Aki Orbán fülébe súgja, mit és hogyan tanuljanak a gyerekeink

Fotó: MTI/MTVA / Komka Péter

-

Cégekkel együttműködő szakmunkásképzés, a multikkal egyeztetett felsőoktatási koncepció, legújabban pedig az általános iskola szerkezeti átalakítása – a kereskedelmi és iparkamara lassan az oktatás minden területén átnyomja a saját érdekét. Így lett Parragh László az oktatás egyik legbefolyásosabb irányítója a partvonalon kívülről.


Kinek a hatásköre az általános iskolai oktatást átalakítani a kormányzatban? Az Emmié és a közoktatási államtitkárságé, a felsőoktatási felelőssel is egyeztetve? Kézenfekvőnek tűnne, de a kilencosztályos általános iskolákról most bedobott ötlet Parragh Lászlóé, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ezt ő maga mondta a VS.hu-nak pár nappal azután, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal bejelentette a javaslatot.

Mindez újabb jele annak, hogy Parragh Lászlónak és a kamarának a korábbi kormányok idején megszokottnál jóval nagyobb befolyása van a magyar oktatásra. A szakképzés átalakítása szintén az ő fejéből pattant ki, a felsőoktatásba és a jelek szerint immár a közoktatásba is beleszólhat, miközben Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárról gyakorlatilag nem is hallani.

A VS oktatási szakértőkkel, kormányzati szereplőkkel, ellenzékiekkel és kormánypártiakkal egyaránt beszélgetve igyekezett széles körű képet kapni arról, hogy az oktatás eddigi átalakításában mekkora szerepe volt és van a kamarának és Parragh Lászlónak.


Szakképzéssel kezdődött

A kormány és a kamara 2010 novemberében kötött keretmegállapodást a szakképzés átalakításáról. A kamara sok feladatot kapott: a szakmai tananyagot kellett fejleszteni, korszerűsíteni a vizsgakövetelményeket, kialakítani a kerettanterveket – sorolta a VS-nek Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója.


-


Azt mondta, a kerettantervek létrehozását csak koordinálták, a szakmai tartalomfejlesztéseket 7 minisztérium, 250 szervezet és 800 fejlesztő szakember bevonásával végezték. A javaslat az NGM elé került, amely még a közigazgatási egyeztetést elvégezte, majd lényegi változtatások nélkül jelentek meg az új tananyagok.

A tesztüzem után 2013 szeptemberében vezették be általánosan a duális – a cégek és az iskolák közös oktatásán alapuló – képzést a szakiskolákban. Most a tanulók 44 százaléka, vagyis 50 ezer diák tanulószerződéssel van cégeknél. A cél, hogy 2018-ra számuk 70 ezerre emelkedjen – nyilatkozta Szilágyi János.


Kell tudni Arany életrajzát?

A közismereti órák arányáról vita volt: a kamara az összes óra legfeljebb harmadában foglalkozott volna ezzel, a kísérleti szakaszban így 959 közismereti óra volt – Szilágyi János arra hívta fel a figyelmet, az 1990 előtti szakképzésben a közismereti órák száma 924 óra volt –, ám az arány a teljes rendszer bevezetésekor 1348 órára nőtt, igaz, ebben már a testnevelés is benne van.


A felsőoktatásért felelős államtitkár, Palkovics László, háttérben a kamara elnökével, Parragh Lászlóval


A kérdést a Fidesz frakció döntötte el. Rogán Antal 2012 nyarán jelentette be: nem minimum vagy maximum, hanem pontosan egyharmad lesz a közismereti órák aránya. Így jött ki az említett 1348. Szilágyi János azt mondta, ez a kompromisszum a kamarának elfogadható volt.

A közismereti tárgyak aránya kemény küzdelemben dőlt el – állítja egy, az akkori egyeztetésekre rálátó forrásunk. Az egyharmados arányt többen ma is kevésnek tartják, ugyanakkor az is probléma, hogy sok gyenge képességű fiatal kerül be a rendszerbe.

Ez az egyik legvitatottabb pontja az átalakításnak: több szakértő úgy látja, annyira kevés a közismereti órák száma, hogy a szakiskolások nem tanulnak meg tanulni, képtelenek lesznek alkalmazkodni a változásokhoz, lemaradnak, leszakadnak, ami katasztrofális állapothoz vezethet.



Az oktatási bizottság egyik ellenzéki tagja úgy emlékszik, nagy csata volt a bizottságon belül is erről, „akik tapasztalatból irányították az oktatást, súlyos vereséget szenvedtek”. Szerinte nem a Fidesz és az ellenzék között volt vita, felfogásbeli különbségek voltak abban, betanított munkások lesznek-e így a szakiskolások, vagy sem.

Egyik informátorunk szerint az Emmi és az NGM között vita volt abban is, milyen hosszú legyen a képzés. Végül a kamara javaslatai alapján dolgozó NGM szorgalmazta 3 év nyert, „virágkötőnek nem kell négy évig tanulni” felkiáltással. Érvként felmerült az is, sokakat nem motivál a tanulás, mielőbb szakmát akarnak. Kiderült viszont a háttérbeszélgetéseinkből, hogy a művészeti és a mezőgazdasági szakképzésben nem a kamara szava döntött.


