Amerikában is ügy lett Colleen Bell kormánykritikus beszédéből

Fotó: AFP / VANO SHLAMOV

-

A helyettes államtitkárt támadták a képviselőházi meghallgatáson republikánus politikusok, amiért beolvasott egy szövetséges országnak. Közben Bell hazautazott, a Magyar Idők és az Index mást állít az okokról.


Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet múlt heti beszédét kritizáló kérdéseket tett fel a szerdai képviselőházi meghallgatáson Victoria Nuland helyettes államtitkárnak Jeff Duncan republikánus képviselő, egyebek között az feszegetve: az Egyesült Államok be kíván-e avatkozni Magyarország belügyeibe.

Az európai és eurázsiai ügyekért felelős Nulandet a közel-keleti ügyekben illetékes Anne W. Patterson helyettes államtitkárral együtt hallgatták meg a képviselőház külügyi bizottságában az Oroszország fokozódó szíriai beavatkozásával kapcsolatban követendő amerikai politikáról.

Duncan, miután kitért rá, hogy a szíriai polgárháború, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet agressziója következtében Európában évtizedek óta nem látott, a regionális stabilitást fenyegető migrációs válság alakult ki, megkérdezte a helyettes államtitkártól, hogy neki dolgozik-e Bell nagykövet. Az igenlő válaszra a képviselő így folytatta:

„Ön a NATO-ban is nagykövet volt, ezért érti azt, hogy milyen kulcsszerepet játszanak a NATO-országok a világ biztonságában, együttműködve az Egyesült Államokkal, így van? Magyarország nagyon értékes NATO-szövetséges, így van? Miért van akkor, hogy a kapcsolatok több hónapi látszólagos javulása után azzal a Magyarországgal, amely nyugati demokrácia és NATO-szövetséges, az Egyesült Államok nagykövete úgy döntött, hogy ki nem provokált támadást indít Magyarország ellen?"

A diplomáciai vezető válaszában kijelentette, hogy Colleen Bell a beszédében, amelynek részleteit nem ismeri, „megerősítette az Egyesült Államok támogatását egy olyan Magyarország számára, amely egyre nagyobb mértékben demokratikus”. Nuland szerint Washingtonnak viszont aggályai vannak azzal kapcsolatban, ahogy a magyar kormány a korrupció és a média ügyében lép fel.


Bradley Bell, Colleen; Prőhle Gergely

Miért utazik el Bell?

A Magyar Idők kormányközeli napilap szerdai számában azt állította, Colleen Bellt hazarendelték, hogy Nuland közölje vele, nem elég kemény a magyar kormánnyal.


Az Index szerda este azt írta, Bell egy régóta tervezett és előre egyeztetett, nem politikai, hanem magánjellegű esemény miatt utazik az Egyesült Államokba.

Duncan rákérdezett, hogy a budapesti amerikai misszió vezetője „fenyítést” alkalmazott-e egy szuverén országnak azon képességével kapcsolatban, hogy a saját döntése alapján megvédje a saját határait.

Nuland szerint meg kellene néznie, hogy pontosan mit is mondott Bell, de rámutatott: az Egyesült Államoknak, miként az EU-nak is, aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy uniós tagállamok kerítéseket építenek egymás között, ami ellentétes az EU politikájával.

„Azt próbáltuk meg, hogy támogatásunkról biztosítsuk azt a politikát, hogy az EU egységesen működjön együtt a migrációs válság kezelésében” – mondta.

A képviselő a továbbiakban azt feszegette, hogy egy diplomáciai missziónak nem az lenne-e a feladata, hogy javítsa a kapcsolatokat az Egyesült Államok szövetségeseivel, „avagy le akarja-e szidni azokat, akikre szükségünk van a NATO-ban, beavatkozva a belügyeikbe”, egyesek „egóját kielégítve”.

„Még a NATO-szövetségeseink esetében is régi, azt mondanám, ötvenéves politikája az Egyesült Államoknak az, hogy támogassa az erősödően demokratikus, stabil, tiszta Európát. Vagyis amikor aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy egy ország nem támadja célratörően a korrupciót, amikor aggályaink vannak azon demokratikus elvek visszagördítésével kapcsolatban, amelyek alátámasztják a NATO-tagságot, akkor igen, beszélni fogunk erről” – fogalmazott a diplomata.

Jeff Duncan kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, ha egy szuverén ország belügyeibe beavatkoznak. Rákérdezett, hogy az amerikai diplomácia vajon Németországot és Szlovéniát is meg fogja-e fenyíteni, amikor azok fellépnek a milliós nagyságrendű migráció ügyében, amely megváltoztatja az országok demográfiai összetételét, politikai légkörét, megterheli a szociális rendszerüket, és fordulópontot jelent Európában.

„Vajon az amerikai politika be akar avatkozni szuverén országokban és ezeknek azon képességével kapcsolatban, hogy szolgáltatásokat biztosítsanak a saját állampolgáraik számára, és kezeljék a migrációs válságot?” – kérdezte.

„Ellenkezőleg, képviselő úr, erősen támogatjuk az EU átfogó politikáját, amelyet most léptetnek életbe, és amely arra irányul, hogy támogassák egymást ezeknek a migránsoknak a megfelelő módon való letelepítésében, a velük való toleráns elbánásban, a terhek megosztásában és abban, hogy több forrást biztosítanak a befogadó országoknak és azoknak az országoknak, ahonnan érkeztek” – válaszolta Victoria Nuland.

Ismételten egyértelművé tette az amerikai kormány rosszallását azzal kapcsolatban, hogy az uniós országok az EU politikájával ellentétes módon falakat kezdenek meg „újraépíteni”.

Duncan képviselő azt javasolta Nuland helyettes államtitkárnak, hogy olvassa el Bell nagykövet beszédét, és hogy térjenek még vissza erre a kérdésre.

Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet a Corvinus Egyetemen október 28-án mondott beszédében a következők miatt tett szemrehányást: a magyarországi korrupció szerinte „súlyos aggodalmakra ad okot”, a kormány „keménykezű taktikát” folytat a civil szervezetekkel szemben, korlátozza az igazságszolgáltatás, beleértve az Alkotmánybíróság szerepét, valamint a médiaszabadságot, továbbá „egyesek intoleráns módon szólnak a menekültekről”.

A bírálatokra válaszul Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte: a felvetett kérdéseket Magyarország az EU-val vitatja, illetve vitatta meg, és azokat le is zárta.