Akik elmennek a népszavazásra, a kormány javaslatát fogják támogatni

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Lehoczky Péter

-

Egyértelműnek tűnik, mi lesz a népszavazás eredménye. Az eredményessége azonban még kérdéses.


A kormánypárti támogatók körében 71 százalék biztosra ígéri a népszavazáson való részvételét. Ez az arány a Jobbikot támogatók körében 58, a baloldali és liberális szavazóknál pedig 36 százalék. A népszavazás eredménye már eldőlni látszik – az összes választópolgár 73 százaléka nemmel, 4 százaléka igennel, 6 százaléka érvénytelenül tervez szavazni, míg további 17 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Ha a részvételüket biztosnak vagy valószínűnek tartó válaszadók véleményét vizsgáljuk, akkor még erőteljesebb a "nem" szavazatok fölénye. Az említett csoport csaknem 87 százaléka nemmel, 4 százaléka igennel, 2 százaléka érvénytelenül készül szavazni - azaz az érvénytelen szavazatot fontolgatók jelentős része nem tervez részt venni az október 2-i népszavazáson.

A Republikon Intézet augusztusi felmérése alapján akár érvényes is lehet az október 2-i népszavazás. A megkérdezettek 48 százaléka biztosnak, további 23 százalék valószínűnek tartja, hogy elmegy a népszavazásra. A válaszadók kevesebb, mint tizede válaszolta azt, hogy biztosan nem vesz részt a népszavazáson, további 15 százalék pedig valószínűleg nem vesz részt. A júliusi eredményekhez képest nem történt jelentős változás: továbbra is 70 százalék körül van azoknak az aránya, akik biztosan vagy valószínűleg részt vesznek a népszavazáson.

Érdemes ugyanakkor a fenti adatokat némi fenntartással kezelni, mivel a részvételi szándék viszonylag nehezen mérhető. Egyrészt a tényleges részvételt számos olyan tényező (költség, időjárás, egyéb program) befolyásolja, amelyekkel a választó nem tud előre kalkulálni, másrészt egy mostanihoz hasonló nagy választási kampány a többséget arra készteti, hogy igennel válaszoljon egy, a részvételét firtató kérdésre, még akkor is, ha valójában nem tervez részt venni a népszavazáson. Ez a jelenség különösen érintheti a kormánypárt támogatóit, mivel ők még erőteljesebben érezhetik úgy, hogy az elvárt viselkedés a népszavazáson való részvétel.

A részvételi hajlandóság azok körében a legmagasabb, akik 2018 után is a Fidesz-KDNP-t látnák legszívesebben az ország élén – 71 százalékuk biztos benne, hogy elmegy a szavazni, további 21 százalékuk pedig valószínűnek tartja. Vagyis a kormánypártiak nagyjából egytizede tartja elképzelhetőnek, hogy otthon marad október 2-án. A Jobbikot szimpatizánsok szintén igen magas azon válaszadók aránya, akik biztosnak vagy valószínűnek tartják a részvételüket (84 százalék).


Még ingadozhat

A baloldali és liberális ellenzékkel szimpatizálók ugyan alacsonyabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy részt fognak venni a népszavazáson (63 százalék), de ez még mindig abszolút többséget jelent. A különbséget az okozza, hogy míg egy baloldali, liberális kormányt preferálók között csupán 36 százalék a biztosan résztvevők aránya, addig ez az arány a Fidesz vagy a Jobbik kormányzását támogatók körében önmagában 50 százalék fölött van. Jóval magasabb ugyanakkor azon baloldali és liberális kötődésű válaszadók aránya, akik jelenleg úgy gondolják, hogy biztosan nem vesznek részt a népszavazáson.

A baloldali, liberális pártok kampánya az elmúlt egy hónapban nem váltott ki olyan hatást, amelynek eredményeként érdemben csökkent volna a népszavazáson biztosan vagy valószínűleg résztvevők aránya – a részvételüket biztosra ígérők aránya 1, míg a részvételüket valószínűnek ígérők aránya 2 százalékkal csökkent. 17-ről 21 százalékra nőtt viszont a népszavazástól biztosan távol maradók aránya, amely tendenciából úgy tűnik, hogy leginkább a népszavazás bojkottjára buzdító üzenetet sikerült átadni a választóknak.

Ugyan a részvételi arány – és ezzel együtt az érvényesség – még ingadozhat a népszavazás napjáig, a népszavazás eredménye már jóval inkább egyértelmű képet mutat. Az augusztus végi felmérés alapján az összes választópolgár csaknem háromnegyede (73 százalék) nemmel szavazna, 4 százalék igennel, 6 százalék érvénytelenül, míg további 17 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. A júliusi eredményekkel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy az utóbbi egy hónapban nem történt a népszavazás eredményét komolyan befolyásoló elmozdulás. Az egyetlen jelentősebb változás az érvénytelen és az igen szavazatok arányában van. Az érvénytelen szavazatok aránya a júliusi 3-ról 6 százalékra nőtt, míg az igen szavazatok aránya 7 százalékról 4 százalékra csökkent.