Az Alkotmánybírósághoz fordult Áder

Fotó: MTI/MTVA / Varga György

-

Ciklusa alatt másodszor vétózott így. Amikor a választási regisztrációval tette ezt, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt.


Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosításról az Alkotmánybíróságtól.


Az államfő a törvény elfogadásának módját tartja az Alaptörvénnyel ellentétesnek, ezért kért normakontrollt.

Áder János szerint három kérdést kell vizsgálni: van-e olyan szakasza a törvénynek, amit feles többséggel fogadtak el, holott az kétharmados döntést igényelt volna, sérültek-e a természetvédelemre vonatkozó szabályok, valamint hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződéseket ezzel a törvénnyel lehet-e módosítani.

Áder János szerint mindenki érdeke, hogy a nemzeti parkok működésével kapcsolatban megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen. Az Alkotmánybíróságnak 30 napja van dönteni.


A kalandos sorsú törvény

Az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénnyel kerültek volna át a Nemzeti Földalapkezelőhöz a Nemzeti Parkok vagyonkezeléséből a földek. A lépés ellen számos zöld szervezet tiltakozott, a Kövér László házelnök vezette szervezet is kifogásolta a változtatást. Elsőre amúgy át sem ment a tervezet, voltak kétharmados részei is, de a szükséges többség nem volt meg az elfogadásához. Ezért a zárószavazást elhalasztották, a kétharmados részeket kihúzták és újból nekivágtak a voksolásnak.


A nemzeti parkokra vonatkozó részeket feles többséggel is el lehetett fogadni.


Vétó és vétó

Az államfő két módon vétózhat törvényt. Politikai vétó esetében – ezzel többször is élt már – újragondolásra visszaküldi az Országgyűlésnek, amely azonban akár változatlan formában is rábólinthat a jogszabályra – ez rendszeresen megtörtént már, utána Áder János mindig aláírta azt. Alkotmányossági kifogás esetén élhet az államfő az úgynevezett alkotmányossági vétóval, vagyis azzal, hogy a törvény felülvizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Áder hivatali ideje alatt ez mostanáig csak egyszer fordult elő, azzal a törvénnyel, amely előírta volna a kötelező regisztrációt a választásokra. Az elnök gyanúját az Alkotmánybíróság igazolta, öt különvéleménnyel ugyan, de alkotmányellenesnek mondta ki a javaslatot.