Alkotmánybíróság elnöke: a testület kizárólag szakmai alapon dönt

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Attila

-

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke az MTI kérdésére reagált arra a jogvédők által készített vizsgálatra, amely rámutat, hogy az Ab új, a kormány által delegált bírái közül hat részlehajló döntéseket hoz, és csak ketten ítélkeznek kiegyensúlyozottan.


Az Ab elnöke válaszában kifejtette: amióta az Alkotmánybíróság működik, mindig a parlamentbe bekerült politikai pártok jelölték a tagokat és a parlament választotta meg. „Azóta sajnos az is jellemző, hogy címkézik őket - baloldali, jobboldali, konzervatív liberális, satöbbi -, és ez nem helyes”.
Lenkovics szerint, akit megválaszt a parlament alkotmánybírónak, és magára ölti a talárt, azt kötelezi az alkotmány, valamint a törvényesség, a jogállamiság, a jogbiztonság, azaz az alkotmányos alapjogok védelme. Ebből a szempontból közömbös, hogy korábban tudós, ügyvéd, polgári vagy büntetőbíró, esetleg ügyész volt vagy végzett politikai tevékenységet is - hangsúlyozta, hozzátéve: az Ab a döntéseit szigorúan szakmai alapon hozza meg, és annak örül, ha ezek a döntések szakmai értékelést nyernek.


Az Ab elnöke kiemelte, hogy igyekeznek minden szakmai kritikát hasznosítani, de nem örülnek, ha kifejezetten „rosszhiszemű és politikai indíttatású” bírálat éri a testületet. Ezekre eddig sem reagáltak, és ezután sem kívánnak reagálni - szögezte le.


Kormányhű tesület

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyolc új alkotmánybíró tevékenységét vizsgálta 2011 és 2014 között. A 23 megvizsgált döntésből a jogvédők szerint ketten, Balsai István és Juhász Imre 100 százalékban, négyen több mint 80 százalékban a kormányoldalnak kedvező döntést hoztak, míg Stumpf István 32, Szalay Péter pedig 57 százalékban foglalt állást a kormányoldal számára kedvezően a civilek szerint.

Az Ab egészét vizsgálva a 23 döntéssel kapcsolatban a jogvédők azt állapították meg, hogy az egyeztetés nélkül megválasztott, „egypárti alkotmánybírák” 2013 tavaszi többségbe kerülése előtt meghozott 10 fontos döntés a kormánytöbbség hatalmát korlátozó jellegű volt, míg az azt követő 13-ből már csak 3 volt ilyen.