Addig környezetvédők a magyarok, amíg nem kerül pénzbe nekik

Fotó: MTI/EPA-DPA / Patrick Pleul

-

Szokta rosszul érezni magát amiatt, mert az emberek nem vesznek eléggé tudomást a szemünk előtt zajló klímaváltozásról? Sokkal súlyosabb problémának érzi a felmelegedést, mint amennyit beszélünk róla? Akkor jó országban lakik! Többé-kevésbé.


90 százalék, az sok, igaz? A Tárki által a VS.hu megbízásából október végén lebonyolított felmérés szerint Magyarországon a társadalomnak durván ekkora százaléka gondolja azt, hogy a globális klímaváltozás valódi probléma. Ezt tovább lehet még bontani két, nagyjából azonos méretű csoportra. 43,5 százalék ítélje nagyon súlyosnak, 45 százalék pedig inkább súlyosnak találja a szén-dioxid kibocsátás növekedése miatti felmelegedést.


Ahhoz képest pedig, hogy a Szegedből vagy Pécsből viszonylag későn lesz adriai kikötőváros, a válaszolók hisznek abban, hogy a az életüket közvetlenül fogja befolyásolni a klímaváltozás. A megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy öt-tíz éven belül saját vagy közvetlen családtagjainak életére hatással lesz a változás. Csupán 21 százalék volt, aki határozott nemmel válaszolt. További tizennégy százalék nem tudta megítélni, hogy lesz-e az életére negatív hatása a felmelegedésnek.


Bezzeg a szomszéd, az a gumiégetős!

A fenti eredmények azt is mutatják, hogy a magyaroknak nincs mindenben igazuk. Az felmérés szerint a válaszadók nagyjából arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az egyetlen probléma a többi ember. Magáról a többség (39%) úgy gondolta, hogy mindent megtesz a környezet védelméért. Akik nem ítélték meg maguknak a tökéletes pontszámot, azok többnyire hetesre-nyolcasra értékelték törekvéseiket a tízfokú skálán.


Na ezzel szemben a többiek! Hát azok valami hihetetlenül nem jó emberek. A válaszadók szerint a magyarok többségének igyekezete a tízes skálán egy ötöst érdemel (23%), ezt követi 17-17 százalékkal a hatos és a hetes érték, hogy aztán a nyolcasra már csak 14 százalék jusson. A tökéletes eredményt csak nyolc százalék ítélné meg a szomszédainak.

A Tárki adatainak érdekessége, hogy eltérés mutatkozott a válaszadók lakóhelye szerint is: a Budapesten élők magukat is alacsonyabbra értékelték, de a társadalomról is negatívabb képpel rendelkeztek.



Ha rendesen leoltom a villanyt, lesz hó karácsonykor?

Az önbevallásos kérdőívekben kockázatos olyan témákra rákérdezni, amelyekben van társadalmilag elvárt viselkedés. Az emberek, ahogy a fenti számokból is látszik, hajlamosak magukat jobbnak bemutatni. „Tíz emberből hét mindig lekapcsolta a villanyt, hatan energiatakarékos izzót vásároltak, környezetbarát közlekedési lehetőséget választottak, vagy éppen egy új elektromos készülék vásárlásakor figyelembe vették annak energiahatékonyságát" – írja Ságvári Bence az adatokat elemző tanulmányban. Az emberek több mint fele (56 százalék) szelektíven gyűjtötte a szemetet, és csökkentette valamilyen módszerrel a vízfogyasztását.


Nagyon magas azoknak az aránya is, akik bevallásuk szerint kihúzzák a konnektorból a nem használt elektromos eszközeiket (49%), vagy akik a kényelmükkel szemben spórolnak az energiával, például a légkondi és a fűtés lejjebb állításával (47%). A nem válaszok pedig minden esetben elenyésző számúak. Még a kényelmi tényezőket érintő kérdésre is csak 23 százalék mondott nemet.

A Tárki adatainak érdekessége, hogy eltérés mutatkozott a válaszadók lakóhelye szerint is: a Budapesten élők magukat is alacsonyabbra értékelték, de a társadalomról is negatívabb képpel rendelkeztek.


A naperőművet és energiafű ültetvényt mindenki szereti, mégis bűnösen kevés épül belőle


A magyarok elkötelezettsége valahol a tényleges, húsba vágó gyakorlat környékén bicsaklik meg. A válaszadók harmada (36%) nem lenne hajlandó többet fizetni a zöld energiáért, és további 15 százalék csupán jelképes öt százalékkal vállalná a magasabb villanyszámlát, ha cserébe tudná, hogy környezetbarát erőműből származik az áram. Az emberek ötöde pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.


Hasonlóan érdekes eredmények születtek arra a kérdésünkre is, hogy milyen erőművet viselnének el az emberek a lakóhelyük környezetében, és mi az, amit semmilyen körülmények között sem látnának szívesen. Az adatok arra is rámutatnak, melyik technológiának a legrosszabb a híre. A magyarok hatvannégy százaléka nem lakna atomerőmű mellett (további 24 százalék válaszolt inkább nemet a kérdésre), csak 12 százalék tartja elképzelhetőnek, hogy ilyen létesítmény épüljön a lakókörnyezetében. Ez különösen azért érdekes, mert a borzasztóan rossz szomszédnak tűnő szénerőmű és biomassza erőmű elutasítottsága lényegesen kisebb. Az utóbbit a válaszadók 51 százaléka elfogadhatónak tartja, bár lehet, hogy nem tudják, hogy ezekben fát és rőzsét égetnek.

A két leglátványosabb megújuló technológia számít a legnépszerűbbnek: napelemes erőmű és szélturbina mellett a válaszadók 87 és 76 százaléka élne. Kár, hogy ilyenekből alig épül az országban.

Kíváncsi, hogy hogyan áll Magyarország – nem lesz vidám olvasmány! – a megújuló energiahordozókkal? Multimédiás nagy riportunkból sokkal többet is megtudhat.