A walesi titkok

Fotó: AFP / PAUL ELLIS

-

Habár a döntőbe jutás nem sikerült, Wales a legjobb négy között búcsúzva is a 2016-os foci-Eb egyik legnagyobb győztesének számít. A siker egyik kulcsa a népszerű szövetségi kapitány, de Chris Coleman személye mellett több más tényező szerencsés együttállása is hozzájárult a kiváló eredményhez.


Egy olyan országban, ahol szinte minden lakos a rögbiért rajong, nincsenek könnyű helyzetben sem a focisták, sem a szövetség, sem a szövetségi kapitány. Pláne, ha a labdarúgás eredményeire a szerény jelző is csak nagy jóindulattal mondható. Mostanáig nemzetközi szinten mindössze két említésre méltó sikert tudott felmutatni a walesi válogatott: az 1958-as vébén a negyeddöntőig jutott. Akkor Wales Magyarországgal volt egy csoportban, ahol azonos ponttal végeztek. A továbbjutást végül egy pótmérkőzés döntötte el, amelyen a magyarok 2-1- re kikaptak.

A másik csoda az 1976-os Eb, ahol a negyeddöntőben estek ki. Onnantól hosszú szünet következett: sem Európa-, sem világbajnokságra nem jutott ki az együttes.


Forduló kocka

Még csak lokális siker sem jutott a csapatnak évtizedekig: a brit házi bajnokság 1984-ig tartó sorozatában Wales 1937-től nem tudott győzni. Kárpótlásként a csöndes időszakért idén bezsebelték az Eb legjobb brit csapata címet. Ráadásul úgy, hogy Angliával és Észak-Írországgal is játszottak a csoportban, ahonnan elsőként mentek tovább. Mivel Skócia nem jutott ki a tornára, idén egyértelműen Wales volt a legjobb brit együttes, az angolok elleni 1-2 ellenére is.


Walesi gólöröm az északírek ellen


Kiváló játékosok

Wales olyan fantasztikus játékosokkal büszkélkedhet, mint Ryan Giggs, Mark Hughs, Ian Rush és Neville Southall, akik azonban soha, egyetlen lényeges nemzetközi tornán sem léphettek pályára a válogatottban. Ugyanakkor a jelenlegi generáció tagjai, Hal Robson-Kanu, Gareth Bale, Aaron Ramsey, James Chester, Chris Gunter és Dave Edwards olyan világklasszisok, akik hozzájárultak szülőföldjük eddigi legnagyobb futballsikeréhez. A 23-as keretből ráadásul 18-an a Premier League-ben játszanak, és érdekes módon ők nem fáradtak el úgy az évközi hajtásban, mint az angol válogatott tagjai, akiknek gyenge válogatottbeli teljesítményére minden sikertelen torna után az a magyarázat, hogy kihajtották magukat a bajnokságban.


Ők bezzeg nem fáradtak el


Szurkolói támogatás

A 2016-os walesi válogatott képes volt arra, amire a korábbi csapatok soha: átcsábították szurkolóikat a rögbipályákról a futballstadionokba. A nézettségi adatok szerint az ország több mint fele nézte a tévében a portugálok elleni elődöntőt, húszezren pedig a helyszínen szurkoltak Bale-éknek. A cardiffi stadionban kialakított szurkolói zónában 28 ezren, Swansea-ben pedig tízezren voltak az elődöntő alatt. A korábbi walesi támadó, John Hartson a Belgium ellen 3-1- re megnyert negyeddöntőt egyenesen az ország legnagyobb sportsikerének nevezte. A mindent elsöprő walesi focilázat bizonyítja az is, hogy Bala városát – Gareth Bale után – Bale-nek nevezték el az Eb idejére. Azt pedig a magyar példa is jól mutatja, hogy egy pozitív, masszív szurkolói közösség micsoda löketet tud adni a játékosoknak.


A csapat és ami mögötte van


Pénz helyett szív

A walesi válogatott esetében tényleg igaz, hogy a focisták nem pénzért, hanem szívből játszanak, vagyis játszottak mostanáig. Miközben a Walesi Labdarúgó-szövetség az elmúlt évben mindössze húszezer font profitot termelt, addig a franciaországi sikeres szereplésért összesen majdnem 15 millió fontot zsebelt be, vagyis lesz miből fenntartani a színvonalat a következő időszakban.


A sikeredző...

Chris Coleman soha nem volt olyan kelendő, mint most. Kőkeményen meg is dolgozott az elismerésért, nem volt egyszerű a kezdete a válogatott élén. 2012-ben, Gary Speed öngyilkossága után vette át a csapatot, és úgy tűnt, meg is pecsételődik sorsa, hiszen vezetésével a 2014-es világbajnoki selejtezőben 6-1- re kikaptak Szerbiától. Az Eb-n azonban bizonyított, olyannyira, hogy – ha nem is túl komolyan, de – már az angol, sőt a belga válogatotthoz is átcsábítanák, legalábbis az újságírók. Nem is véletlen, hogy kapós lett, szinte az egész európai focivilág a csodájára jár annak, ahogyan a szögleteiket kihasználták, ez a fajta eredményesség pedig a Coleman által bevetett stratégiának köszönhető.


A mester


Szintén neki lehet hálás a világ Hal Robson-Kanuért is, aki garantáltan az Eb egyik felfedezettje. A 27 éves játékos szereplése bokasérülés miatt sokáig kérdéses volt, Wales első meccsére csak csereként nevezték, a győztes gólt mégis ő szerezte Szlovákia ellen. Pedig szerepeltetése meglehetősen kockázatos volt, hiszen korábban összesen két gólt szerzett a válogatottban, a Reading színeibennpedig 10 meccsenként egyszer talált be a bajnokságban. Most viszont a világ minden tájáról kap ajánlatokat.


EURO 2016 - Quarter final Wales vs Belgium

Felnőtt Bale-hez


Minden összeállt

Walesben tehát, nagyon úgy tűnik, jó irányba indult a válogatott a körülmények szerencsés összhangjának köszönhetően. Hogy a siker csak szalmaláng-e, vagy akár még nagyobbat is dobhat a nemzeti csapat, az leghamarabb a 2018-as vb selejtezőin derül majd ki.