„A Klikkel nem hatékony"

Egy néhány héttel ezelőtti VS-videointerjúban aztán Parragh, akit egy forrásunk úgy jellemzett, hogy „Orbán fülébe tud súgni anélkül, hogy ezt valaki kontrollálja”, szakiskolák helyett konzekvensen szakközépiskolákat emlegetett, és csak riporteri közbevetésre javította ki magát. Pár nappal a beszélgetés után derült ki, hogy ő tudta jól: az NGM ugyanis átnevezné az iskolákat. Czomba Sándor államtitkár jelentette be, hogy a szakiskolából szakközépiskola, a szakközépiskolából szakgimnázium lesz.

Szilágyi János szerint az új struktúrát a kamara támogatja, de az átnevezést nem ők találták ki. Azt sem ők kezdeményezték, hogy a szakiskolák és szakközépiskolák – mintegy 500 – kerüljenek át szeptembertől az NGM-hez, bár azt tapasztalták, hogy ha a szakképzést közelebb akarják vinni a gazdasághoz, a duális képzést ki akarják terjeszteni, „akkor ezt a Klikkel nem lehet hatékonyan működtetni”.


szakképzés, szakmumunkás, középiskola


Egy oktatási kérdésekben jártas kormánypárti forrásunk szerint a tényleges irányítás a gazdasági tárcánál volt eddig is, míg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ csupán az iskolák fenntartásáért felelt. Szerinte a szakképzés jó helyen lesz az NGM-nél, legalábbis abból a szempontból, hogy a szakképzésben gyorsításra lenne szükség, mert továbbra is probléma, hogy kevés vállalkozás kapcsolódott be a rendszerbe. Ehhez pedig gazdasági ösztönzőkre volna szükség, ami az NGM területe.

Meglátása szerint egyébként az irányításért, felelősségért folyó küzdelemben a pénz is szerepet játszik – ráadásul nem is kis összegről van szó, a szakiskolákat ugyanis jóval drágább fenntartani, mint a gimnáziumokat. „A pénz veszélyes üzem, afölött rendelkezni hatalmi kérdés” – vélekedett.


Nem tetszett a multiknak

A területre rálátó másik, szintén kormánypárti beszélgetőpartnerünk azt mondta, ő „nem érzékelt túlkapást a kamara részéről” oktatási kérdésekben. A szakképzésen kívül a felsőoktatási koncepcióba szólt még bele a kamara, magyarázta. Szerinte a két terület átalakításával nem feltétlenül az oktatást, hanem a gazdaságot akarta fellendíteni a kormány, de értékelése szerint ezzel az ágazat más szférája nem sérült.

A felsőoktatásban viszont keményen odatette magát a kamara. A Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által írt felsőoktatási stratégiát például Parragh László lényegében megvétózta, miután az nem vette figyelembe a munkaerő-piaci szempontokat. A Felsőoktatási kerekasztal többi szereplője viszont támogatta volna. Az ominózus ülés egyik résztvevője úgy emlékszik, Parragh László azzal érvelt, az anyagot megküldte a partnervállalatoknak, illetve a multiknak, és nekik nem tetszett.

A kormány ezután nem is tárgyalta a felsőoktatási koncepciót. Az újjal viszont Parragh is elégedett volt – mondta a jelenlegi felsőoktatásért felelős államtitkár, Palkovics László. „Az NGM és az Emmi közti együttműködés nem volt rosszabb, mint a társadalomban általában” – értékelte forrásunk, aki szerint „nehéz volt jó kompromisszumokat kötni”.


Hol egyik, hol másik győz

Egy másik, oktatási ügyekre szintén rálátó nyilatkozónk is úgy látja, a kamara nem vette át a hatalmat oktatási kérdésekben, a szakképzésre van befolyása, bár azok a változások más területre is kihatnak.

Forrásunk szerint azt sem lehet kijelenteni, hogy mindig elsőbbséget élvezne a szakképzés – a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentéséből például nem lett semmi. Ő amúgy úgy tudja, a 9 osztályos felosztásnál is inkább az Emmi 6+3 éves koncepciója van épp előnyben a másik oldal által javasolt 5+4-es felosztással szemben. De még ez sem dőlt el. „Hol az egyik, hol a másik győz, de a rivalizálás baj. Egy ilyen kérdést csak úgy lehet eldönteni, ha az összes gyerek érdekét nézzük.”

„Nem az a fontos, hogy mennyit ér a kamara szava, hanem az, hogy az NGM felismerte, a kamara megalapozott véleményt ad, amire érdemes odafigyelni” – mondta Szilágyi János. Szerinte a számok igazolják, hogy a kamara elképzelése megalapozott és működőképes. Ezt azért többen nem látják ennyire pozitívan.

