A Zika-vírussal együtt ijesztően terjed a csecsemők kisfejűsége is

Fotó: AFP / NELSON ALMEIDA

-

Nem 100 százalék, hogy valóban a szúnyogok által terjesztett Zika okozza a mikrokefáliát, de nagyon kicsi az esély, hogy nem. Amerika és Kanada már figyelmeztette a várandós vagy gyermekvállalást tervező nőket, hogy ne utazzanak az érintett országokba, Magyarországon még csak elővigyázatosságra inti őket az ÁNTSZ.


Tavaly összesen 2900, mikrokefáliával, vagyis maradandó szellemi fogyatékossággal született csecsemőt regisztráltak Brazíliában, azonban október óta, vagyis az utóbbi negyedévben már 3893-at – számolt be róla a BBC.

A kisfejűséget, pontosabban a megugró számú kisfejűséget szinte bizonyosan a szúnyogok által terjesztett Zika-vírus okozta. Brazíliában korábban is előfordult évente összesen mintegy 150 eset – körülbelül ugyanannyi, mint Magyarországon is –, azonban a Zika-járvánnyal egy időben hirtelen egyre több lett, így a járványügyi szakemberek elkezdték vizsgálni az összefüggést.

A Zikát ugyanazok az Aedes családba tartozó szúnyogfajok terjesztik, mint az általa okozott erős fájdalomról „csonttörő láz”-nak is hívott dengue-lázat, vagy a nyugat-nílusi lázat is.

Oltás egyik ellen sem létezik, bár a latin-amerikai országok, köztük Brazília is, nagy összegekkel támogatják az oltóanyag kifejlesztését.

Maga a szúnyog jelen van Európában, a Zika-vírus azonban még nem ért ide, de szakemberek szerint erre minden esély megvan.
A WHO-nak – bár hosszú hetek óta egyeztetik – még nincs végleges állásfoglalása arról, hogy mekkora a fertőzés, illetve a fertőzött szúnyogok behurcolásának kockázata, így Magyarországon az ÁNTSZ is csak annyit közölt, hogy


a fertőző betegség behurcolásának kockázata Magyarországra rendkívül alacsony, de nem zárható ki.

A dengue-láz és a nyugat-nílusi láz egyébként már megjelent Európában A dengue-láz 2012-ben Madeirán okozott járványt, nyugat-nílusi lázzal pedig Magyarországon 2010-ben diagnosztizálták az első három megbetegedést. Két betegnél agyhártya- és agyvelőgyulladás, egynél savós agyhártyagyulladás alakult ki miatta. Ezeknek a vírusoknak azonban a jelenlegi ismeretek szerint nincs magzati agykárosító hatásuk.

A vírus nem emberről emberre terjed, hanem a fertőzött embert megcsípő szúnyog adja tovább a következő áldozatának. Így egy-egy újabb országba kétféleképpen kerülhet: vagy egy éppen fertőzőképes szúnyogot hurcolnak be például áruszállítmánnyal, vagy egy máshol megfertőződött ember hazautazik, ott egy Aedes-szúnyog megcsípi, amely aztán továbbviszi a fertőzést.

Ez utóbbi történt feltehetően Barbadoson, illetve legújabban Bolíviában is, ahol ezen a héten először mutattak ki Zika-fertőzést olyan várandós nőnél, aki korábban nem hagyta el az országot.



A fertőzésbe bele is lehet halni

A kisfejűségtől függetlenül Brazíliában már 5 csecsemő halt bele a Zika-fertőzésbe, az országban ugyanis az eddigi legnagyobb járvány tombol. Másik 44 halálesetet is vizsgálnak, mert elképzelhető, hogy szintén a Zika felel értük.

A fertőzés általában nem súlyos: 80 százalékban tüneteket sem okoz. A többi 20 százalék enyhe, magától is meggyógyuló, mintegy egy hétig tartó lázzal, általában az arcon kezdődő és a törzsre továbbterjedő kiütésekkel jár. Tünetei lehetnek még fejfájás, kötőhártya-gyulladás és ízületi fájdalom.

Az Egyesült Államokban, ahol múlt héten először született feltehetően Zika-fertőzés miatt kisfejűségben szenvedő gyermek, egyelőre nem találtak olyan esetet, ahol otthon következett volna be a fertőzés.

Ezért Amerika és azóta Kanada is figyelmeztette a gyermekvállalást tervező és a várandós nőket, hogy ne utazzanak az érintett országokba.

Kolumbiában, ahol több mint 13 500 fertőzés fordult már elő, az egészségügyi miniszter egyszerűen azt ajánlotta a nőknek, hogy ne essenek teherbe addig, amíg a járvány le nem cseng, vagyis körülbelül júliusig.



A Zika elterjedése

A Zika-vírust először az Uganda Zika nevű erdeiben élő majmokban észlelték 1947-ben. Afrikában és Délkelet-Ázsiában meglehetősen elterjedt, de különösebben senki sem foglalkozott vele, mivel a fertőzés tünetei jellemzően maguktól elmúlnak.

2007-ben azonban a vírus egyik törzse elérte a Csendes-Óceán területeit, 2014 végére pedig Latin-Amerikát is.

Érintett országok:

  • Dél-Amerika: Brazília, Francia Guyana, Kolumbia, Paraguay, Puerto Rico, Suriname, Venezuela, Bolívia
  • Közép-Amerika: Guatemala, Honduras, Martinique, Mexikó, Panama, Salvador, Barbados
  • Csendes-óceáni területek: Fidzsi-szigetek, Salamon-szigetek, Samoa, Új-Kaledónia, Vanuatu
  • Atlanti-óceán: Zöld-foki Köztársaság