Akart volna féláron napelemet? Az államé lesz!

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

Csalódniuk kell azoknak, akik abban reménykedtek, hogy végre megnyílnak olyan pályázatok, amelyek napelemes kis erőművek építését támogatják családi házaknál. Örülhetnek viszont az önkormányzatok és beruházóik, mert most inkább ilyen fejlesztésekre fordít pénzt a kormány. A megújuló energia hasznosítására szánt források a paksi atomerőmű bővítése miatt apadoznak.


Az állami rezsicsökkentésnél is nagyobb megtakarítást ígérnek azok a mini erőművek, amelyeket egyre nagyobb számban szerelnek fel a családok a saját házukra. A napelemes áramtermelők ma már abban bízhatnak, hogy amennyi energiát nyáron összegyűjtenek, az bőven fedezi a téli fogyasztásukat, sőt egy kis hasznuk is marad rajta. 2008 óta lehetőség van arra, hogy a többletáramot bárki betáplálja áramszolgáltatója hálózatába, majd utóbb visszavásárolja azt. Lehet szó nap-, szél- vagy vízenergia hasznosításáról, a szolgáltatók vevők az áramra, ahogy ez például az E.ON honlapjáról is kiderül. A vállalkozó szellemű családok száma igen szép ütemben gyarapszik.



Kétségtelen azonban, hogy ezek a beruházások belekerülnek 1-2 millió forintba. És bár a befektetés 8-10 év alatt megtérül, könnyebb lenne az elhatározás, ha a háztartásoknak kisebb összeget kellene zsebből állniuk. Erre azonban 2020-ig nem lesz lehetőség – közölte a VS.hu-val a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, Szabó Zsolt. Pedig a társasházak energiahatékonyságának javítására jelenleg is fut egy pályázat 10 milliárd forintos kerettel, csakhogy az a kiírás inkább az ablakcseréket és szigeteléseket preferálja, a napelemek beépítésével jóval nehezebb a szükséges pontszámot elérni.

Cserébe viszont aktivizálja magát az állam a megújuló energiaforrások kiaknázásában. Mint az államtitkár elmondta, olyan tenderek kiírására készülnek, amelyeken önkormányzatok közösségei indulhatnak, hogy együttesen építsenek ki hatalmas napelemparkokat. Így legalább nemcsak a beruházás lesz olcsóbb, de a felesleges áram értékesítéséből származó haszon is az önkormányzati intézményeknél landol.

A megtermelt energiát ugyanis egyrészt felhasználják az iskolákban, szociális otthonokban és más intézményekben, a felesleget pedig eladják az áramszolgáltatónak, amely könnyen lehet, hogy előbb-utóbb egyedül az állami Első Nemzeti Közműszolgáltató lesz. Szabó Zsolt számításai szerint a pályázatot még idén, késő ősszel vagy legkésőbb jövő tavasszal kiírják.

Ilyen napelemes kis erőműből már működik néhány az országban. A legdrágább, bár nem a legnagyobb, az újszilvási, amely 600 millió forintba került, és ennek volt a legnagyobb arányú az uniós támogatása, amint ez egy ágazati konferencia előadásából és az újszilvási honlapról is kiderül. Míg a többi a költség 50-60 százalékára kapott dotációt, az újszilvásinak a 70 százalékát állta az EU. A Pest megyei település erőművét az Újszilvási Naperőműpark Kft. üzemelteti, amely a falu és az Elios Innovatív Energetikai Zrt. tulajdonában van. Az Elios az a cég, amely az elmúlt években sorra nyerte az önkormányzati megbízásokat a közvilágítás felújítására, és amelynek áprilisig tulajdonosa volt Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István. Tiborcz az újszilvási erőmű építésekor is igazgatósági tag volt a cégben.


A napelempark és a gémeskút Újszilvás határában


Állami konkurencia

Az állam tehát maga is úgy látja, nem rossz üzlet egy ilyen kis áramtermelő. Mint az államtitkár elmondta, a napfényt kiegészítenék még geotermikus energiával is, így télen-nyáron a fűtés és a hűtés is megoldott. Idehaza egyébként jelenleg „fényévvel” vezet a napenergia hasznosítása a többi megújuló energiaféleséghez képest.



A közösségi beruházások megtérülése érdekében még a régóta várt új szabályozást, az úgynevezett Metárt (megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszert) is megalkotnák, amely alapján a nagyobb, tehát intézményi vagy céges áramtermelők számára hosszabb, akár 15 éves távon is vállalnák az áram átvételét.

