Ajándékot vártak, jó nagy pofont kaptak a devizahitelesek

Fotó: Getty Images/iStockphoto / gradts

-

Mégsem ülhetnek ölbe tett kézzel a forintosítás után a devizahitelesek, legalábbis akkor, ha nem akarják tudomásul venni a sokak számára elkeserítő elszámolást. A fogyasztóvédelmi panasz és a hitelkiváltás tűnik a leginkább járható útnak, de persze a legeltökéltebbek a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is fordulhatnak. Csalódottak lehetnek a szociális dolgozók is, de boldogok a világ befektetői. Ez történt a héten a gazdaságban.


A devizahiteleseknek ezen a héten az volt a jó hír, hogy nem most mennek csődbe. Csak néhány év múlva. Legalábbis egy részük sokkoló elszámolást kapott a forintosítás végrehajtásáról és következményeiről. Van olyan (volt) devizahiteles, akinek néhány év múlva már havi 450 ezer forint törlesztőrészletet kell majd fizetnie, és gyakori tapasztalat, hogy az eredetileg felvett hitel összege nemhogy csökkent volna az elmúlt években, hanem óriási méretűre duzzadt, vagyis az „adósrabszolga” státus még hosszú éveken át fennmarad.


Ezzel számolt az MNB, de a panaszok más mutatnak


A szakemberek szerint ezen kétféle módon lehet enyhíteni. A felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank azt mondja: ha gyanús az elszámolás, forduljanak panasszal hitelintézetükhöz, pénzügyi vállalkozásukhoz, ha pedig elutasítják, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület hozhat ingyenesen jogorvoslati döntést az ügyükben.

A másik megoldás gyakorlatiasabb: gondolkozz okosan! A piac most tele van jobbnál jobb hitelajánlatokkal, ne tespedj bele a megszokásokba, válts bankot, és faragd le te magad a törlesztőrészleteket. Először érdemes körülnézni egy hitel-összehasonlító portálon (például itt), hogy milyen ajánlatok vannak a piacon, utána az elszámolólevéllel a kézben elmenni a legjobbnak tűnő bankhoz személyesen. Erre az elszámolólevél kézhez vételétől számítva 60 napon belül van lehetőség.

Azt persze az MNB-ben is tudják, hogy még ez sem tud mindenkit megmenteni a végső összeomlástól. Balog Ádám alelnök úgy számol, hogy a körülbelül 150 ezer nem fizető adósból 25-35 ezer embernek segítséget tud adni a Nemzeti Eszközkezelő, további 20-25 ezret kihúzhat a csávából a magáncsőd intézménye, de még mindig marad 100 ezer ember, akinek a törlesztési problémáira megoldást kell találni. A jegybank keresi a lehetséges megoldást. Miként azokat az „erős ösztönzőket” is, amelyekkel rá lehet venni a bankokat, hogy minél előbb forintosítsák az autóhiteleket is, és tovább erősítsék a versenyt.



Megszólalt brókerügyben az ország első számú bankára

A devizában történt eladósodások és a brókerbotrányok egyaránt azt jelzik, hogy az emberek nincsenek felvértezve a kellő pénzügyi ismeretekkel. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója azt mondta a VS.hu-nak, hogy amíg a jelenlegi módszer alapján kezelik ezeket az ügyeket, vagyis az állam a rossz döntést hozók hóna alá nyúl, és a pénzintézetekre terheli a fizetnivalókat, addig ez nem is lesz másképp,


az egész társadalmat is rossz irányba befolyásolja azáltal, hogy a döntéshozó befektetőknek bizonyos döntéseikért egyszerűen nem kell viselniük a felelősséget.

Márpedig a kormány és a Fidesz halad tovább ezen az úton. A parlament elé kerültek újabb törvénymódosító javaslatok, amelyek azt hivatottak szolgálni, hogy a bedőlt brókercégek ügyfelei gördülékenyebben jussanak hozzá legalább a megmaradt értékpapír-befektetéseikhez, illetve a felszámolásból minél előbb pénz szülessen a hitelezők kielégítésére. Ez utóbbi érdekében azt is megengednék, hogy a brókercégek megmaradt vagyonát zárt körben értékesítsék, ne kelljen a hosszadalmas, bár átláthatóbb árverésekkel bíbelődni.


