Ab: nem alkotmányellenes a devizahitelek átváltása

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

A testülethez több száz beadvány érkezett, kifogásolva a piaci árfolyamon történő átváltást. Az alkotmánybírók szerint nincs ezzel baj, a lényeg, hogy megóvják az adósokat a további kockázatoktól, a bankrendszert pedig az összeomlástól.


Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden hozott egyhangú határozatában elutasította a devizahitelek forintosítását elrendelő törvény ellen benyújtott több száz alkotmányjogi panaszt – közölte a testület szerdán. A határozathoz Lévay Miklós, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

A beadványok azt a rendelkezést támadták, amely szerint a devizahiteleket 2014. június 16. és 2014. november 7. közötti árfolyam átlagán, vagyis lényegében piaci alapon kell forintra váltani. Ez a szabály sok esetben jelentősen megnövelte a tőketartozást az eredetileg felvett – forintban folyósított, de svájci frankban vagy euróban nyilvántartott – összeghez képest, annak ellenére is, hogy az elmúlt években az adósok folyamatosan törlesztették a tartozásukat.

Az indoklás felhívja a figyelmet, hogy a beadványok egy része nem jelölte meg, hogy pontosan milyen alapjogok sérülnek, csak azt kifogásolta, hogy a törvény nem jelent megoldást a problémájukra. Az Ab honlapján elérhető egyik panasz például így szól: „Továbbá kérem a tisztelt Alkotmánybíróság állásfoglalását, hogy jogos, tisztességes, igazságos, hogy a bank az eredeti 6.000.000,- Ft tőkét átírja 11.000.000,- Ft tőkére?”


Az Ab határozata szerint az alaptörvényből nem lehet levezetni, hogy az átváltást ugyanolyan, kedvezményes árfolyamon (180 forint/svájci frank, illetve 250 forint/euró) kellene megvalósítani, mint 2011-ben, a kedvezményes végtörlesztés esetében. A törvény által előírt, kötelező szerződésmódosítás elsődleges célja, hogy megóvja az adósoknak az esetleges további árfolyamváltozásból eredő terhektől. A beavatkozásra azért is szükség volt, mert a devizakölcsön-szerződések magas hányada a hitelezők számára is kockázatot jelentett, vagyis a pénzügyi rendszer egészének stabilitására is veszélyben volt.

Az alkotmánybírók szerint a jogalkotó általános társadalmi érdekből, a szerződéskötések után beállt, lényeges érdeksérelmet okozó körülményváltozások miatt rendelte el a jövőre nézve a tartozások forintra történő átváltását. A szerződési szabadságba történő beavatkozásra tehát alkotmányos módon került sor.

Az Ab közleménye hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a forintosítás kötelezővé tételével a parlament nem határozott konkrét szerződések vagy szerződési kikötések érvényességéről, tehát nem döntött el egyedi jogvitákat, folyamatban lévő bírósági eljárásokat.