A korábbi oktatási bizottság egyik ellenzéki tagja szerint nem valós érvek és ellenérvek mentén dőlt el, milyen képzésekre van szükség, az iparkamara megmondta, hova milyen ember kell, miközben nekik nem mutattak például felmérést a hiányszakmákról. Egy másik politikus úgy ítéli meg, az MKIK átfoghatja a vállalkozók jelentős részét, de nem oktatási intézmény, ahol tanterveket gyártanak, és eldöntik, milyen körülmények között lehet tanítani. Szerinte lehet érezni, hogy ebből komplex javaslat nem jön ki.


Üzemlátogatás felsősöknek

A kamara legújabb, cikkünkben már említett ötlete a kilencosztályos általános iskolai képzés, sok problémát jelent ugyanis, hogy a szakiskolákba olyan tanulók kerülnek, akiknél az alapkészségek is hiányoznak. Ebben a részletszabályozást a szakmára bíznák – derült ki Szilágyi János szavaiból. A szakember a VS.hu-nak azt mondta, szerinte lesz társadalmi támogatottsága az ötletnek.

Hozzátette: Pokorni Zoltán javaslata volt a kiindulópont. Pokorni javaslatára hivatkozott egyébként Rogán Antal is a bejelentéskor, amikor a Magyar Nemzetnek nyilatkozva beszélt arról, hogy megvitatják az alapképzés meghosszabbítását.


Parragh László; Orbán Viktor

-


A Fidesz oktatáspolitikusa, volt miniszter évekkel ezelőtt a 4+5 éves képzés bevezetését javasolta. A kiújult vita közben viszont már azt írta, hogy „körültekintő előkészítés után lehet átállni”, a diákokkal nem szabad kísérletezni. Finnországban például 15 év alatt vezették azt be. Itthon ennyi idő minden bizonnyal nem lesz, Rogán szerint legkorábban a 2016/17-es tanévben lehet a rendszeren változtatni, de egyeztetést ígért a pedagógus- és más szakmai szervezetekkel.

Szilágyi János most kijelentette, olyan struktúrára van szükség, hogy jobb legyen a szakiskolákba kerülő diákok alapkészsége, legyenek bemeneti feltételek, aki viszont nem rendelkezik megfelelő alapkészséggel, az úgynevezett HÍD programban szerezze azt meg. A kamara szerint a felső tagozaton üzemlátogatásokkal egybekötött pályaorientációra is szükség volna.


Menet közben kiderült, hogy a készülő szakképzési koncepcióban szerepel egy kompetenciamérésre vonatkozó javaslat is. Arról az NGM azt állítja, hogy ha be is vezetik, annak eredményéből nem következik semmi kötelező lépés, az csak egy javaslat lesz. Szilágyi János viszont a VS.hu-nak azt mondta, „a kompetenciamérés feladata elsősorban a pályaorientáció és a megfelelő intézménytípusba kerülés lesz”.

Háttérbeszélgetéseink során az is kiderült, hogy a javaslat nem új, ráadásul korábban nem is a kamarától indult: az előző ciklusban az oktatási államtitkárságon már korábban felmerült, hogy egy 8. osztályban elvégzett kompetenciamérés eredményét használják fel továbbtanuláskor. Konkrétan úgy, hogy csak a felső egyharmad mehessen tovább gimnáziumba.


Megkerestük az NGM-et, az Emmit és a kormányszóvivői irodát, hogy a kamarán kívül kinek a véleményét veszik figyelembe a szakképzés kialakításakor. Csak a két minisztérium válaszolt; az Emmi azt írta, „szakképzési kérdésekben többek közt a kamarával is egyeztetett”, de nem sorolta fel részletesen, kikkel még. Általánosságban sorolt fel csaknem 10 szervezetet, amelynek véleményét a törvényalkotásnál figyelembe veszik.

Az NGM azt válaszolta, a szakképesítésre vonatkozó kamarai javaslatokat „lényegében teljesen elfogadják”. A képzési, beiskolázási struktúra alakításába beleszólhatnak a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, amelyben munkaadói, munkavállalói szövetségek, kamarák, a kormányhivatal és a megyei közgyűlés képviselői vesznek részt.

A minisztérium szerint „a szakképzési jogszabályok, szakmai irányelvek előkészítési folyamatába véleményezőként részt vesznek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács, amelynek tagjai között megtalálható a Magyar Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a szakszervezetek képviselői is”. A felsoroltak közül megkerestük az egyik szervezetet, a VOSZ-t, ahol azt mondták, a szakképzési koncepcióról őket még nem kérdezték, bár ígéretet kaptak egy későbbi egyeztetésre. Szerinte a javaslat „kamaracentrikusan készül, más szereplőt is megkérdezhettek volna”. Forrásunk arra már nem emlékezett, hogy a korábbi szakképzési átalakításba mennyire vonták be őket.

Arra, hogy hány százalékban szokták elfogadni a kamara javaslatait, a minisztérium nem tudott választ adni.

„A kormányzati törekvésekkel és jogszabályi keretekkel összhangban lévő, előremutató javaslatok beépülnek az általunk készített szakmai anyagokba, és azokat a jogalkotó munkában érvényesítjük, azonban ezek százalékos aránya nem meghatározható.”