Akivel Orbán veje az első milliárdot összehozta – interjú

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A lényeg, hogy boldogabbá tegyék az embereket – mondja Erdei Bálint. Ő egészen áprilisig tulajdonostársa volt Tiborcz Istvánnak abban a cégben, amely az elmúlt években sorra nyerte a települések közvilágításának megújítására kiírt közbeszerzéseket. A kormányfő vejénél nyolc évvel idősebb üzletember a VS.hu-nak nyilatkozott először kapcsolatukról, az Elios által elnyert közbeszerzési pályázatok vizsgálatáról, valamint arról, hogy az eredeti tőkefelhalmozás korszaka után miben látja a jövőt az április vége óta Tiborcz nélkül működő vállalkozásban. A beszélgetésben részt vett Sájer Gábor, az Elios vezérigazgatója is.


Mennyire és miben hiányzik a cégből Tiborcz István?

E.B.: Istvánnal régóta ismerjük egymást. Egy közös ismerősön keresztül találkoztunk. Mindjárt felismertük egymásban a lehetőséget, és jól kiegészítettük egymást. Vállalkozni szerettünk volna. Körülnéztünk, milyen lehetőségek vannak a piacon, és a zöldgazdaság keltette fel az érdeklődésünket. Több területtel kezdtünk foglalkozni, nem a közvilágítás volt az egyetlen. Épületenergetikával, napelemmel, és számos egyéb technológiával, amelyeket azóta magunk mögött hagytunk.


Elios Innovatív Energetikai Zrt.

Az Eliost 2009 augusztusában alapította Erdei Bálint és Tiborcz István, eredetileg ES Holding Zrt. néven, de a figyelem csak akkor terelődött a vállalkozásra, amikor 2010 őszén a Közgép név szerint is megjelent a tulajdonosok között. 2011-re ugrásszerűen megnőtt az Elios árbevétele, és azóta is rendre hozza az évi 2-3 milliárd forintos forgalmat. Főként települések számára korszerűsíti a közvilágítást, a hagyományos nátriumlámpákat cserélik le a sokkal olcsóbban üzemeltethető LED-es világítótestekre. Bár Simicskáék idővel távoztak a cégből, a kormányfőhöz kötődő családi kapcsolat miatt töretlen az érdeklődés a vállalkozás sikere iránt. Áprilisban azonban Tiborcz István eladta a Green Investments & Solutions Kft.-t, amely Erdei cégével fele-fele arányban tulajdonolja az Eliost. A cégnek 2014-ben csaknem félmilliárd (476 millió) forint volt az adózott eredménye.

E.B.: Induláskor a cég nagyon pici volt, összesen ketten dolgoztunk benne. Az elején így mindenki mindennel foglalkozott. Nem voltak leosztva a szerepek, mindenesetre én sokkal inkább az operatív irányítással foglalkoztam, István pedig a stratégia finomhangolásával. Majd később, ahogy specializálódott a cég, mindenki egyre inkább megtalálta az érdeklődésének megfelelő tevékenységeket. István nagyon jó gondolkodású, és jó stratégiai készséggel rendelkezik. Ez mindenképpen hiányozni fog a cégből. De a vállalat ma már nagymértékben specializálódott – csaknem 60 szakember dolgozik a cégen belül –, így teljesen más dinamika szerint, csapatként éri el az eredményeket, minden munkatárs hozzájárul a sikereinkhez.

István az elmúlt másfél évben kissé hátrébb is lépett a vállalat napi életéből, és tavaly januárban átadtuk a cég vezetését Sájer Gábornak. István egyéb elfoglaltságai miatt is visszahúzódott, ráadásul ő sokkal inkább építeni szeret, nyughatatlan természet – persze a legjobb értelemben. A tulajdonosváltás ilyen értelemben tehát semmiképpen sem érinti negatívan a céget.


Erdei Bálint és Sájer Gábor


Az új tulajdonos

De nyilván nem fognak teljesen elszakadni Tiborcz Istvántól. Ha jól tudom, a mai napig van olyan cég, amelyben ön és Tiborcz István is tulajdonos. Az Elios sem egymagában áll a világban. Mennyire hangolják össze cégeik tevékenységét?

E.B.: Az Elios önálló piaci szereplő, nincs semmilyen átfedés, sem tulajdonosi, sem szakmai, sem egyéb összefonódás, nincs is szüksége semmilyen informális kapcsolatra, amire utal. Istvánnal van közös vállalkozásom, ez azonban teljesen más területen, az ingatlanfejlesztésben működik, ami nyilvánvalóan nagyon távol áll az Elios tevékenységétől. Ami nagyon jót tett a cégnek, hogy a WHB-csoport belépett 50 százalékos tulajdonosként.


