Adócsökkentést és adócsökkentést ígér a kormány

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Soós Lajos

-

Benyújtották az „adócsökkentés költségvetését”, elkészült az „adócsökkentés adócsomagja”: a kormány szerint 4 millió dolgozó és nyugdíjasok hada fog jól járni. A rekordgyorsan összerakott büdzsé ugyan nem minden ígéretet támaszt alá, ami viszont biztos: idén év elején is szépen bővült a magyar gazdaság, a devizahitelesek viszont még mindig panaszkodnak. Csányi Sándor pedig továbbra is a leggazdagabb magyar. Ez történt a héten a gazdaságban.


Ilyen hamar évtizedek óta nem készült el az ország jövő évi költségvetése, mint most, a legtöbb elemző ezt mindenképpen a gazdasági tárca javára írta. Mint ahogy azt is, hogy a bevételi és kiadási számok mögött megalapozottnak tűnő alapfeltételezések állnak – 2,5 százalékos gazdasági növekedés, 1,6 százalékos éves infláció –, a költségvetési hiánycélt pedig jóval az uniós tagoktól elvárt 3 százalékos küszöb alá, a GDP 2 százalékára tervezték.

Ennek ellenére bőven vannak kritikusai is a már benyújtott törvényjavaslatnak. Egyrészt hiába készült el a szokottnál hónapokkal hamarabb a dokumentum, ha a felkészülést igazán segítő részleteket, az úgynevezett fejezeti köteteket még nem hozták nyilvánosságra, másrészt hiába alacsony a deficitcél, ha középtávon az úgynevezett strukturális hiány alacsonyan tartásához például az Európai Bizottság legfrissebb ajánlása szerint jó 300 milliárd forintos kiigazításra volna szükség. Meg arra, hogy a magyar gazdaságban jelenleg meglévő piactorzító hatásokat enyhítsék: például csökkentsék a közmunkára fordított forrásokat, és inkább az elsődleges munkaerőpiacba való beilleszkedést segítsék, az egyes szektorokat nem versenysemlegesen sújtó különadókat pedig mérsékeljék. (Piactorzító lépésnek tekinthető a rezsicsökkentés is, amelynek egyik következményeként épp a héten derült ki, hogy kivonul a lakossági gázpiacról a Magyar Telekom.)


A bankadó tényleg csökken

Nem látszik, hogy ezeket az ajánlásokat a Varga Mihály vezette minisztérium bármilyen szinten figyelembe vette volna, amikor a 2016-os költségvetést és az ehhez kapcsolódóan szintén benyújtott jövő évi adótörvényeket készítette. A közmunkára jövőre több pénz megy a költségvetésből, a dohányipari cégek átmenetinek beharangozott adója pedig 2016-ban is fennmarad. Egyedül a banki különadó összege csökken, azért, mert erre az EBRD, az Erste Bank és a magyar állam közötti megállapodásban a kormány februárban ígéretet tett, és mert azt remélik, hogy cserébe intenzívebben hitelezik majd a gazdaságot a pénzintézetek.

Varga Mihály szerint egyébként jövőre jól járnak a nyugdíjasok – mint mondta, 140 milliárd forinttal több pénz megy a nyugdíjakra –, ám ennek jelét mi nem találtuk a költségvetésben, sőt, a számok az ellenkezőjét mutatják. Az egyes szakmák életpályamodelljeire is több pénzt fordítanak jövőre, de például a szociális dolgozók korábban beígért béremelésére sem látszik az elkülönített forrás. Egyértelműen több jut viszont az állam működésére, állami beruházásokra, miközben az egészségügyre és az oktatásra szánt közkiadások szintje alig emelkedik.


Tavaly óta nem változtak a hangsúlyok


Ami a friss adócsomagot illeti, az azt a jól kommunikálható alapelvet követi, hogy jövőre minél több ember járjon egy kicsit jobban. Ezért csökken a személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékosra, és ezért lesz kisebb a sertéshús áfája is, amitől a minisztérium a bolti húsárak csökkenését várja el. A cégeknek viszont nem lesz kisebb az adóterhük, pedig tavaly decemberben még egyértelműen ezt az irányt vázolta a gazdasági tárca, viszont bejön egy eddig ismeretlen „növekedési adóhitel”, amely az igazán dinamikusan fejlődő vállalkozások társasági adójának halasztott megfizetését teszi majd lehetővé.

Ha már növekedés, a héten megismerhettük az első negyedéves GDP-adatokat. (Egyelőre csak a KSH becslését, de az nem nagyon szokott eltérni a pár héttel később érkező végleges adattól.) A 3,4 százalékos gazdasági bővülés még akkor is szép szám, ha voltak elemzők, akik 4 százalékos ütemben bíztak: ilyen lendületes GDP-ütem utoljára 2006–2007 derekán volt, ami után viszont lejtőre került a gazdaság, igen hullámzó teljesítményt mutatva.


Orbán visszajutott oda, ahol Gyurcsány a lejtőre került


Aligha vigasztalja ez most azokat, akik éppen értelmezni próbálják a banki elszámolóleveleket. A héten is érkeztek még hozzánk a panaszos beszámolók a devizahitelek forintosítása miatt, így megpróbáltuk tisztába tenni a dolgokat: miért jogos az, ami elsőre hihetetlennek látszik. Mindeközben a jegybank is sokféleképpen, számos felületen és eszközzel próbál magyarázatot adni a kérdésekre, a kormányzati politikusok pedig továbbra is állítják: mindenki jól járt a bankok elszámoltatásával és a devizahitelek forintra váltásával.

Csalódottak lehetnek az óvodás gyereket nevelő rászoruló családok is, amiért ősztől átalakul a szociális segélyezési rendszer. Gyermekvédelmi szakemberek ugyanis attól tartanak, hogy az óvodai férőhelyek hiánya miatt majd több tízezer gyerek esik el az eddigi támogatástól, és ősztől végül sem pénzt, sem ingyenes étkeztetést nem kapnak.


Károsultak és gazdagok

Nehézkesen alakul a brókerkárosultak ügye is, főleg ami a Buda-Cash-eseket illeti. Egyelőre ahhoz a vagyonhoz sem juthatnak hozzá, ami állítólag megvan, de ha személyesen akarnak érdeklődni a cég felszámolójánál, azt hamarosan megtehetik. Réti László egykori rendőrkapitányból lett felszámoló ugyanis civilben krimiíró, és május 22-én író-olvasó találkozót szervez.

A karcagi sufnibróker, Kun-Mediátor károsultjai közben amiatt aggódnak, hogy eltűnik a felosztható vagyon. A rendőrség és az Interpol által is körözött Dobrai Sándorné lányai ugyanis elkezdték elárverezni a család vagyonát, így félő, hogy kevesebb maradhat a károk megtérítésére.

A quaestorosok kártérítésének módja nagyon nem tetszik az OTP-nek. Csányi Sándor bankvezér ezzel kapcsolatban már a VS.hu-nak is elmondta a véleményét, a héten pedig megerősítették, hogy valószínűleg az Alkotmánybíróságra viszik az ügyet.

Az OTP egyébként rácáfolt a várakozásokra, és az első negyedévben ismét nyereséges lett, Csányi személyes pénzügyeivel pedig végképp nincs semmi gond. Mindenki megnyugodhat: idén is őt hozták ki a leggazdagabb magyarnak.