Abszolutórium: a kormány túlterjeszkedett a tövényi felhatalmazáson

-

Kormányrendelet írja elő az egyetemeknek, hogy határozzanak meg egy minimális tanulmányi átlagot az abszolutórium kiadásához, viszont a törvény ilyen feltételt nem ismer. Az alapvető jogok biztosa szerint ezért az abszolutóriumot nem lehet tanulmányi átlaghoz kötni.


Egy neve elhallgatását kérő hallgató panaszolta be a Corvinus Egyetemet, mert az az abszolutórium - vagyis a tanulmányi kötelezettséget tanúsító végbizonyítvány - kiadását 3-as tanulmányi átlaghoz köti. Ugyan lehetőség van javítani a tanulmányi eredményen, de ez a tanulmányi időszak meghosszabbítását jelenti, sőt előfordul az is, hogy a javításra csak fél év elteltével van lehetőség. A panaszos hallgató minden tárgyból sikeres vizsgát tett, viszont a felsőfokú végzettséghez szükséges záróvizsgákat csak az abszolutórium birtokában lehet letenni.

Székely László, az alapvető jogok biztosa vizsgálatában azt állapította meg, hogy az abszolutórium kiadása a törvényben előírt követelmények teljesítéséhez kötött, amelyek egyetlen esetben sem utalnak a tanulmányok meghatározott minősítésének, tehát tanulmányi átlagnak az elérésére.
A törvény felhatalmazta a kormányt annak szabályozására, hogy határozza meg, hány kreditet kell elérni a tanulmányok sikeres teljesítéséhez, a felhatalmazás azonban nem terjedt ki arra, hogy az érdemjegyeket is bevonja a feltételrendszerbe.
A kormány azonban rendeletben előírta a minimális tanulmányi átlag meghatározását a felsőoktatási intézmények számára, és ezzel a rendelet túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson.

A biztos kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a visszás rendelkezés és gyakorlat megszüntetésére, valamint hogy 2005-ig visszamenőleg vizsgálattal tárja fel, hogy hány hallgatójának okozott hátrányt a Corvinus ezzel a gyakorlattal.