WHB Befektetési Kft.

Tiborcz Istvántól a WHB, vagyis a West Hungária Bau cégcsoport egyik leánya, a WHB Befektetési Kft. vette meg a Green Investments-et. A győri cégbirodalom kulcsfigurája Paár Attila, aki a leggazdagabb magyarok listáján is szerepel. Vállalkozásai az Elioshoz hasonlóan ugyancsak sikeresek az állami és önkormányzati megbízások elnyerésében. Ők újították fel a Várkert Bazárt, ők fejezik be a budapesti Tüskecsarnokot, de a Demszky-korszakban is ők nyerték el a megbízást a CET, majd később Bálna névre keresztelt kulturális központ felépítésére. A WHB Befektetési Kft.-t idén áprilisban hozták létre, tulajdonosa, a WHB Építőipari Kft. tavaly több mint 20 milliárd forintos árbevétel mellett másfél milliárd forint adózott eredményt ért el.

E.B.: A WHB leginkább a magasépítésben érdekelt, és e cégnek is szándékában áll a külföldi terjeszkedés. Azt gondolom, mindez komoly együttműködési pontokat rejt, és sokkal komplexebb szolgáltatások kidolgozására is lehetőséget ad. A WHB-val közös együttműködések közül kiemelném a díszvilágítás területét.

A szinergia lehetőségének megítéléséhez ön üzletemberként természetesen sokkal jobban ért, mint én, de a közvilágítási projektjeik sikerével szemben éppen az az egyik kifogás, hogy az Eliosszal több éven át tulajdonosi kapcsolatban álló cég, a Sistrade Kft. részt vett a pályázatok kiírásában.

E.B.: Ahogy nincs kapcsolat az Elios és az ingatlanfejlesztő cégünk között, úgy ebben az esetben sincs. És ezt nem pusztán jogi értelemben mondom, a működés szempontjából sincs átjárás. Persze, ha most személyeket nézünk, pici ez az ország, és viszonylag gyorsan lehet összefüggéseket vélni.


Sistrade Kft.

A Sistrade Kft. egyik tulajdonosa, Hamar Endre 2013-2014-ben érdekelt volt abban a Green Investments-ben is, amelyet most áprilisban Tiborcz István eladott a WHB-nak, és amely cég fele részben jelenleg is birtokolja az Eliost. Hamar Endre az elmúlt években több vállalkozásban is üzlettársa volt Orbán Viktor vejének. Emellett trafikokat működtet, felszámolócége is van, és a Sistrade egyre több településen kap jogot a közvilágítás üzemeltetésére. A cég eredménye az adózás után csaknem 100 millió forint lett 2014-ben.

Még több kapcsolati tőke

Volt egy időszak, amikor a Közgép is érdekelt volt a cégben. Miért jött és miért ment Simicska Lajos cége? Mi volt megjelenésének a jelentősége?

E.B: A cég alapításakor energiahatékonysági témakörben gondolkodtunk. Bizonyos szempontból ma is ennek egy viszonylag szűk szeletében dolgozunk, de az energiapiac több részből áll. Az energiahatékonyság mellett ott az energiatermelés és az energiakereskedelem. Akkoriban úgy gondoltuk, hogy a tevékenységünket, piaci lehetőségeinket és a profitabilitást nagy mértékben tudná növelni, ha nemcsak az energiahatékonysággal foglalkoznánk, hanem a három szegmens közül még legalább egyet házon belülre hoznánk – az energiakereskedelmet. Energiakereskedőre mindenképpen szükség van a napelemes, de a közvilágítási rendszereknél is. Menet közben azonban kiderült, hogy ez a szinergia mégsem működik. Specializálódtunk, kimondottan a közvilágítás és a díszvilágítás felé fordultunk, itt pedig ezek a szinergikus hatások elenyészőnek bizonyultak. Igazából nem is volt olyan település, ahol az energiakereskedő hozta volna az áramot, és innentől kezdve ez az együttműködés okafogyottá vált.

Érdekes, hogy ön cégekben gondolkozik, én pedig személyekben. Bár azt mondjuk, hogy a cég jogi személyiség, mégsem a cég gondolkozik, hanem azok, akik benne vannak. Kizártnak tartom, hogy ha van egy ismeretségi köre, akkor azzal nem osztja meg a gondolatait, nem cseréli ki a véleményét, és ebből nem szűr le olyan tudást, amiből adott esetben a másik cégében vagy egy újonnan létrehozott cégben profitálhat. A mostani tulajdonosváltás során például a vezetők között megjelent Hauberl Gergely, aki korábban egy fontos informatikai cég, az IdomSoft jogelődjénél dolgozott. Márpedig az önök tevékenységében egyre nagyobb jelentősége van az informatikának.

