Akik a bóvli ellenére is öntik a pénzt Magyarországra

Fotó: MTI / Mészáros János

-

Amire nincs uniós pénz, arra jöhet uniós hitel – kis túlzással ez elmondható a legtöbb hazai nagyberuházásról. Baranyay László, a finanszírozó Európai Beruházási Bank alelnöke szerint ezzel nincs is gond, amíg a fejlesztés hasznot termel. Mindenbe azért mégsem ment bele a bank: a hármas metró kocsijainak felújítása már nekik is sok volt.


Uniós támogatás helyett uniós hitelből fejleszti a kormány a közúthálózatot – az erről szóló megállapodást hétfőn írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Baranyay László, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke. Az EU finanszírozó bankja az 1,2 milliárd eurós (370 milliárd forintos), hazai állami forrásból megvalósuló útépítés költségeinek csaknem a felét adja: most az 500 millió eurós hitelkeret első, 140 millió eurós részletéről állapodtak meg – mondta el a VS.hu-nak Baranyay László.

A szakember kiemelte: az EIB-kölcsönből általában a beruházásnak legfeljebb a felét lehet állni – a mostani fejlesztésnél ez valamivel kevesebb. Az arány persze változhat attól függően, hogy a fejlesztések végül mennyi pénzbe kerülnek majd.

A magyar kormány nemcsak az EU-forrásból nem támogatható fejlesztésekhez veszi igénybe az uniós hitelt, hanem azokhoz is, amelyekhez egyébként jár vissza nem térítendő támogatás. Az EIB-től kapott hitelből is fedezik ugyanis az uniós projektekhez biztosítandó állami önrészt. Ez a 2014–2020-as időszakban várhatóan újabb 2,5 milliárd eurós kölcsönt jelent majd – emelte ki az alelnök, aki hozzátette: az első, egymilliárd eurós részletről már meg is állapodtak.

Valószínűnek tartja persze, hogy a maradékot is gyorsan lehívja a kormány. Lázár János, az uniós támogatások lehívását koordináló Miniszterelnökség első embere ugyanis többször utalt arra: 2017 közepéig a hétéves költségvetési időszak összes pályázatát ki akarják írni, sőt, 2019-ig ki is fizetnék az összes pénzt. Így pedig az állami önrészre is gyorsan szüksége lesz a kormánynak. Hasonló szerződést készítenek elő a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban is.


Baranyay László és Varga Mihály szerződést köt


Luxembourg - European Investment Bank

Kedvező feltételek

Az Európai Beruházási Bank az EU finanszírozó bankja. Tulajdonosai az EU országai, hitelezni azonban az unión kívül is tud a szervezet, amelynek Magyarország 2004 óta tagja.

Fontos, hogy mivel az EIB elsőrendű hitelbesorolással rendelkezik, olyan országok, mint például a mindhárom nagy hitelminősítőnél bóvli, tehát befektetésre nem ajánlott kategóriában levő Magyarország, jóval kedvezőbb feltételekkel tudnak pénzhez jutni, mint ha államkötvény kibocsátásával próbálkoznának.

Ez egyébként meg is látszik a hitelezési aktivitáson: amíg hazánk tulajdonrésze 1 százalék körül van a bankban, a felvett hitelekből nagyobb a részesedésünk. Sőt, a tavalyi kifizetés, amely a GDP 9,9 százalékát tette ki, a negyedik legmagasabb arány az EU-ban. A lekötött hitel egy főre jutó értéke, 1116 euró pedig az ötödik legnagyobb az unióban.

Más célokra is került az elmúlt hónapokban EIB-hitel Magyarországra: Budapest például 300 millió eurót kapott. Részben ebből a pénzből állják a hármas metró felújítását. Igaz, a metrókocsik felújítása ebben nincs benne, a bank ugyanis még tavaly világossá tette: a rossz állapotban levő régi szerelvények felújítására nem hajlandó pénzt adni, csak új kocsik beszerzésére. Az állam azonban tartotta magát a javításhoz, és pénzt is máshonnan szerzett a Metrovagonmas által végzendő munkára.

Az EIB-nek van tapasztalata a budapesti metróépítésben: fő hitelezője volt a négyes metró beruházásának is. Arra a kérdésünkre, hogy a korábban prognosztizáltnál alacsonyabb utasszám az uniós támogatáshoz hasonlóan okozhat-e gondot a hitelnél is, Baranyay László azt mondta: mivel a bank folyósította a hitelt, innentől a beruházó és a garanciát vállaló állam felelőssége a visszafizetés, ők már nem szólhatnak bele.

