A világ legveszélyesebb drogja túl szörnyű, hogy igaz legyen

Fotó: Photononstop / Beno�t Bacou

-

Egy szer, ami egy pillanat alatt zombivá tesz, a nácik és a CIA kísérletezett vele, Kolumbiában pedig az utcán nő. Az „ördög lehelete” körül számos legenda kavarog, de vajon mennyi igaz belőlük?


Luis Eduardo a barátja, Carlos legénybúcsúját ünnepelte egy bogotái szórakozóhelyen. A két férfi már túl volt néhány italon, mikor úgy döntöttek, inkább egy kuplerájban folytatják az éjszakát. Luis szerint itt kettészakad a történet: az egyik szál, amikor megérkeznek a helyre, Carlos odahívja a lányokat, és elkezdenek iszogatni. A másik pedig, amikor másnap egy padon tér magához a belvárosban.


Mikor Luis hazament, teljesen üresen találta a lakását, a bankszámláját pedig valaki lecsapolta – a portás szerint maga Luis rámolta ki a lakást és használta az ATM-et az éjszaka közepén. Mivel teljesen józannak tűnt, a portás nem próbálta megakadályozni a különös jelenetet. Luis semmire nem emlékezett a történtekből, Carlos pedig a hullaházban végezte.



A fenti történet tökéletes városi legenda is lehetne, ám a Vice dokumentumfilmje szerint minden szava igaz. Luis egy szkopolamin nevű drog áldozata lett. Az „ördög leheletének” is nevezet szerrel állítólag úgy lehet valakit teljesen megfosztani a szabad akaratától, hogy az illető közben tökéletesen cselekvőképes marad. Mivel az áldozat később nem emlékszik semmire, Kolumbiában előszeretettel használják rablások és szexuális bűncselekmények elkövetéséhez – az Egyesült Államok Tengerentúli Biztonsági Tanácsa (OSAC) 2014-es közleménye szerint Kolumbiában évente 50 ezer bűntény köthető a szkopolaminhoz.

A riport szerint ráadásul a küllemben és állagban leginkább a kokainhoz hasonló port elég csupán belefújni az áldozat arcába (innen az ördög lehelete elnevezés), aki másodperceken belül készségesen teljesíti az elkövető bármilyen kívánságát – például átadja az összes megtakarított pénzét. Nem meglepő tehát, hogy a Vice által a világ legveszélyesebb drogjának tartott (pedig kevés olyan drog van, amivel a vice-osok valamilyen formában ne találkoztak volna) szkopolamin körül számtalan legenda kering.


Zombik, nácik és titkosügynökök

Sokan tudni vélik, hogy a Karib-térség vudupapjai valójában a szkopolamin, illetve az azt termelő virág, a Borrachero segítségével változtatták az áldozataikat lelketlen, irányítható zombikká. Arról is lehet olvasni történeteket, hogy a mai Kolumbia ősi uralkodóinak halálakor a vezér ágyasait a szer segítségével vették rá, hogy önként belegyalogoljanak a saját sírjukba.


De nem csak távoli idők és tájak misztikus rítusaival kapcsolatban merül fel a szkopolamin szerepe. A huszadik században elsősorban igazságszérumként próbálták alkalmazni a drogot, nem utolsó sorban a CIA – az ügynökség a honlapján be is számol a kezdeti próbálkozásokról. A szer végül nem bizonyult hatékony vallatódrognak, mivel egyebek mellett erős hallucinációkat is okoz, így az ügynökök nem tudták megkülönböztetni, hogy mi az, ami tényleg igaz az alany vallomásából, és mi írható csupán a pszichedelikus víziók számlájára.



Mivel minden, magára valamit adó legendában előfordulnak nácik, a szkopolamin sztorija sem lehet mentes a Harmadik Birodalomhoz fűződő szálaktól. Noha több helyen is olvasható, hogy maga Josef Mengele, a „Halál Angyala” is kísérletezett a szerrel, az már sehol nem derül ki, mire jutott a nácik hírhedt orvosa, hiteles források pedig nem is támasztják alá az állításokat.