Erre a hétre is jutott egy új felszámolási eljárás megindítása a pénzügyi szektorban, ezúttal a záloghitelezéssel foglalkozó Kézizálog Zrt. engedélyét vonta vissza a felügyelet.

A bankokra rakódó terhek már-már azt a megállapodást fenyegetik, amelyet az Erste 15-15 százalékos részvénycsomagjának a megvásárlásáról kötött a magyar kormány az Európai Beruházási és Újjáépítési Bankkal. Ennek ugyanis az a feltétele, hogy a pénzintézetek tudta nélkül nem sóznak újabb fizetnivalókat a bankokra, és fokozatosan leépítik a banki különadót is. Egyelőre azonban a kormány még csak ott tart, hogy a jövő héten nyújtja be az erre vonatkozó tervezetet.

Örök tanulságul a héten megrajzoltuk a pénzügyi piramisjátékok természetrajzát is.


Pakolgatja a kormány a pénzeket egyik zsebből a másikba

Az állam elad egy csomó ingatlant, és vesz egy jókora autóflottát. Előbbiből 75 milliárd forint bevételre számítanak, utóbbiból pedig megint a Porsche Hungária gazdagszik, amely sorra nyeri a sok százmilliós közbeszerzéseket.


A különbözetből viszont egyelőre úgy tűnik, nem jut pénz a szociális dolgozók beígért béremelésére. Bár kérdésünkre konkrétan nem mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy nincs meg a 15 milliárd forint fedezete, de még a jövő évre sem tett határozott ígéretet, amikor úgy fogalmazott:


A jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyet igyekszünk a lehetőségek szerint e probléma megoldására fordítani, és a béremelés csak ebben az esetben valósulhat meg.

Az önkormányzatoknál feleslegessé vált emberek leépítésére viszont megvan a fedezet. A kormány 1,2 milliárd forintot szán erre a célra, amiből akár 2500 embert is el lehet bocsátani. Már csak azért is, mert hellyel-közzel a közfoglalkoztatottak révén is el lehet látni néhány feladatkört, még ha ez nem szabályos is. Az is igaz ugyanakkor, hogy az elmúlt években egyre kevesebb embert küldtek el az önkormányzatok, és így egyre kevesebb állami támogatásra volt szükség.



Kormányzati hátszéllel szaporodik ugyanakkor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevétele. Az 5 ezer forintos regisztrációs tarifából évente befolyó 3 milliárd forintnak már meg is van a helye. Parragh László elnök a VS.hu-val közölte, hogy egy adatbázist építenek belőle, amelybe nyolc hatóság információit gyűjtik egybe a vállalkozásokról. A következő lépés a cégbíróság nyilvántartási feladatainak az átvétele – feltéve, hogy az igazságszolgáltatás lobbistái nem fúrják meg a kamarai elképzeléseket.


Cameron álma bejött, mi viszont illúziót kergettünk

A brit választások elsöprő konzervatív győzelme nemcsak a kormányfőnek, David Cameronnak tetszett, hanem a világ pénzembereinek is. Az angol font utoljára 2009-ben ugrott akkorát az amerikai dollárral szemben, mint most, a választási eredmények láttán, de kifejezetten jó napjuk volt a tőzsdei befektetőknek is. Egyelőre mindannyian hisznek abban, hogy Cameronnal eloszlott a bizonytalanság, Nagy-Britannia nem lép ki az unióból, nem fojtják meg a bankokat, és nem lesz rezsicsökkentés.


Ennek és a kivándorló magyarok népes táborának az örömére még a Dreher sörgyár is azt tervezi, hogy kitelepül Londonba.

Itthon viszont megint le kellett számolnunk egy illúzióval: az oroszoknak nincsen szándékában kivételezni Magyarországgal. A magyar áruk beviteli tilalma mindaddig megmarad, amíg Magyarország egy követ fúj Brüsszellel, és szankciókkal sújtja Oroszországot – közölte a VS.hu-val az orosz nagykövet. Így azonban folytatódik a magyar cégek oroszországi exportjának a visszaesése.