Lakner Zoltán politológus vetette fel, hogy az előválasztás csak technikai eszköz, a baloldalt feszítő politikai, ideológiai vitákat nem oldja meg. Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója ezt továbbgondolva megjegyezte: a magyar baloldalnak nem technológiai problémái vannak, hanem egyszerűen nincs többsége annak az értékrendnek, amit képvisel.

Egyáltalán alkalmas módszer-e az előválasztás arra, hogy pártok közötti konfliktusokat megoldjon? – tette fel a kérdést Unger Anna, az ELTE politikai tudományok tanszékének oktatója, aki szerint az ismert nemzetközi példák szerint az előválasztás nem erre való. Úgy látja, az előválasztáson az elkötelezett törzsgárda venne részt, és nem azt a jelöltet választanák, aki a legesélyesebb lenne a többség támogatásának megszerzésére, hanem azt, aki a saját táboruknak legmegfelelőbb, például aki a leghangosabban bírálja Orbán Viktort.

Ugyanakkor semmilyen garancia nincs arra, hogy a végén tényleg mindenki elfogadja az eredményt – mondta Unger Anna. Amerikában eleve nem indulhat, aki nem vesz részt az előválasztáson, de Magyarországon nincs olyan szabály, ami megtiltaná, hogy a sikertelen előválasztás után valaki csalást kiáltson, és mégis elinduljon önállóan. Nincsenek kötelező szabályok az előválasztási kampány finanszírozására sem, vagyis eleve egyenlőtlen erőforrásokkal indulnának az egyes jelöltek.



Mi lesz a trollokkal?

A legtöbb aggodalom mégis azzal kapcsolatban merült fel, hogy mi történik, ha az elkötelezett és fegyelmezett aktivistákkal rendelkező Jobbik vagy Fidesz megpróbálná meghekkelni az előválasztást, és a szerintük leggyengébb, vagy leginkább támadható jelöltet helyzetbe hozni. Többen is emlegették az 1976-os wisconsini előválasztást, ahol a demokraták és a republikánusok is tömegesen szavaztak a másik párt előválasztásán, hogy az esélytelenebb jelölt (George Wallace, illetve Ronald Reagan - a szerk.) legyen az ő jelöltjük ellenfele.

Elvileg ezt a visszaélést lenne hivatott megakadályozni a koncepcióban szereplő értéknyilatkozat aláírása. Ez Tóth Csaba szerint nem lenne túl bonyolult szöveg, csak lényegében a jelenlegi kormánnyal szembeni, illetve a demokratikus értékek melletti elkötelezettséget fejezné ki. Azt ugyanakkor a stratégiai igazgató is elismerte, hogy ez adott esetben nem tartaná vissza a nagyon elkötelezett jobboldaliakat, ha ez a parancs, de úgy véli, politikai értelemben nagyon komolyan tudna ártani egy pártnak, ha kiderülne egy ilyen trollkodás. Tóth szerint egyébként is megoldható minden technikai részlet, de az igazi, politikai kérdés az, hogy mer-e a baloldal nagyot lépni, és kinyitni a kapukat, vagy minden marad a régiben.