Alattomos, gyógyíthatatlan kór támadja a magyar lovakat

-

Március 12-én fertőző kevésvérűség (FKV) miatt kellett elaltatni egy lovat az Üllői úti lógyógyászati klinikán. A gyógyíthatatlan, oltással nem megelőzhető betegség miatt azóta 9 településen van karantén, két állatot biztosan altatni kellett, és további hat vérvizsgálata pozitív. A hatóság optimista, a lovasok bizonytalanok.


Március 9-én fertőző kevésvérűség (FKV) gyanúját állapították meg az Üllői úti lóklinikán egy lónál. Ekkor még nem különítették el, illetve nem rendeltek el karantént. Amikor viszont beigazolódott a gyanú, mint minden fertőzött lovat, ezt is el kellett altatni. A klinikán ezután rövid időre zárlatot rendeltek el, három állatot ott, hatot pedig a származási helyén, vagyis otthon 90 napos karanténba helyeztek.

A karantén alatt az állat nem szállítható - tehát például a versenyló nem versenyezhet -, és 21 naponként kell vért venni tőle, majd ezt mindaddig ismételni, amíg a fertőzés kizárható vagy igazolható.


Az FKV az emberekben AIDS betegséget okozó HIV rokona. Lovakat, szamarakat, öszvéreket betegít meg, gyógyíthatatlan és védőoltás sincs ellene. Vérrel, vérkészítménnyel terjed, főleg rovarok terjesztik.


A betegség gyakran halálos, de lehet tünetmentes is, viszont a fertőzött lovak életük végéig tovább adhatják a kórt, ezért jelenteni kell – az Európai Unió felé is – a lovat pedig kötelezően altatják.

Azóta az állategészségügyi hatóság, a NÉBIH által a héten közzétett információk alapján kiderült, hogy a klinikán karanténban tartott három ló közül kettő biztosan fertőződött, így ezeket is altatni kell.

Az otthon karanténozott hat állat közül háromnak az egyik ellenőrző vizsgálata pozitív eredményű lett, így ezeknél még egy vizsgálatot is végeznek. A másik három lónak eddig nem volt pozitív tesztje.

Jelenleg összesen 9 településen vannak lovak zárlat alatt, közölte a hatóság, illetve egy lovat visszaszállítottak a klinikára

FKV fertőzés gyanúja miatti karantén


A NÉBIH a fenti településeken kívül még kilencet sorol fel, ahol olyan lovakat tartanak, amelyek megfordultak a klinikán, de nem kerültek kontaktusba a beteg lóval. Ezekben sehol sincs korlátozás.

Azt a Földművelésügyi Minisztérium rendelete írja elő, hogy „a beteg és a fertőzött állatot hatósági rendelkezésre vágóhídon le kell ölni”, vagyis az állat-egészségügyi előírás ugyanaz, mint például a marhavész vagy a fertőző sertésbénulás esetében.

A lovasok, illetve lótulajdonosok egyelőre nem tudják, hogy pontosan hol számíthatnak arra, hogy felbukkan a fertőzés, pontosabban egy olyan ló, amelyikben lappang a kór. Nincs olyan adatbázis, amelyből látható lenne, hogy melyik, versenyeken vagy szemléken megforduló lovak voltak együtt olyan állatokkal, amelyekről esetleg még nem derült ki, hogy fertőzöttek. Ebből a szempontból pedig egy korábban elvégzett szűrés nem száz százalékosan megbízható.

Részletes adatbázis, amellyel a lovak mozgása követhető lenne, nincs.


Magyarországra csak pár éve tért vissza

Magyarország 1996 óta hivatalosan mentes volt a betegségtől, majd a vírus 2010-ben újra megjelent itt is, és emellett az Európai Unió néhány más országában is. Az Állategészségügyi Világszervezet adatbázisa szerint jelenleg csak Németország és Franciaország érintett, összesen kb 15 esettel.

Magyarországról az adatbázis szerint 2010-ben 8 esetet jelentettek, 2011-ben 13, 2012-ben 8, 2013-ben 6, 2014-ben pedig 7 eset fordult elő.
2015-ből még nincs adat.


A hatóság és a klinika szerint a lovasok a hibásak

A klinika, amely nem az első tünetek megjelenése után rendelte el a karantént, fontosnak tartotta megszólalni, és hangsúlyozni, hogy „sem a klinikán lévő 14 egyéb ló, sem a Dóra major (az egyetem tangazdasága, egyben lovasközpont) közel 60 lova, sem a Lóklinikán a kólikás istállón kívül ez idő alatt megfordult egyéb lovak a mai napig nem váltak pozitívvá a hozzánk elérkezett információk alapján.”

Bodó Gábor, a Lógyógyászati Tanszék vezetője a klinika nevében a Facebookon tette közzé véleményét, amely egyébként megegyezik a NÉBIH-ével. Eszerint a járványveszély nem nőtt, a megnövekedett esetszám pedig annak köszönhető, hogy több vizsgálatot végeznek.

A veszélyt azok a lovak jelentik, közölte szombaton a hatóság, amelyek érintkezésbe kerülnek más olyan lovakkal, amelyek tulajdonosaik a kötelező szűrés elvégeztetését elmulasztották.

Más állományokkal érintkező, tehát például a versenyző lovakat ugyanis évente, valamennyi állatot pedig 3 évente kötelező lenne szűrővizsgálatnak alávetni, ezt azonban nem minden lótartó tartja be. Bodó Gábor szerint léteznek olyan helyek, ahol akár több száz lovat is tartanak, de az állatorvost be sem engedik a területre.