Akik egy háborúból érkeznek, felismerik az aknamezőket

Fotó: AFP / STR

-

A Balkánon élők embersége nehéz helyzetekben nem kérdőjelezhető meg – mondja Armin Sijamić, a szarajevói Novo Vrijeme hetilap külpolitikai szerkesztője, aki szerint Horvátország mindenben együttműködik az unióval, kerítést viszont nem épít.



Mennyire felkészült Horvátország a menekültek tömegeire?

Nehéz megmondani, a balkáni államok hogyan reagálnak egy nehéz helyzetre, mivel gyakran eltérően viselkednek, különböző tényezők miatt. Mint a szerb példa mutatja, ők nagyon jól kezelték a menekülthelyzetet, míg múlt télen komoly problémát jelentett nekik a havazás: az állam sok része el volt vágva a külvilágtól, annak ellenére, hogy a hó nem újdonság Szerbiában.

Azt tekintve, hogy a horvátok mennyire tudják elfogadni azokat az embereket, akik Szerbiából Horvátországba érkeznének, hogy onnan továbbmenjenek az EU országaiba, fontos volt a miniszterelnök, Zoran Milanović nyilatkozata: „Készek vagyunk elfogadni és oda irányítani ezeket az embereket, ahova menni akarnak, mint Németország, Skandinávia és néhány más ország". A szociáldemokrata párti (SDP) kormányfő felhívta a horvát elnököt, Kolinda Grabar-Kitarovićot, aki nem a kormányzó párt SDP-ből, hanem a jobboldali HDZ-ből érkezett, hogy tudassa: ez a krízis a miniszterelnök felelőssége és nem az elnöké.

Egy éjszakával korábban a horvát külügyminiszter, Vesna Pusić (a HNS pártból, amely az SDP egyik koalíciós partnere), azt mondta, Horvátország fogadja a migránsokat, azokat a kapacitásokat használva, amelyeket az árvíz miatt építettek ki. A belügyminiszter, Ranko Ostojić (SDP) kifejtette, minisztériuma kész a migránsok fogadására.

A horvát kormány együttműködik az unióval?

Úgy tűnik, hogy Horvátország teljesen kész betartani az uniós döntéseket. A horvát miniszterelnök kritizálta a magyar kerítést, mint mondta: „Európában sokan kiemelték, hogy keresztények, miközben másként cselekszenek. A magyar politika ártalmas és veszélyes. A falak nem fognak senkit megállítani és nem segítenek". Elég érdekes nyilatkozat egy baloldali politikustól. Másik oldalról az együttműködés kötelező Horvátországnak, mert nincs más választása, hisz évek óta nehéz gazdasági és politikai helyzetben van.

Mennyire elkötelezett a kormány abban, hogy betartja a Dublin III-as rendeletet?

Mióta Horvátország az EU tagja lett (de már előtte is), mindent megtett, hogy együttműködjön az unióval és megpróbálja betartani valamennyi jogi előírást, amelyeket kértek tőle. Például kiadták Josip Perković egykori jugoszláv titkosügynököt, aki Németországban a vád szerint megölte a horvát migránst, Stjepan Đureković-ot. A bírósági döntés szerint Perkovic főnökét, Zdravko Mustač-ot is kiadták, annak ellenére, hogy 25 évvel korábban az egyik legbefolyásosabb ember volt hazájában. Sokak szerint ez azért történhetett, mert az EU nyomás alá helyezte Horvátországot, hogy alkosson egy új törvényt, amely lehetővé teszi az egyszerűbb kiadatást. Horvátország mint európai szövetsége várhatóan a migránsok esetében is tiszteletben fogja tartani a szabályokat, ahogy Németország és Ausztria elvárja tőle.



Magyarország is a szabályok betartásáról beszélt, majd kerítést épített. Lesz horvát kerítés is?

Senki sem mondott semmit egy esetleges kerítésről eddig. De az is kérdés, hogy mennyire lenne hatékony egy kerítés. A szomszédos országgal, Bosznia-Hercegovinával több mint 1000 kilométer hosszú a közös határszakasz, ez körülbelül háromszorosa a magyar-horvát határnak. Azok a határszakaszok, amelyeken nem EU-tagállamokkal határos Horvátország (Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró) hosszabb, mint 1 300 kilométer. Zágráb emiatt képtelen lezárni valamennyi határát. Inkább együttműködik a szomszédos országokkal és Európa többi részével abban az esetben, ha a migránsok, elhagyva a magyarországi útvonalat – mint az gyakorlatilag már zajlik is –, Horvátország felé fordulnak.

Egy menekültnek mennyire számít, hogy Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek?