E.B.: Hauberl Gergely az új tulajdonos, a WHB megbízottja a cégen belül, és a tulajdonos képviselőjeként ő rendelkezik az aláírói jogokkal. Tudomásom szerint semmilyen köze nincs Tiborcz Istvánhoz.


elios zrt; interjú; erdei bálint; sájer gábor; elnök; vezérigazgató


IdomSoft Informatikai Zrt.

Az IdomSoft még 2001-ben, az első Orbán-kormány idején kapta az első megbízást a közigazgatás informatikai rendszereinek a kidolgozására. Ennek a vállalatnak az égisze alatt alakították ki egyebek között a választási rendszer, valamint az okmányirodák informatikáját. 2012-ben azonban a második Orbán-kormány úgy döntött, hogy ezeket a fontos területeket nem hagyja magánkézben, inkább felvásárolja a céget, amely 2013 tavaszától immár az állam birtokában működik. Az IdomSoft állami kézben még annál is jobb eredményt ért el, mint magánvállalatként: tavaly csaknem 4 milliárd forint volt az árbevétele, amin több mint 600 millió forint adózott profitot könyvelhetett el.

S.G: Hauberl Gergely a WHB-csoport képviseletében dolgozik, menedzserként. Azok az informatikai cégek, amelyekkel mi együttműködünk, más nagyságrendet képviselnek, és teljesen máshol, az okos megoldások területén működnek. A legnagyobb világcégekkel dolgozunk együtt.

E.B: Egyébként úgy tudom, Paár Attila személyes jó barátságban van a Hauberl családdal, és onnan jött a kapcsolat. Gergő a közvetlen operatív kapcsolatunk Paár Attilához, vele egyeztetünk a kisebb, napi ügyekben.


Gyanúsak lettek

És a Sistrade-del való kapcsolat?

S. G.: Szeretnék megcáfolni egy legendát a Sistrade Kft.-vel kapcsolatban: ez a cég a közvilágítás felújítására kiírt közbeszerzési pályázatok egyetlen szakaszában sem vett részt.

Egy kicsit visszamennék az európai uniós pályázatok mibenlétére. Az önkormányzatoknak nyílt egy lehetőségük, hogy az elmaradott és rossz állapotban lévő közvilágítási rendszerüket fejlesszék. Az első város, amely ezzel élt, Hódmezővásárhely volt. Akkor még nem volt teljesen egyértelmű, hogy a jövő a LED-technológia, ezért ott nem is határozták meg, hogyan, mivel kell fejleszteni a közvilágítást. A város azonban nem egy kifutóban lévő technológiát választott, hanem egy teljesen újat. Ez volt a LED. Ez a projektünk Európa első, teljes városra kiterjedő LED-es korszerűsítése volt, kevesen tudják, hogy az Európai Bizottság a világítástechnikával foglalkozó szakmai kiadványában a mai napig mintaprojektként, legjobb gyakorlatként szerepelteti.

Szóval a Sistrade feladata az volt, hogy felmérje az önkormányzatok lámpaállományát az európai uniós pályázatok előkészítéséhez, és kiszámolja, hogy egy esetleges korszerűsítéssel milyen megtakarítások érhetők el. Az Európai Uniónál az önkormányzatok pályáztak a források lehívásához. A pályázatok nagy többségét az önkormányzatok saját pályázatírói készítették el, majd egy körülbelül másfél éves pályázati folyamat után az önkormányzatok eljutottak arra a pontra, hogy az Európai Uniótól forrást nyertek a projektekre. Az ezt követően kiírt nyílt közbeszerzési eljárásban, amelyen az Elios is elindult, sem a Sistrade Kft.-nek, sem pedig a pályázatírónak nem volt már semmilyen szerepe. A szerződések, amelyeket a települések a nyertes ajánlattevővel – az Eliosszal, vagy éppen mással – kötöttek, úgy szóltak, hogy a kiviteli tervek elkészítése is a nyertes ajánlattevő feladata. Tehát a műszaki tartalmat sem az előkészítés során határozták meg, azaz bárki bármilyen LED-es világítással és műszaki tartalommal pályázhatott. A lényeg az volt, hogy hozza az elvárt megtakarítást, mivel ez volt az uniós pályázat alapja.

A gyanút az keltette fel, hogy azoknak a felméréseknek a tartalma, amelyeket a Sistrade készített, és az önök által készített tervek tartalma között nagyon nagy az összhang.

