Aggódnak a nyugdíj miatt, de alig takarékoskodnak a magyarok

Fotó: MTI / Győri Károly

-

Nem találják a megoldást sem a biztosítók, sem a pénztárak: négymillió potenciális megtakarítónak töredékét érik csak el.


Egyelőre nem találják a receptet sem a biztosítók, sem a pénztárak arra, hogyan sarkallhatnák a lakosságot nyugdíjcélú megtakarításokra. Az MNB adatai azt mutatják, egyik szektor sem képes arra, hogy érdemben növelni tudja az öngondoskodók számát. Pedig ötletek vannak.

A Vienna Life Biztosító tavaly márciusban rukkolt elő kedvezményes ajánlattal, amelyet kifejezetten a magánnyugdíjpénztárakban maradtak számára találtak ki - pontosabban azoknak, akik a Horizont pénztárban tagok. Az ajánlat szerint ha a horizontos pénztártag a Vienna Life nyugdíjbiztosítását választja, akkor az első éves díj 30 százalékát jóváírják egy Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztárnál vezetett számlán. Ha a leendő ügyfélnek nincs vagy nem a Prémiumnál van számlája, akkor a társaság készséggel segít a pénztárváltásban vagy a belépésben. Az ajánlattal voltaképpen az állam által nyújtott 20 százalékos adókedvezményt ígéri túl a társaság. Az ügyfélnek visszaadott összeg az első években kifizetendő, meglehetősen magas, a befektetési egységhez között életbiztosításoknál megszokott jutalékból jön le.


A Vienna nem véletlenül választotta partneréül a Horizontot és a Prémiumot. A két pénztár és a biztosító ugyanis ugyanis az AXA csoporthoz tartozott - azóta az AXA biztosító beolvadt a Vienna Insurance Groupba, a magánnyugdíjpénztár pedig nevet váltott. A potenciális ügyfeleket nem a biztosító zargatja, hanem a magánpénztári kapcsolattartó keresi meg a tagokat és ajánlja figyelmükbe a remek ajánlatot. Mostanában kiváló alkalom egy kis beszélgetésre, hogy a pénztár teljesítette a rendkívül szigorú jogszabályi előírásokat, s sikeresen vette rá tagjait, hogy fizessék be a minimális díjat. Ha a pénztár tagjainak kevesebb, mint 70 százaléka tesz eleget a minimális díjfizetési kötelezettségnek - ez 2400 forint - akkor a pénztár végelszámolás alá kerül. Jelenleg 78 százalékon áll a mutató, vagyis az akadályt vette a pénztár, de a célja az, hogy minden tag befizesse a díjat. És persze nem mulasztják el felhívni a figyelmet az ajánlatra.

A Vienna Life szerint azok, akik maradtak magánnyugdíjpénztár-tagok, jóval felelősebbek, nagyobb gondot fordítanak a megtakarításaik gondozására, így igencsak megfelelő célcsoport. Az adatok nem egészen ezt mutatják - a biztosító nem minősítette az ajánlat fogadtatását - hiszen az indulástól 2016 júniusának végéig 167 tagot sikerült szerződéskötésre sarkallani. A Vienna a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a kisebb társaságok közé tartozik, nyugdíjbiztosítások terén piaci részesedése nem éri el a négy százalékot - a legnagyobbak 15 százalék körüli részesedéssel rendelkeznek. Ám még így sem számít soknak 167 ügyfél.


Kevesek játéka a megtakarítás

A statisztikákat böngészve azonban nem lehet mondani, hogy az ötlet rossz vagy az ajánlat nem elég vonzó - mert nincs igazán olyan ajánlat a piacon, ami igazán népszerű lenne, ügyfélmágnesként hatna. Gyakorlatilag egyetlen nyugdíjcélú megtakarítás sem mutatja azt a növekedést, tag, vagy ügyfélnövekedést, ami elvárható lenne. Míg ugyanis lassan már minden héten elmondja egy szakértő, hogy húsz év múlva sokkal kevesebb lesz a nyugdíj, s az állami pillért ki kell egészíteni, s a felmérések szerint a lakosság pontosan tisztában is van mindezzel, mégsem történik érdemi változás.

