Orbán: Akkor lesz magyar–horvát határzár, ha mindenki tudomásul vette

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / B

-

Most felkészülési idő van, azután lesz hasonló zár, mint a szerb–magyar határon. A felkészüléshez tartozik a jövő heti ENSZ-közgyűlés és további kétoldalú tárgyalások is. A szlovén határon viszont legfeljebb egy nap alatt elmozdítható akadály lesz. Orbán Viktor minderről Bécsben, a magyar nagykövetségen tartott tájékoztatón beszélt, miután találkozott az osztrák kancellárral, Werner Faymannal, akivel konkrétan semmiben sem állapodott meg.


Jelenleg zajlik a kétsoros, a szerb–magyar határon készítetthez hasonló kerítés építése a horvát–magyar határon, és az első sor elkészülte után a határ lezárható – mondta a magyar miniszterelnök, konkrét időpontot azonban nem említett. Közölte, a határ lezárása előtt még több országot felkeres, illetve részt vesz a jövő heti, New York-i ENSZ-közgyűlésen, ahol ismerteti a magyar álláspontot. A felkészülés része egy újabb magyar–horvát tárgyalás is, mondta, és „ha mindenki tudomásul vette”, akkor érvényesíti Magyarország a határzárat.



A magyar–szlovén határon nem lesz kerítés – mondta kérdésre válaszolva –, ami most zajlik, az terepmunka, a határsáv kitakarítása, hogy alkalmassá váljon mobil eszközök elhelyezésére. A Szlovákia által tervezetthez hasonló gátat említett példának, mint mondta, a lényeg, hogy akár egy napon belül eltakarítható legyen. Szlovénia schengeni tagország, ezért ott Magyarország „semmit nem csinál, amibe Szlovénia nem egyezik bele”, mert ehhez „sem a jog köznapi értelmében, sem erkölcsi értelemben nincs jogunk” – hangsúlyozta.


A munkálatok költségeire 60 milliárd forintos keretet nyitott a magyar kormány, de azt nem tudni, elég lesz-e, mondta Orbán Viktor, és a kerítésnek „lesz egy kis patchwork jellege”, mivel Európában nincs annyi drót, hogy műszakilag olyan egységes rendszer készüljön, amely életek veszélyeztetése nélkül működnie. A jövőben azonban Magyarországon is készülhet megfelelő drót, mert a büntetés-végrehajtás megvette a gépeket – tette még hozzá.


Orbán Viktor, Reinhold Mitterlehner

Válságban a „sógorság”

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Ausztria különösen nehéz időkben tagadta meg barátságát Magyarországtól, az „osztrákok lenáciztak minket, ami abszurd egy osztrák politikustól”, de a magyar kormány hajlandó mindezt elfelejteni. A miniszterelnök azt javasolta osztrák tárgyalópartnereinek, hogy a két ország próbálja segíteni egymást, mert "jogi értelemben mostantól egy csónakban ülünk", hiszen a magyar-horvát határon ugyanaz a helyzet a migráció ügyében, mint az osztrák-magyar határon.

A nagykoalíciót vezető szociáldemokrata osztrák kancellárral folytatott megbeszéléséről (tárgyalt Reinhold Mitterlehner néppárti alkancellárral is) elmondta: Werner Faymann határozottan elutasította azt a horvát javaslatot, amely szerint Magyarország és Horvátország közösen működtessen egy folyosót, amelyen keresztül a menedékkérők biztonságosan Ausztriába juthatnak.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök ugyanis ezt ajánlotta, egyben követelte, hogy Magyarország bontsa le az éppen készülő kerítést. Orbán szerint a javaslat ellentétes az uniós szabályokkal, de ha Németország és Ausztria támogatja, akkor kivitelezhető. Mivel az osztrák kancellár ezt nem fogadta el, mert szerinte a fennálló szabályokat be kell tartani, a másik megoldás marad, mondta Orbán Viktor, vagyis az, hogy Ausztria lehetőleg támogatja Magyarország határőrizetre tett erőfeszítéseit. Ennek lényege, hogy a zöldhatáron nem, hanem csak a kijelölt pontokon lehet belépni Magyarországra.

„Erre nézve nincs megnyugtató válasz” – mondta a miniszterelnök, aki szerint Faymann ez ügyben csak annyit mondta, hogy „a külső határok megvédése minden országnak a saját kötelessége”. Orbán Viktor úgy gondolja, ez ígéretnek is értelmezhető, mely szerint Ausztria nem fogja támadni emiatt Magyarországot, és értékelése szerint a tárgyalás után mindenképp jobb lett a magyar–osztrák viszony, mint volt még akár péntek reggel is.


Faymann feszültségről beszélt

Werner Faymann osztrák kancellár korrektnek nevezte Magyarország és Ausztria kapcsolatát, ugyanakkor az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint arra is utalt, hogy van bizonyos feszültség a viszonyban és többször is hangoztatta: „kell egy alap ahhoz, hogy együtt lehessen működni".

A két politikus egy és negyedórás találkozójuk után külön-külön nyilatkozott a sajtónak. Faymann kijelentette: a találkozó „megmutatta, hogy beszélnünk kell egymással”.

A kancellár az Európai Unió külső határának biztosítására hozott intézkedéseket „jogszerűnek” nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a menedékjog ezzel „egyenrangú, az egy emberi jog”.

„Az nem megy, hogy a dublini szabályok alapján ne lehessen menekülteket visszaküldeni más országokba, mivel ott nem teljesítik a normákat” – mondta Faymann, az osztrák hírügynökségi jelentése szerint Magyarországra, de Görögországra is célozva. „Igen kívánatosnak tartanám”, ha jobban tájékoztatnák az osztrák hatóságokat a menekültek magyarországi áthaladásáról – mondta az osztrák kancellár.