S.G.: Magyarországon három olyan lámpagyártó van, amely ezeket a projekteket európai színvonalon el tudja készíteni. Mindhárom gyártó, vagyis a General Electric, a Tungsram-Schréder és a Philips Magyarországon fejleszti a lámpáikat, és a gyártókapacitásuk nagy része is Magyarországon található. Ha valaki egy jól működő, hosszú távon fenntartható közvilágítási hálózatot kíván üzemeltetni, akkor – úgy, hogy megvizsgáltuk több mint 100 gyártó több száz lámpatestét a világon –, mi ezt a három lámpát tudnánk javasolni. A pályázat előkészítése, illetve a közbeszerzési pályázat kiírása és a kivitelezés között másfél-két év telik el, ráadásul ez egy dinamikusan fejlődő technológia, ezért számos esetben előfordul, hogy más műszaki tartalommal valósul meg egy projekt, mint ami a másfél-két évvel korábbi számításokban szerepelt. Ezért is teljesen irreleváns, hogy az előkészítés során ki és hogyan, milyen előírások szerint gondolta el egy város közvilágításának az előkészítését. Egyetlen egy dolog fontos a kivitelező számára, hogy a pályázatban előírt megtakarításokat lehetővé tegye a korszerűsítés az önkormányzatoknak.

A pályázat tartalma mennyire részletesen taglalja, hogy milyen megvalósítással történik a projekt?

S.G.: Ezek a projektek, ellentétben az építőipar más területeivel, nem arról szólnak, hogy valaki kap egy kiviteli tervet a kiírótól, azt be kell áraznia, és megvalósítania. Itt a vállalkozóra van bízva, hogy milyen műszaki tartalommal és milyen lámpákkal fogja azt megvalósítani. A vállalkozó feladata a kiviteli tervek elkészítése. Ez egy teljesen nyitott pálya ilyen szempontból, a kiviteli terv nem határozza meg, nem köti a meg a nyertes vállalkozó kezét.


elios zrt; interjú; erdei bálint; sájer gábor; elnök; vezérigazgató


Tehát azt mondják, hogy a Sistrade Kft.-vel ezekről a projektekről soha nem beszélgettek, nem osztották meg róluk a gondolataikat, tapasztalataikat?

S.G.: Azért nem beszélgettünk, mert nem volt releváns. Csak azt tudom elmondani, amit az előbb is. A Sistrade olyan tevékenységet végzett, ami a város uniós pályázatához volt fontos. A későbbi kivitelezőnek a lámpa darabszámán kívül nincs olyan adat, ami a Sistrade munkájából érdekes lenne.

E.B.: A korábbi kapcsolat ellenére, mert valóban volt egy időszak, amikor a Sistrade tulajdonosa, Hamar Endre az Eliosnak is a tulajdonosa volt, nem volt sem lehetőség, sem szükség bármiféle együttműködésre, hiszen a Sistrade tevékenysége nem tartalmazott olyan többletinformációt, amelynek segítségével az Elios a legkisebb előnybe is került volna egy-egy projektben.

Az a kifogás is felmerült, hogy drágán dolgoznak, illetve ugyanolyan lámpákra eltérő árakat határoznak meg.

S.G.: Nem lehet összehasonlítani az adott gyártó által szállított lámpa árát - hiszen ebben az esetben puszta termékvásárlásról van szó -, illetve egy olyan, komplex projektben megjelölt lámpaárat, amikor az tartalmazza a tervezést, a fénytechnikai méretezést, a forgalomtechnikai tervezést, a kivitelezést és azokat a költségeket, amelyek a projekt egészének finanszírozásához kötődnek, vagy éppen az ötéves, teljes körű cseregaranciához. A LED-ekről azt is tudni kell, hogy egy lámpának 500 féle változata van: ötszázféleképpen lehet rendelni, és ötszázféle beállítása van. Ugyanolyan teljesítmény mellett.

Ezek az árban is eltérnek?

S. G.: Persze. Gondolja el! A mérnökeink minden egyes lámpahelynél külön megtervezik, hogy milyen fényáramú és milyen tükör- vagy lencseeloszlású lámpa kerüljön oda. Egészen egyszerűen azért, mert ezt a tevékenységet nem lehet sablonszerűen végezni. Nem lehet azt mondani, hogy egy adott útkategóriánál mindig ugyanazokat a típusú lámpákat kell használni. Az egyik helyen például változik az út szélessége, van, ahol az út másik oldalán van egy járda, oda olyan lámpát kell tenni, amelynek a tükör- vagy a lencseeloszlása a járdát is megvilágítja a másik oldalon. Minden lámpahelyet külön kell megtervezni. Egy 40 wattos lámpa 500-féle lencse-vagy tüköreloszlással készülhet, ezért két, külsőre vagy modellszámra egyforma lámpatestet sem lehet összehasonlítani, nemhogy két, eltérő helyszínre szereltet.


