A zsíros üzletért mennek Teheránba

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

-

Orbán Viktor nem az egyetlen, aki ellátogat az embargó alól felszabaduló országba.


Katonai tiszteletadás járt Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, aki hétfőn érkezett Teheránba. A vizit azonban ennél békésebb már nem is lehetne: a magyar kormány is szeretné kihasználni azt, hogy januártól megszűnnek az Irán ellen az elmúlt harminc évben szép sorban bevezetett, 2012 óta pedig gyakorlatilag teljes körű büntető intézkedések.

Az iráni első alelnökkel folytatott délelőtti megbeszélés után Orbán Viktor sajtónyilatkozatában örömét fejezte ki, hogy Irán „átvészelte” a szankciós időszakot, és visszatér a világgazdaság és a világpolitika vérkeringésébe.

A látogatás időzítése aligha véletlen, hiszen 2016. január elsejétől nem élnek az Irán ellen – legutóbb az atomprogram miatt bevezetett – büntetőintézkedések. Azt követően, hogy az atomhatalmak júliusban megegyeztek az embargó feloldásáról, a politikai nagyságok egymásnak adják a kilincset Teheránban.

Persze a vizitek már korábban, az enyhülés első jelére elkezdődtek magyar részről is. Tarlós István budapesti főpolgármester volt az első fecske, ő egyből testvérvárosi megállapodást is kötött a két főváros között. Ennél persze mélyrehatóbb a mostani látogatás, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mellett a kormány több tagja is részt vesz.


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a magyar–iráni gazdasági kapcsolatok szempontjából különösen fontos dokumentumot írt alá Teheránban. Az egyik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás, amely a jövedelem- és a vagyonadókra terjed ki, kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének, valamint vagyonának kettős adóztatását. Aláírtak egy beruházásvédelmi szándéknyilatkozatot, illetve egy átfogó turisztikai együttműködési megállapodást is terveznek. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és az iráni fél tudományos és oktatási megállapodást, valamint orvosi és egészségügyi egyetértési nyilatkozatot látott el kézjegyével. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter pedig a kommunikációs innováció területén írt alá megállapodást.


A magyar cégek sem tétlenkednek: a Graphisoft például még augusztusban jelezte, hogy ősztől megkezdi termékei értékesítését Iránban.

A fogadókészség is megvan, hiszen Iránban nemcsak az a probléma, hogy az embargó miatt nem tudják eladni az olajat, hanem az is, hogy a beruházási tilalom következményeként a kitermelőberendezések rendkívül elavultak. Ez is magyarázza, hogy az elmúlt hónapokban Teheránban igen aktív nyugati cégek között leginkább energetikai társaságokat találunk. A Shell például októberben egyezett meg 100 olajkitermelő állomás felépítéséről.

A járműgyártók sem tétlenkednek, mivel nem csak az olajkitermelő infrastruktúra, de az autópark és a repülőgépflotta is igen rossz állapotban van. A legnagyobb nyertes a Peugeot lehet: a francia autógyártó – amely az iszlám köztársaságban piacvezetőnek számít – eladásainak nagyarányú fellendülését reméli az embargó feloldásától. Az ugyancsak francia Alstom a vasút fejlesztésében, illetve a teheráni metró felújításában venne részt, a Bouygues pedig a főváros repülőterének kialakításában.