Az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám az idén a második negyedév végére 1,5 millió fő alá esett - évek óta tart a nagyon lassú, de stabil létszámcsökkenés, miközben a megmaradt tagok egyre nagyobb összegeket fizetnek be számlájukra - és nem várható, hogy ez érdemben változni fog. Sokan a nyugdíjbiztosításoktól várták az áttörést, ám a jelek szerint ez sem váltotta be a reményeket. A második félév végén új típusú, vagyis a személyi jövedelemadó kedvezményhez kapcsolódó, folyamatos díjfizetésű nyugdíjbiztosítások száma 118 ezer volt, ezen belül a befektetési egységhez között, vagyis unit linked biztosítások száma nem érte el a 80 ezret. Az egyéb, nyugdíjcélú megtakarítások népszerűsége messze elmarad e kettőtől, a nyugdíj-előtakarékossági számla csak hozzáértőknek való, más komplex konstrukció pedig nincs is. Persze a felhalmozott vagyont is el lehet adni, kisebb lakásba is lehet költözni, ám ezek a kényszermegoldások nem foghatók fel nyugdíjcélú megtakarításként.

Az összesen, hozzávetőleg 1,7 millió nyugdíjcélú megtakarítás (pénztári tagság, biztosítás, nyesz-számla) első pillantásra soknak tűnik, ám ha hozzátesszük, hogy a hivatalosan több mint négymillió munkavállalónak ez kevesebb, mint a fele, már nem annyira szép a kép. A jelek szerint az elmúlt években egyetlen pénzügyi szolgáltató, biztosító vagy nyugdíjpénztár sem tudott átütő bővülést elérni. Ez jövőre a nyugdíjcélú megtakarításokhoz kapcsolódó adókedvezmény megnyirbálása után még nehezebb lesz.


Pedig odacsapott az MNB

A nyugdíjbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezményt 2014 januárjától vezette be a jogszabály - pontosabban hozta vissza, a válság előtt ugyanis már élvezett hasonló támogatást ez a fajta megtakarítás, ám kedvezmény híján azonnal az érdektelenség mocsarába süllyedt. A kedvezmény a befizetett összeg 20 százaléka, legfeljebb 130 ezer forint. A módosítás után megugrott az érdeklődés, s gyors tempóban emelkedett a biztosítások száma. Az akkori kondíciók - teljes költségmutató, tkm - meglehetősen magasak voltak, a biztosítás költségeit gyakorlatilag nem termelhette ki a hozam, ezért az MNB ajánlást fogalmazott meg, amelyben maximalizálta a tkm-eket.


Ez sem volt elég arra azonban, hogy újabb lendületet vegyen a nyugdíjbiztosítások piaca - bár a megkötött szerződések száma emelkedik, annak mértéke alapján nem reális, hogy közép távon masszív nyugdíj-kiegészítő pillérré váljon több millió ember számára. Egyes szakértők szerint a biztosítások díja még mindig magas, hiszen a jelenlegi, rendkívül alacsony kamatkörnyezetben kell a biztosításoknak legalább a tkm-et kitermelniük, hogy egyáltalán nullán legyen a befektetés, a hozam még csak ezt követően jön. Vagyis egy öt százalék tkm-ű biztosítás esetében - ez átlagosnak tekinthető az ajánlatok között - ahhoz, hogy a befektetésünk átlagosan évi három százalék hozamot termeljen, a biztosításnak mindösszesen 15-20 éven át stabilan átlag nyolc százalék hozamot kell produkálnia. Mindezt úgy, hogy a jegybanki alapkamat 0,9 százalék, az ötéves állampapír pedig három százalék alatti hozammal kecsegtet.