elios zrt; interjú; erdei bálint; sájer gábor; elnök; vezérigazgató


Már nyomoznak

Ezeknek az üzleti, tulajdonosi kapcsolatoknak azonban lehet előnye. Ezt hívják kapcsolati tőkének. Ez az előny lehet pusztán annyi, hogy a tudást átadják egymásnak, ami a világ legtermészetesebb dolga, de kiterjedhetnek olyan területekre is, amit azután akár egy nyomozóhatóság vizsgál. Apropó, jelentkezett már önöknél valamilyen hatóság bármelyik nyomozás esetében?

S.G.: Két ilyen szál futott. Az egyik egy politikai párt feljelentése nyomán, és a sajtóból értesültünk, hogy nyomozás indult. Erről bővebb információt nem tudunk.


A feljelentések

Az LMP már az év elején feljelentést tett, a Párbeszéd Magyarországért pedig júniusban, mert gyanúsnak találták a sok nyertes közbeszerzési pályázatot, illetve drágának ítélték a kivitelezést. A Demokratikus Koalíció pedig az Unió csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordult. A Nemzeti Nyomozó Iroda részéről megerősítették, hogy valóban nyomoznak „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

S.G.: Véleményünk szerint teljesen megalapozatlan a feljelentés, ráadásul a közelmúltban megjelentekkel szemben arról sem tudunk, hogy bármely európai uniós szervezet eljárást indított volna a projektjeink bármelyikével kapcsolatban. Nem kaptunk megkeresést, adatkérést.


Vissza a gyökerekhez

Ön is említette az informatika jelentőségét, és az Elios már eddig is vett részt napenergetikai projektben, van például egy naperőművük Újszilváson. Hamarosan indulnak is olyan uniós pályázatok, amelyeket ugyancsak önkormányzatoknak írnak ki naperőművek létesítésére. Mi az Elios szándéka? Nyit-e újabb területek felé?

E.B.: Amikor ezt a céget létrehoztuk 2008-2009-ben, nagy terveket szőttünk, és sokat gondolkodtunk, merre és hogyan építsük fel a vállalkozásunkat. Én szakmai oldalról érkeztem a cégbe. Multinacionális nagyvállalatoknál dolgoztam, a világ számos országában, többek között Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban, Kínában, és egyebek között a General Electric Lighting üzletágában. Olyan menedzsment-tapasztalatot és olyan szaktudást szereztem, amelynek segítségével ez a cég is fenntartható pályára irányítható.

Nem zárhatom ki, hogy a jövőben esetleg visszatérünk a napenergia felé, de a fő fókusz biztosan a dísz- és közvilágítás marad az Elioson belül. Ez az a tevékenység, amelynek azonnal látható az eredménye, azonnal költségcsökkentést jelent a megrendelőknek, jó megtérülést biztosít az önkormányzatok és más ügyfeleink számára.


elios zrt; interjú; erdei bálint; sájer gábor; elnök; vezérigazgató


Hazai tőkefelhalmozásból külföldi terjeszkedés

S.G.: Az Elios Közép-Európában biztos, de valószínűleg európai mércével mérve is egy nagyon jelentős világítástechnikai cégnek számít. Külföldi megkereséseink is alátámasztják a külföldi terjeszkedésünket előkészítő munka sikerességét, ezért hoztunk létre már több leánycéget a környező országokban.

E.B. Konkrétan Szlovákiában és Szerbiában indítottunk el leányvállalatot. Nincs még egy olyan cég az Európai Unióban, amelyik annyi lámpatestet cserélt volna le LED-es megoldásra, és ennyire nagy méretű, komplex projekteket hajtott volna végre, mint az Elios. Persze azt nem mondhatjuk, hogy ez örökre így marad, hiszen Nyugat-Európában sokkal nagyobb városok is vannak, és nyilván ott is aktívan dolgoznak cégek. Az Elios szakmai eredményei azonban egy magyar cégtől mindenképpen figyelemre méltó teljesítményt jelentenek. Mindez azt is megalapozza, hogy ne csak Magyarországban gondolkodjunk, hanem idővel regionális szinten is sikeresek lehessünk.

Az árbevételen még nem látszott a külföldi megkeresés.

