Amerika legalizálná az űrbányászatot, de nincs hozzá joga

Fotó: NASA / NASA

-

A jelenlegi nemzetközi űrszabályozás semmit nem mond ki azon túl, hogy tilos atomfegyvert telepíteni a Holdra. Így nehéz lesz megkezdeni az aszteroidák bányászatát.


Az amerikai szenátus nem arról híres, hogy könnyű rajta törvényeket átnyomni. A republikánus többségű testületen hosszan fent szoktak akadni fontosnak tűnő ügyek. Az iráni atomprogramról szóló megállapodás csak csodával határos módon úszta meg, hogy a szenátusban megtorpedózzák. Ezzel szemben az űrbányászatot szabályozó Space Act of 2015 nevű tervezetet néhány kiegészítéssel ugyan, de egyhangúlag fogadta el a törvényhozó testület – írja a Popular Science.

Az új űrtörvénynek az az érdekessége, hogy egy gyakorlatban alig létező területet szabályoz. A törvény egyik következménye, hogy kitolja azt a tanulási periódust, amelyben a privát űrcégek komolyabb kormányzati felügyelet nélkül működhetnek. Emellett megszületett a szabályozás, amelynek alapján az űrbányászattal foglalkozó cégek tulajdonuknak tekinthetik az aszteroidákból kibányászott nyersanyagokat.


Képen sokkal egyszerűbb, mint a valóságban


Férfiak toporognak csákánnyal a vállukon

A törvényjavaslat útja a – jóváhagyandó kiegészítések miatt – képviselőházon keresztül vezet az elnök íróasztaláig. Nem sürgős, hogy átmenjen, egyelőre még aszteroidát sem fogott be soha az emberiség, csak tervek vannak rá. Űrbányászati cégek azonban már vannak. A mostani törvénytervezetet részben a Planetary Resources nevű űrcég lobbizta ki. Az amerikai techmilliárdosok által 2010-ben alapított – majd 2012-ben újraszervezett és átnevezett – cég célja, hogy a Földön drágán eladható anyagokat (például platinát) vagy az űrben értékesnek számító nyersanyagokat (a víz például ilyen) termeljen ki. Mielőtt azonban a technológia kifejlesztésének komolyabban nekirugaszkodnának, szeretnék biztosítva látni, hogy egyáltalán lehet jogszerűen bányászni az űrben.


Ha átmegy, a Space Act of 2015 lesz az első olyan törvény, amely lehetővé teszi magáncégek számára a bányászatot. A világűr felhasználását szabályozó Outer Space Treatyt aláíró majdnem száz ország abban egyezett meg, hogy nem telepítenek tömegpusztító fegyvereket a Holdra és az űrbe, valamint csak békés célra használják a Holdat és egyéb égitesteket. Az űr kereskedelmi felhasználásáról egy szó sincs a szerződésben, ellenőrző hatóságot vagy vitarendezési eljárást sem ír le a dokumentum. Szóval nincs olyan nemzetközi szerződés, amelynek alapján rendet lehet tenni az űrben, ha egyszer csákánnyal esnek egymásnak az amerikai és az orosz űrbányászok.


Valójában nem idegen bolygókat, hanem kisebb aszteroidákat akarnak szétvésni


Ufót nem lehet birtokolni

Új elemként jelent meg a szövegben az a kiegészítés, amely körülírja az űrben bányászott nyersanyagot. A törvénytervezet világossá teszi, hogy csak szervetlen anyagokat birtokolhatnak az űrbányász cégek. Ha a Space Act of 2015 törvényerőre emelkedik, akkor az Alien-filmek gonosz megakorporációjának semmilyen oka nem lesz halni küldeni a Nostromo űrhajó legénységét. Hiába találnak egy idegen civilizációt, az nem válhat a cég tulajdonává.


Idegen létformát nem lehet birtokolni. Nem mintha ez a probléma felmerült volna


A másik lényeges kiegészítés pedig azt jelenti ki, hogy az Egyesült Államok nem formál amúgy jogot a teljes világűrre, tehát az új törvénnyel esze ágában sincs megsérteni az Outer Space Treatyt. A szabályozási kísérlet ugyan ügyes ötlet, de a magánűrcégeknek lehet, hogy nem lesz elég ennyi. Mivel az Egyesült Államoknak túl sok joga nincs az űrbéli javakhoz, így azt is nehezen tudja törvénybe foglalni, hogy azt cégek maguknak megszerezhetik. Nem fogják megúszni az űrstartupok a nemzetközi tárgyalásokat.