Az infrastrukturális fejlesztéseken túl más célokra is kapott pénzt az állam. Tavaly például 34,5 milliárd forint hitelt vett fel a Magyar Tudományos Akadémia számára, ebből fedezték az intézmény éves költségvetését. De a diákhitelekre is felvett az állam az EIB-től – eddig 448 millió euró – hitelt.

A dolognak van azonban egy szépséghibája: az EIB-től kapott pénz ugyanis nem vissza nem térítendő támogatás, hanem kölcsön, így pedig tovább növeli azt az államadósságot, amelyet a kormány épp hogy csökkenteni szeretne. (Sőt, az elmúlt hetekben célul kitűzött nullás költségvetés elvben éppen azt jelentené, hogy az állam működéséhez újabb hitelt nem is vesznek fel.)

Baranyay László azonban hangsúlyozta: az EIB által nyújtott kölcsönök feltételei lényegesen kedvezőbbek, mint ha az állam a piacról venne fel hitelt. Nemcsak azért, mivel a beruházási bank igen kedvező kamatokkal tud pénzt kiadni, de azért is, mivel hosszú lejáratú hitelekről van szó, a 15–35 éves futamidőn belül pedig igen hosszú a türelmi idő.

Ennek fejében persze szigorú feltételeket szabnak: az állam finanszírozása helyett egy jól meghatározott célra lehet a pénzt felhasználni.


Erre már az EIB sem adott pénzt


Jó adósság, rossz adósság

Baranyay László szerint azzal sincs feltétlenül baj, ha egy ország hitelt vesz fel. Felidézte Nicolas Sarkozy ötletét: „A politikus még francia államfőként vetette fel, hogy az államháztartási hiányt és az államadósságot két részre kellene osztani. Ha beruházásokat finanszírozunk belőle, az alapvetően jó kategóriába tartozna. Nagyrészt egyetértek az elnök úr érvelésével, hiszen ha egy állam azért adósodik el – meghatározott keretek között –, hogy ezen beruházásokat finanszírozzon, azzal a növekedés feltételeit teremti meg. És ha nincs elég magánberuházás, akkor az állam próbálja meg katalizálni a folyamatot” – érvelt az EIB alelnöke.

Sarkozy ötletét azóta több vezető európai politikus is előhúzta már, ám ezidáig nem találtak támogatókra Brüsszelben. Az Európai Bizottság azzal viszonyt kénytelen volt egyetérteni, hogy Európában az ideálisnál jóval kevesebb a beruházás, így tavaly indították el azt a nagyszabású tervet, amelynek az a lényege, hogy 16 milliárd eurós EU-garanciával és az EIB 5 milliárd eurójával három év alatt 315 milliárd eurós beruházást katalizálnak.

A nagyságrendek miatt is sokak által szkeptikusan fogadott terv első eredményeiről is beszámolt Baranyay László. A legfrissebb adatok szerint az EIB és társintézménye, az elsősorban kkv-k hitelezését biztosító Európai Beruházási Alap (EIF) összesen 9 milliárd hitelt biztosított 145 darab, összességében 61 milliárd eurónyi beruházáshoz. Ez nagyjából 20 százalékos teljesítés.

Magyarországra is került már ebből a pénzből: az EIF és a K&H Bank február elején írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében 97 millió euró (30 milliárd forint) értékű kkv-hitelt kínálhatnak várhatóan 1500 vállalkozásnak.


Juncker terve életre kelt


Rekordév után

Ami pedig a tavalyi számokat illeti: az EIB rekordévet zárt. A bankcsoport 84,5 milliárd euró értékben nyújtott hitelt, ebből 77,5 milliárdot tett ki a 462 projekthez nyújtott EIB-hitel.

A bank Magyarországon is csaknem megduplázta éves aktivitását. Az EU finanszírozó bankja 2015-ben 1424 millió euró értékben kötött hitelszerződéseket a magyar felekkel, szemben az előző évi 756 millióval, és a kifizetés is 18 százalékkal növekedett, 892 millióról 1054 millióra – mondta el Baranyay László. A tavalyi eredmény a folyósításokat tekintve a legmagasabb volt 2011 óta.

Az EIB alelnöke szerint ebben az évben is hasonló – egymilliárd euró körüli – kifizetésre és szerződéskötésre lehet számítani. Ennek része a Nemzetgazdasági Minisztériumban aláírt, a közúthálózat fejlesztését segítő, 140 millió eurós kölcsön is.

Összességében is a tavalyi rekordszinthez hasonló aktivitásra számít az alelnök. Mint a VS.hu kérdésére elmondta: idén is 77 milliárd eurónyi hitelt szeretnének kihelyezni. Ez sem szektorok, sem országok között nincs kvóták szerint felosztva – tette hozzá –, mindenesetre Magyarországon is szeretnék tartani a tavalyi, egymilliárd euró körüli szintet.