Akciófilmbe illő menekülés után landolt Tóásó gépe

Fotó: VS.hu / Kozma Zsuzsi

-

Kora délután landolt Tóásó Előd repülőgépe, akit a baptista szeretetszolgálat váltott taxikkal mentett ki Bolíviából. A szökéshez magyar külügy nyújtott technikai segítséget. Tóásó így öt év, tíz hónap letöltése után szabadult.


Szabad emberként, legálisan jöttem el Bolíviából – nyilatkozta Tóásó Előd, miután repülőgépe landolt hétfő kora délután a Liszt Ferenc repülőtéren.

A férfit a Magyar Baptista Szeretetszolgálat mentette ki Bolíviából, a “hivatalos verzió “szerint akciófilmbe illő módon. Váltott taxikkal, a tengerszint felett 4650 méteren lévő chungarái közúti határátkelőhelyen vitték át Chilébe, miután Tóásó útlevelét nem adták vissza a bolíviai hatóságok. Mindehhez a magyar külügy nyújtott technikai segítséget – küldött útlevelet – a bolíviai kis határon pedig egy kockás füzetbe írták bele a kilépők nevét.


Tóásó azt mondta, nem érzett nyomást a bolíviai hatóságok részéről, hogy el kell hagynia az országot, ám „Bolíviában mindig napirenden van a biztonság kérdése", ezért jött el hirtelen. Úgy tudjuk, szó volt arról, hogy menekülését Peru felé szervezzék, ám korábban előfordult, hogy a bolíviai hatóságok onnan is "visszahoztak" menekülőket, ezért ment most Tóásó és Mario Tadic Chile felé.


Ideiglenes magánútlevél

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ideiglenes magánútlevelet biztosított Tóásó Elődnek a hazatéréshez – mondta Szijjártó Péter miniszter. A külügyminiszter kiemelte: a magyar diplomácia a magyar állampolgároknak mindig, minden bajba jutás esetén járó konzuli segítséget nyújtotta Tóásó Elődnek. Miután arról is szó volt korábban, hogy Tóásó a családtagjaival - bolíviai feleségével és az ő testvérével - utazik, Szijjártó azt is hozzátette, hogyha ők vízumkérelemmel fordulnak Magyarországhoz, a jogszabályok adta keretek között segítenek nekik, és bár Bolíviában nincs sem magyar nagykövetség, sem konzulátus, Spanyolországgal van vízumkiadási megállapodása Magyarországnak.

Tóásót hat évvel ezelőtt tartóztatták le Bolíviában a horvát-bolíviai Mario Tadiccsal, míg társait, a magyar-bolíviai kettősállampolgár Rózsa Flores Eduardót, az ír Michael Martin Dwyert és a román állampolgárságú, de magyar nemzetiségű Magyarósi Árpádot kivégezték a rajtaütésben. A hatóságok szerint a többnemzetiségű csoport meg akarta dönteni a bolíviai kormányt és merényletet akartak elkövetni Evo Morales elnök ellen.

Az elhúzódó perben végül vádalku köttetett, mondván Tóásóék bűnösek ugyan a fegyveres felkelésben való részvételben, de az nem valósult meg, A sajtótájékoztatón a megtört férfi azt mondta, ő csak azért ment Bolíviába, hogy egy weblapot készítsen Rózsa Flores Eduardónak, illetve egy – a hackerek elleni – számítógépes programot akart írni.

Tóásó végül öt év, tíz hónap letöltése után szabadult. Azóta feleségül vette Evo Morales egyik legnagyobb politikai ellenfele, Guillermo Fortún lányát. Úgy tudjuk, a mostani menekítés még a feleség előtt is titkos volt. Tóásó hétfőn ezt megerősítette, és azt mondta, nehéz volt megmagyarázni a feleségének, de nemsokára rendbe hozza a magánéleti problémáit.

A menekítésben közreműködött Lukács Csaba, a baptista szeretetszolgálat munkatársa is, aki a Magyar Nemzetben írt cikkében azt állítja: azért kellett sürgősen kimenekíteni Tóásót és Tadicsot, mert a közelmúltban „Spanyolországba szökött és politikai menedékjogot kért Germán Cardona ezredes, a bolíviai hadsereg tisztje. Nyilatkozatában azt állította: az úgynevezett terroristaper döntő bizonyítékaiként szereplő fegyvereket a hadsereg raktárából kérte kölcsön a kormány, és korábban egy drogcsempész bandától foglalták le”. Ezek után Tóásóék attól tartottak, hogy az ellenzék megsemmisíttetné a vádalkut, így újra börtönbe kerülnének.