E.B.: Hosszabb időbe telik, amíg egy-egy város eljut a közvilágítás korszerűsítéséhez, mind technikai, mind pénzügyi értelemben. Ráadásul minél keletebbre megyünk, annál később kapnak észbe a települések. Ezekben az országokban, ha például Romániáról vagy Bulgáriáról beszélünk, eddig nem nagyon indultak el a vonatkozó uniós pályázatok. A magyarországi és nyugat-európai példák azonban arra ösztönzik ezeket az országokat is, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban komoly pénzeket fordítsanak ilyen költségcsökkentő korszerűsítésekre.

Miért pont egy magyar cég tud ilyen sikert elérni, és mi a fundamentuma ennek, és fenntartható-e?

E.B.: Magyarországon a lámpagyártásnak nagy hagyománya van. Százéves múltra tekint vissza, ha csak a Tungsram-égőkre gondolunk, ezek az egész világot bejárták. A mai napig 8 lámpagyár működik Magyarországon, ha csak a GE, a Schréder és a Philips egységeit számolom, de számos kisebb vállalkozás is működik az ágazatban. Csak a nagy, multinacionális cégek gyáraiban közel 20 ezer embert foglalkoztat ez a szektor. A General Electric a rendszerváltás óta jelen van Magyarországon, azóta fejleszt és gyárt, illetve itt van az egész európai, észak-afrikai és közel-keleti központja is. Magyar cégként óriási lehetőséget jelent, hogy tőlünk 10 percre hoz döntéseket regionális és európai szinten egy ilyen nagyvállalat. Ha pedig a kutatás-fejlesztésben is együttműködünk, illetve akár közös üzleti modellekben is tudunk gondolkodni, akkor hatalmas értéket tudunk felmutatni ezeknek a vállalatoknak.

Konkrétan tárgyalnak is velük, vagy csak figyelik a tevékenységüket?

S.G: Már futnak közös kutatás-fejlesztési projektjeink.


Okos megoldások

Mit kutatnak?

S.G.: Egyrészt az okos városhoz (smart city) kapcsolódó koncepciók kidolgozásában működünk együtt, ami mind az Eliosnak, mind az említett nagy lámpagyártóknak jövőbe mutató lehetőséget jelent.

E.G.: A smart city kifejezés alatt sokan sokfélét gondolnak. Ez valójában nem egy konkrét termék, nem egy produktum, hanem egy folyamat. Lényege, hogy javítsa a városok biztonságát, az emberek életminőségét, és olyan kényelmi funkciókat hozzon be, amelyek boldogabbá teszik az embereket. Mindezek nemcsak a környezetre gyakorolt hatásról szólnak, élettani és gazdasági értelemben is átalakítják a városi létet, olcsóbbá teszik a települések fenntartását, és így több pénz jut például az óvodákra, iskolákra, közparkokra.

Az okos város létjogosultságát az adja, hogy egyre inkább minden digitálissá válik, ezzel párhuzamosan pedig a közvilágítási hálózatok is kezdenek beépülni a mindennapi életünkbe. Egy városnak át kell gondolnia, hogy azokat a rendszereket, amelyeket eddig egymástól függetlenül üzemeltettek, hogyan lehet hatékonyabbá tenni, hogyan lehet a szinergiákat kihasználni. Hatékonyabbá válhat például a közösségi közlekedés, ha akkor jön több busz, amikor nagyobb igény van rá. Az egyre nagyobb parkolási problémák is megoldásért kiáltanak, mérni kell a légszennyezettséget, és hosszan folytathatnánk a sort.

Mind a három nagy céggel együttműködnek?

S.G.: Igen, és nem is csak velük. Az együttműködésben egy integrátori szerepet igyekszünk betölteni, ez azt jelenti, hogy a maga komplexitásában tudjuk felmérni a városi igényeket, és a projekteket. Várostervezéssel, urbanisztikával foglalkozó mérnökök is dolgoznak nálunk. Ebből is látható, hogy a tevékenységünk nem arról szól, hogy egyik lámpát lecseréljük a másikra, és ebből megtakarítások születnek. A városok jövőjét befolyásoló fejlesztések zajlanak majd a következő években.

E.B. Az okos város koncepciója azt is jelenti, hogy már nemcsak lámpagyártókról beszélünk, hanem olyan nagyvállalatokról, amelyek a hálózatépítésekben, informatikai téren, felhő alapú megoldásokban is járatosak.. Mint minden más, a világítás is digitalizálódik, és az interneten keresztül az ipar is bekerül ebbe a digitális rendszerbe. Nem egyértelmű és nem adott, hogy mondjuk egy nagy multinacionális informatikai cég értsen a közvilágításhoz és a lámpák apró részleteihez is. De fordítva sem elvárás, hogy egy lámpagyártó ismerje a kommunikációs hálózatok minden csínját-bínját. A mi óriási lehetőségünk, hogy ezeket a maguk területén szakértő cégeket össze tudjuk kapcsolni. Már eddig is olyan projektek részesei lehettünk, amelyek keretében a világ talán legelismertebb smart-mérnökeivel dolgozhatunk együtt. Az Abu-Dzabiban épülő masdari projekt keretében például a világ legnagyobb smart városa épül, és az egyik ottani meghatározó smart-mérnökkel már többször egyeztettünk. Ez azt is jelenti, hogy a smart világban is meghatározó a szerepünk Magyarországon és a régióban.