A lakossági magánberuházásban éppen ez a leggyengébb láncszem. Lehet-e bízni abban, hogy a közműszolgáltató még kettő, öt vagy tíz év múlva is átveszi tőlem a mini szél- vagy naperőművemben megtermelt áramot? Garancia nincs rá, de a piaci szereplők derűlátók.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő azzal érvel, hogy egyrészt az ágazatban már több ezer ember dolgozik, nem lenne ésszerű ezeket a munkahelyeket leépíteni. Arra a felvetésre, hogy létezik olyan kormányzati intézkedés, amely munkahelyek megszűnésével jár, akár a vasárnapi zárva tartásra, akár a dohánykereskedelem átszervezésére gondolunk, Kiss Ernő azt mondta, hogy a napelemek felszerelése még támogatás nélkül is megéri, nem véletlenül duplázódik évente a beruházások száma.

Azt azonban a szakmai szövetség is úgy látja, hogy a kormánynak nem szándéka megújuló energia felhasználásával kiváltani a paksi atomerőmű bővítését, ezért igyekszik kordában tartani ezeket a beruházási szándékokat. Utoljára 2012-ben írtak ki ilyen pályázatot, de akkor is csak két napon át volt elérhető a forrás, azóta pedig a napelemes termékdíj bevezetésétől kezdve a 100 ezer forintot kóstáló tűzvédelmi kapcsoló előírásáig számtalan módon inkább nehezítették a zöldenergia elterjedését.

Az energiaklub elnökségi tagja, Bart István is úgy látja, hogy ez politikai döntés. Ahogy Angliában is az atomerőmű építése mellett tették le a voksot, és a cél csupán a széndioxid-kibocsátás korlátozása, nem pedig a megújulók elterjesztése, úgy a magyar kormány részéről is koherens a stratégia, hogy ha már annyit költenek a paksi bővítésre, legalább ne pocsékolják el a pénzt a párhuzamos fejlesztésekre.


Tévedés, hogy az atomerőmű jó irány, de ahhoz képest logikus.

A Corvinus Egyetem tanára, Felsmann Balázs sem aggódik amiatt, hogy egyszer csak megszűnne a házi erőművekben megtermelt áram átvétele. Ő a Gyurcsány-kormányban az infrastruktúráért felelős szakállamtitkár volt, civilben pedig éppen a hétvégén szereltet fel a házára napelemeket. Azt azonban vallja, hogy az Orbán-kormánynak el kellene gondolkoznia azon, mit kezdenek majd annyi árammal, ha a napelemparkok és az új paksi blokkok is megépülnek.


Most még csak 10 ezernyi háztartás csapott le a lehetőségre, hogy áramtermelésből „gazdagodjon”. Ám ha ez a szám hatványozódna, és elérné az egymillió épületet, az már azt jelentené, hogy a napelemek áramtermelése megközelíti egy új paksi blokk teljesítményét. Vagy másként összehasonlítva: egymillió házi minierőmű 5 gigawattnyi termelése egy szép, napos nyári napon már az ország teljes áramszükségletét állná. Ami azzal járna, hogy Paksot le kellene kapcsolni. Márpedig az atomerőmű bővítése csak akkor képes megtérülni, ha folyamatosan szükség van az áramtermelésére – vélekedik Felsmann Balázs.


Amire még jut pénz

Azért van olyan területe az energiapolitikának, ahol a családok kegyeit keresi a kormány. Szabó Zsolt államtitkár a VS.hu-nak elmondta, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból hatalmas összeget, 240 milliárd forintot akarnak fordítani a családi házak felújítására, ezen belül is elsősorban a 60-as, 70-es években épült, tipikus Kádár-korszakbeli kockaépületek energetikai korszerűsítésére.


E pályázatok várhatóan 2016 elején indulnak el, feltéve, hogy addig megérkezik az Európai Bizottság jóváhagyása. A konstrukció annyiban eltér a szokványostól, hogy visszatérítendő elemet is tartalmaz, így ennek a konkrét módjára még Brüsszelnek is rá kell bólintania. Ez azt jelenti, hogy a háztartások, amelyektől minimális önerőt is elvárnak, a pályázaton elnyert pénznek csak egy részét kapják meg támogatásként, a másik része gyakorlatilag hitelként funkcionál, de nulla százalékos kamattal, tehát idővel vissza kell fizetni. A visszafizetett pénzt utóbb pedig ismét meg lehet pályáztatni.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériummal azon dolgozik, hogy az unió felé vállalt energiamegtakarításokat más eszközökkel is ösztönözze. Kormánydöntés várható olyan adókedvezményekről, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználását lehetővé tevő beruházásokat honorálnak – tudta meg a VS.hu.