Igaz vagy hamis?

A Vice 30 perces filmjében viszont tucatnyian mesélnek első kézből a szkopolamin hatásairól. Egy Demencia Black nevű díler – aki végül szerez is a cuccból a riportereknek – még az anthraxnál is veszélyesebbnek tartja az ördög leheletét, mivel az „elrabolja a lelked”. Egy fiatal prostituált töredelmesen elmeséli a kamerának, hogyan szokta egy apró fuvallattal elkábítani a kuncsaftjait, hogy aztán mindenüket elvegye. A cikk elején megemlített Luis, aki nem mellesleg a bogotái alvilág ismert alakja, még azt is hozzáfűzi a történetéhez, hogy az elkábítása után brutálisan kivégeztette a támadóit, mivel csak így tudta megőrizni a tekintélyét.


Ugyan a szkopolamin-támadások főleg Kolumbiára jellemzőek, szeptemberben három kínai állampolgárt tartóztattak le Párizsban, miután a szer segítéségével raboltak ki embereket – az egyik áldozatuktól 100 ezer eurót, mintegy 31 millió forintot vittek el. A Telegraph jelentése szerint a kínai hatóságok közölték a francia kollégáikkal, hogy a trió egy nagyobb kínai bűnszervezethez tartozik, melynek a mentális manipulálás a szakterülete.



Dr. Zácher Gábor, a Honvéd kórház toxikológusa szerint viszont a farmakológia a mai napig nem ismer olyat, hogy „zombidrog” – így a szkopolamin sem az. A hatását inkább az ópiuméhoz hasonlítja a szakember: bódultságot, tudatvesztést és emlékezetkiesést valóban okozhat, ennélfogva bűntények elkövetésére is alkalmas lehet. A lakását viszont senki nem fogja tőle önként kirámolni, és az sem túl valószínű, hogy egy szimpla arcba fújással ki lehessen vele ütni valakit – mondja Zácher.

A szkopolamint kisebb adagokban egyébként sikeresen használják az orvostudományban, méghozzá a tengeribetegség leküzdésére. A hullámzó tengeren azért lesznek sokan rosszul mert a szemük és a fülükben elhelyezkedő egyensúlyért felelős szervek egymásnak ellentmondó információkat küldenek az agynak. A fül mögé ragasztott szkopolamintapasz tompítja a belsőfülből érkező impulzusokat, és ekként enyhíti a rosszullétet. Kemoterápián áteső rákbetegek szintén ezt a tulajdonságát használják ki a szkopolaminnak, hogy enyhítsék a kezeléssel járó hányingert. A memóriát blokkoló hatása miatt pedig az Alzheimer-kór kutatásában van fontos szerepe.



Zácher szerint ha szkopolamint nem is, de más szereket Magyarországon is gyakran alkalmaznak bűntények elkövetéséhez. Míg a GHB-t – utcai nevén Ginát – főleg szexuális bűncselekményeknél vetnek be, rabláshoz inkább erős nyugtatókat és altatókat használnak, melyek alkohollal keveredve elkábítják az áldozatot. Sajnos előfordul, hogy a trükk a célpont halálával végződik.

Az ilyen támadásokat nagyon nehéz elkerülni, az nem elég, ha soha nem hagyjuk őrizetlenül az italunkat. A toxikológus szerint az úgynevezett „markecolók” egy pillanat alatt belecsöppentik az anyagot a pohárba, sőt, olyan is akad, hogy eleve preparált üveget kapunk a pultnál – bontatlannak tűnik, de a drog már benne lapul. Az sem ritka, hogy egész csoportokat kábítanak így el. Vagyis ha élőhalottak nem is, de halottak simán lehetünk egy ily módon felturbózott italtól.