Miért nem egy színtiszta informatikai cég gondolkozik erről? Miért kell ehhez egy világítástechnikával foglalkozó cég?

E.B.: Nincs még egy olyan, már kiépített infrastruktúra a városokban, mint amit a lámpatestek és az oszlopok jelentenek. Egy városban nincs jobb pont, mint a 4, 6, 12 méter magasságban 20-25 méterenként lefedett rendszer, ahol van áram, ahonnan a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok is elérhetőek. Erre „csak” rá kell települni, vagyis ez a legolcsóbb és a legköltséghatékonyabb megoldás, amely lehetővé teszi a város életének nyomon követését, a szemétszállítástól a tömegközlekedésig.

Nem véletlen, hogy a világítástechnikai cégek ebbe az irányba fordultak, és ők is fejlesztenek már kommunikációs platformokat, okossá, időtállóvá (future-proof) teszik a lámpatesteket, hiszen később rájuk lehet majd csatlakoztatni olyan megoldásokat, amiket ma még nem is ismerünk. Ez az idő most jött el, hogy a lámpatestek képesek ilyen rendszerre, és úgy gondolom, ez rohamosan el is fog terjedni.


Önök kiterjesztenék a tevékenységüket ezeknek a szolgáltatásoknak az implementálására is?

E.B. Igen, a cégen belül létre is hoztunk egy smart-csapatot, egy külön divíziót. Ez a részleg ért az implementációs kérdésekhez, tervezéshez, bizonyos szempontból hálózatinformatikához, urbanisztikához. Hálózati és okos város oldalról is 3-4 nagy céggel már szerződésben állunk, megállapodtunk, hogy pilotprojekteket fogunk létrehozni.

Úgy kell elképzelni, hogy ha már van önöknek egy elnyert munkájuk, akkor leülnek az adott önkormányzattal, és megpróbálják elmondani nekik, milyen lehetőségek vannak a smart-megoldásokban?

E.B.: Pontosan.

Hol tart ez most? Van olyan település, ahol konkrétan tárgyalnak erről?

E.B: Korai erről beszélni, de annyit elmondhatok, igen, vannak olyan települések, ahol az eszközöket már beépítettük, illetve olyanok is, ahol ez folyamatban van.

Tud példát mondani, hogy mit lehet egy-egy ilyen projektben megvalósítani?

S.G. Tamási lehet például az egyik olyan település, ahol a projektben vállalt műszaki tartalmon felül a smart-megoldások egy köre a város igényeinek megfelelően létrejöhet. Ennek a projektnek város részéről nincs semmiféle anyagi vonzata, tehát nem arról szól, hogy így valamiféle plusz szolgáltatást szeretnénk eladni.

Milyen szolgáltatások valósulnak meg Tamásiban?

E.B: Egy példát mondok. Egy városnál, Szentendrén kialakítottak egy okos világítási rendszert, így a lámpatesteket egyénileg lehet szabályozni. A távvezérlés persze nem feltétlenül mosható össze a smart cityvel, annak csupán egy kis elemét jelenti. A világítás szabályozhatósága fontos elem, de nem ettől okos egy város, hanem a rendszerre helyezhető eszközöktől, szenzoroktól, amelyekkel a későbbiekben az igazi smart funkciók is elérhetővé válnak.

S.G.: A tömegközlekedés, illetve a parkolás is könnyebbé tehető ezekkel az okos megoldásokkal.

E.B: Ha például mentőautó érkezik a kórházba, akkor az előtte lévő kereszteződésben megemelik a világítási szintet, ezzel figyelmeztetve a környezetet arra, hogy egy mentőautó érkezik. Ezzel a mentősök is gyorsabban és nagyobb biztonsággal át tudnak haladni, és a beteget is megfelelő körülmények között tudják kivenni az autóból. Vagy például városi fesztivál van, ahol más fényviszonyok kellenek. Vagy éppen egy gyertyás felvonulás van, amikor le kell kapcsolni a világítást. Nem kell elsötétíteni az egész várost, csak azt az útvonalat, abban az adott időpontban lesötétíteni, ahol a menet elhalad. Ma még az a megoldás, hogy az egész városban lekapcsolják a világítást. Ezek azok a dolgok, amelyeket ab start meg lehet majd oldani Tamásiban. Ráadásul ez nem fog többletköltséget jelenteni a városnak. Viszont a rendszer idővel alkalmas lesz olyan rendszereknek a fogadására, mint az okos parkolás vagy a tömegközlekedés javítása.


