Állami ígéretek és zárolt bor Tokajban

Forrás: MTI/MTVA / Balázs Attila

-

A tulajdonosváltások és botrányok után most már bizakodó a Tokaj Kereskedőház. Nyereséget azonban csak évek múlva várnak.


Lezárultak a viták a tokaji fejlesztések körül, és az is egyértelművé vált, hogy az állam is kiáll a régió legnagyobb felvásárlójának számító Tokaj Kereskedőház (TK) mögött – hangzott el a társaság által szervezett sajtóbeszélgetésen. Tombor András, az állami tulajdonú cég felügyelőbizottságának elnöke szerint a hosszú távú fejlesztési terv is rövid időn belül – akár már ebben az évben – támogatást kaphat a kormány részéről.

Az állam nemcsak tulajdonosa a cégnek, de 2013-ban már az Orbán-kormány indította el azt a nagyszabású fejlesztési programot is, amelynek a célja a gyártás korszerűvé tétele, egyben a korábban többször botrányba keveredett cég renoméjának visszaállítása. Lázár János két évvel ezelőtt százmilliárdos fejlesztési programot ígért a borvidéknek – ebből eddig 12,4 milliárd érkezett meg a társasághoz.



Állami támogatások

2013–2014: 4,5 milliárd forint tőkeemelés

2014–2015: 4,5 millárd forint hitel a tulajdonos MNV-től

2015: 3,4 milliárd forint tőkeemelés


Sőt, az év elején nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a cég fejlesztésével kapcsolatos ügyeket, ami elvben a beruházások végrehajtásának könnyítését jelenti.

Ennek ellenére a támogatás még a nyáron sem volt egyértelmű. A cég például júliusban jelezte, hogy hiányzik az elkezdett fejlesztések folytatására a pénz, így a szüret előtt rövid ideig a szőlőfelvásárlás fedezete sem volt meg a borvidéken termelt szőlő 30 százalékát felvásárló cég számára. Ezt sokan a helyi vitákra vezették vissza: nyílt titok volt, hogy a mádi borászok aktívan lobbiztak a kereskedőház térnyerése ellen.

A TK ugyanis nem csupán a tolcsvai és szegi telepei fejlesztésére, az egyes területek sajátosságait pontosan feltérképező terroirfelmérésre, illetve egy kiterjedt marketing kidolgozására költötte az államtól tőkeemelés és tulajdonosi hitel formájában érkező összeget. Ebből jutott a felvásárlási ár hazai szinten kiemelkedő emelésére is.

Ez a gyakorlatban idén azt jelentette, hogy a gazdák – a bor fajtájától függően – 140–400 forintot kaptak a felvásárolt borszőlő kilójáért. Az átlagosan 200 forint körüli ár jóval magasabb az országos átlagnál. A KSH adatai az elmúlt években száz forint körüli átlagárat mutattak, idén a hirdetések is 100–170 forint közötti árszintre utalnak. A tokaji árak ráadásul 2012 óta növekednek, miközben a tavalyi, az esős időjárás miatt igen rossz évben az országos átlagár 92 forintra esett vissza.



-


A kereskedőház azonban ennél is tovább lép – mondta el Tombor András: a jövő évre vonatkozó árakat és egyéb szerződéses feltételeket már januárban közlik a velük kapcsolatban álló termelőkkel (idén júniusban történt meg az árközlés). Ez az idén nagyjából 1150 hektáron működő gazdákat érint, de kérdésünkre az elnök jelezte: van tér a bővítésre. A most kiépítendő palackozó- és tárolókapacitások összesen 1400-1500 hektárnyi szőlő feldolgozását teszik majd lehetővé.

A nagy kérdés persze az lesz, találnak-e vevőt a borra, a Tokajival kapcsolatban ugyanis az elmúlt években elég rossz hírek is napvilágot láttak. Tavaly pert is indítottak egy kaliforniai bíróságon, miután kiderült, a kereskedőház ismeretlen eredetű bort próbált eladni aszúként az Egyesült Államokban. Úgy tudjuk, hogy az akkor zárolt, másfél milliárd forint értékű bor azóta is a szegi pincében várja a sorsát.

A társaság a botrányt követően kezdett bele a most is folyó nagyszabású átalakításba. Azóta többször változott a vezető személye – legutóbb néhány napja, amikor Gaálné Király Enikő megbízott vezérigazgató helyett Szappanos Pétert nevezték ki vezérigazgatóvá. Tombor Andrást pedig októberben Héjj Dávid, Lázár János volt kabinetfőnöke váltotta a Tokaji Fejlesztési Tanács élén, ami szintén arra utalt, hogy komoly feszültségek húzódtak a kereskedőház és az 5500 hektáros régió ettől független termelői között.

A cégen belül is jelentős konszolidáció zajlott le: az év elején dolgozóik negyedétől váltak meg. A 2013-tól jelentősen szigorodó borrendelet alapján pedig a portfólió átalakítását indították meg, amelynek során először kiszűrték a gyengébb minőségű, korábban a készlet nagyobb részét adó, 3-4 puttonyos aszúkat, a minőségi termékeket pedig luxuskategóriába pozicionálják át, ami magasabb árat eredményez.

A felvállaltan agresszív fejlesztési stratégia egyelőre nem látszik a cég eredményein: a tavalyi évet 1,8 milliárd forintos veszteséggel zárták, amihez hozzájárult, hogy a cég nettó árbevétele az előző évi 3,81 milliárd forinthoz képest csaknem a felére, 2 milliárdra esett vissza.

Tombor András azt reméli, hogy 2017-et már üzemi szinten profittal zárhatja a cég, 2019-re pedig osztalékfizetést remél. Egyben a helyi kistermelők bevonását is tervezik, vagyis – legalábbis középtávon – részlegesen privatizálhatják a most állami tulajdonban levő társaságot. Addig pedig 15,5 milliárd forintot tartanak szükségesnek, részben az elkezdett beruházások befejezésére, részben pedig a veszteség finanszírozására.


Édes év

Az elmúlt másfél évtized átlagánál valamivel kevesebb, 75 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel a kereskedőház idén 1150 hektárról. Ennek a kétharmada furmint, 21 százaléka hárslevelű, 10 százaléka pedig muskotály volt. Az idei száraz és forró időjárásnak köszönhetően viszonylag magas, 20,86 volt a szőlő mustfoka, ám a viszonyok nem kedveztek az aszúhoz szükséges botritisz gomba kialakulásának.