Az emberek, akik Európába jönnek, Németországba, Hollandiába, Svédországba, Finnországba, Dániába stb. akarnak eljutni. Nem is olyan régen egy hivatalnok Szerbiában azt mondta, jó lenne elgondolkodni azon, hogy elhagyatott szerb falvakba lehetne vinni a migránsokat élni. Erősen kritizálták emiatt a kijelentése miatt, a kulcskérdésre azonban senki se adott választ. Ez a kérdés pedig: miért mennek el a szerbek ezekből a falvakból és a kormány miért nem próbálja megállítani őket, jobb életet kínálva nekik ott. Ráadásul Horvátországból, Szerbiából, Boszniából, Montenegróból, Macedóniából, Albániából és Koszovóból sokan szintén Nyugat-Európába akarnak menni, egy jobb élet reményében. Emiatt egyértelmű, hogy a migránsok nagy részének az egyetlen célja egy jobb életminőség, fő úti céljaik pedig az EU legfejlettebb országai.

Akar bárki is Horvátországban menedékjogot kérni?

Azon menekültek közül, akik Szerbiából Horvátországba jönnek, senki se kért eddig menedékjogot. 2004-től Horvátországban 146 menekültkérelmet fogadtak el, főleg Afrikából érkező fiatalokéit. Az idei év első fele óta 66-an kértek menedékjogot, ők Szíriából, Algériából, Afganisztánból és Nigériából érkeztek. A horvátországi menedékjog feltételei pedig sokaknak csábítóak lehetnek. Akik ugyanis megkapják, ételt, szállást és oktatást kapnak az államtól, az első két év alatt finanszírozzák a család lakhatását és 60 eurót is utal az állam havonta. A probléma az, hogy nincs szervezett nyelvtanulási lehetőség, de ez nem is olyan fontos, mert Horvátország csak egy állomás a fejlett nyugat felé vezető úton.



A fejlett nyugat felé vezető horvát út egy részét még aknamezők szegélyezik. Mi van, ha bárki letér az útról?

Horvátország bizonyos részein valóban vannak még aknamezők. De jelenleg ez nem jelent problémát, mert a migránsok a horvát rendőrség felügyelete alatt érkeznek, akik elszállítják őket a rendőrőrsre, ahol regisztrálják őket, majd Zágrábba és Sisakba küldik őket, a rendőrség közlése szerint. Természetesen lehetnek emberek, akik el akarják kerülni a rendőrséget, ebben az esetben a veszély valós. De azok az emberek, akik egy háború által lerombolt országból érkeznek, képesek felismerni a helyeket, egy háború máig ható következményeit. A lakott területek és művelt szántóföldek jó indikátorok. A szerb média például néhány napja arról számolt be, hogy egy migránscsoport a kukoricaföldön át gyalogolt át Horvátországba.

Hol vannak a horvát menekülttáborok?

Horvátországnak nagyon kis kapacitás áll rendelkezésre a migránsok fogadására. Csak néhány ezren kaphatnak helyet. De a külügyminiszter nyilatkozata szerint az ország használni fogja azokat a kapacitásokat, amelyeket a múlt évi áradás alatt is használt, így például konténereket, amelyeket bárhová le lehet állítani. Emellett a katonaságnak országszerte vannak barakkjai. A rendőrség szerint most 500 fő van náluk, őket Zágrábba vitték a rendőrség bázisára. Zágráb közel van a szlovén és a magyar határhoz.

Mekkora az idegenellenesség az országban?

Az elmúlt években sokat beszéltek a horvátországi xenofóbiáról. Ugyanakkor az ország népszerű turistacélpont. A külföldiek láthatóan nem tapasztalnak problémát, különben nem térnének vissza az országba. Egy hónapja volt egy konfliktus Vukováron, amikor egy fontos épületre cirillbetűs feliratot tettek, de a horvát háborús veteránok nagyon ellene voltak, leszedték a táblát és páran a rendőrséggel is harcoltak. Azokon a helyeken, ahol háború volt, leginkább szerbellenesség tapasztalható, főleg a HDZ szimpatizánsai részéről, miközben az SDP-ben és a jelenlegi kormányban korábban nem ritkán szerbek kaptak fontos pozíciót. Természetesen a migránsok új okaivá válhatnak az SDP és a HDZ küzdelmének. De HDZ és SDP erősen Európa-párti, így azt várhatjuk, hogy minden európai egyezményt be fognak tartani.

Magyarországon a civilek rengeteget segítenek a menekülteknek. Horvátországban várható hasonló jelenség?

A horvát, szerb, boszniai emberek embersége nehéz helyzetekben nem kérdőjelezhető meg. Az elmúlt év nagy áradása alatt ez a három ország (amelyek között korábban háború dúlt) a megosztottságot teljesen félretette a bajban. Az emberek legnagyobb része részt vett a segítségnyújtásban, ahogy csak tudott. A migránsokat segítő teherautók, amelyek az elmúlt hetekben Belgrádban segítettek, nagyrészt Szarajevóból és Zágrábból érkeztek. Nem kérdéses, hogy a horvát polgárok segíteni fognak, ha kérik őket. A média már tudósít arról, hogy a vöröskereszt már ott van, ahol a Szerbiából érkező menekültek.