elios zrt; interjú; erdei bálint; sájer gábor; elnök; vezérigazgató


Még senki sem késett el

Tulajdonképpen Budapest elherdálta a pénzét, amikor az önálló Futár-rendszert megcsinálta az önálló oszlopokkal, önálló informatikával? Lehet, hogy jobban járt volna a főváros, ha ezt összehangolja a világítástechnika megújításával?

E.B: A Futár rendszerét nem ismerem olyan mélységben, hogy bármilyen szempontból meg tudjam ítélni.

Ott is arról van szó, hogy érzékeli a rendszer azt, hogy az adott busz hol tart, merre jár.

S.G.: A már kiépített rendszereket nem lehet a pénz elherdálásának tekinteni. Hódmezővásárhely például négy évvel ezelőtt megcsinált egy LED-es korszerűsítést, amiről akkor sokan azt mondták, hogy egy teljes őrültség. A város azonban az elmúlt négy évben közel 200 millió forintot takarított meg ezzel a projekttel, és hozzáteszem, hogy 0,1 százalék a lámpák meghibásodási aránya évenként, tehát ezer lámpából egy hibásodik meg. Azt az egyet pedig garanciálisan cseréljük.


Golf mindenek felett

Növekedési adóhitelre tudnak támaszkodni jövőre?

S.G: Ezt a kérdést egyelőre nem vizsgáltuk meg, de nem is ilyesmiben gondolkozunk.

Mik a reményeik? Mekkora növekedést tudnak elérni? Ha kifutnak a közvilágítási projektek, nem váltanak például a hamarosan induló napelemes projektekre?

E.B: Hányszorosára kell ahhoz növekedni? Ötszörösére, ha jól emlékszem? Jelenleg erre nem látunk esélyt.

S.G.: A fő fókuszunk a közvilágítás és a díszvilágítás. Ezeket a területeket a jövőben sem hanyagoljuk el, nem szorulnak a háttérbe. A cég természetesen alkalmas egy bizonyos szintig például napelemes projektek megvalósítására is, de nem ez az alaptevékenységünk. Mi a köz- és díszvilágításhoz értünk a legjobban.

E.B.: Ha a smart és a napelem között kell választani, akkor egyértelműen a smart nyer. Ezért is igyekszünk a smart-csapatot minél szakmaibbá tenni, és minél több regionális projektet indítani, illetve megnyerni.

És a golf?

E.B.: A golf?

A szabadság alatt mindenképpen, de amióta van egy kisfiam, aki most már kétéves, a golfra jóval kevesebb idő jut. Ennek ellenére nagyon szeretem a sportot, ha valaki, hát én tudom, hogy a „golfbetegség” mit jelent: amikor az ember nem tud elszakadni a pályától. Idén sajnos még nem volt a kezemben golfütő, de remélem, hogy ezt napokon belül pótolom.


elios zrt; interjú; erdei bálint; sájer gábor; elnök; vezérigazgató


Erdei Bálint

A 37 éves Erdei Bálint édesapja a legmagasabb pénzügyi körökben mozog: Erdei Tamás az OTP-nél kezdte a pályafutását, ahol ma is az igazgatóság külső tagja, közben pedig csaknem három évtizeden át az MKB Bank élén állt, illetve 1997 és 2008 között a Bankszövetség választott elnöke volt. Fia ugyanakkor soha nem dolgozott a bankszektorban, inkább multi-, majd ingatlanfejlesztői karriert választott. Tény azonban, hogy amikor Csányi Sándor fia, Csányi Attila 2012-ben megvásárolta az alcsútdobozi Pannonia Golf & Country Clubot, Erdei Bálint a Magyar Golf Szövetség elnökségének tagja volt. A szövetségnek az OTP Bank a legnagyobb, gyémánt fokozatú támogatója.

Erdei Bálint a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerezte a diplomáját üzletvitelből, valamint okleveles könyvvizsgálói képesítését, amit az angliai Scheffield Hallam University bank és pénzügy MBA-képzésén egészített ki. Később a General Electricnél részt vett a fiatal vezetők képzési programjában is, majd évekig külföldön dolgozott különféle iparágakban, valamint idehaza számos vidéki és budapesti ingatlanfejlesztésben is közreműködött. Nős, egy fiúgyermek édesapja.