A világ, ahogy a legfontosabb elnökjelöltek látják

Fotó: AFP

-

Clinton és Trump is nagyobb biztonságot ígér az amerikaiaknak, és azt szerintük csak ők tudják biztosítani. Miben különböznek elképzeléseik?


A több hónapja tartó aspiránsi kampányban számos témában is állást foglaltak a jelöltek, de mostanra már egyértelművé vált, hogy ki lesz a demokrata -, illetve a republikánus elnökjelölt, így a teljes politikai vízióikat is bemutatják. Az elnökjelöltek kommunikációja azonban nem csak az amerikai szavazók megszólítását célozza meg, hanem a külföld felé is megfogalmazzák az elképzelésüket, például a külpolitikai kérdésekben is.


Elmaradt befizetések

Barack Obama amerikai elnök a NATO 67. évfordulóján megrendezett varsói csúcstalálkozón azt mondta, hogy a NATO szerződés 5. cikkelye értelmében minden egyes szövetségest megilleti a kollektív védelem, legyen szó akár egy esetleges oroszországi agresszióról is – ennek jelentőségét erősítve pedig több ezer katona lengyelországi és baltikumi betelepítéséről állapodtak meg.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) az USA egyik legfontosabb külpolitikai sarokköve a hidegháború óta, aminek életbetartását eddig minden amerikai párt elismerte és támogatta ezért ennek a Trump-féle a kritizálása éles reakciókat váltott ki több oldalról is.

Donald Trump a The New York Timesnak adott interjúban azt mondta, hogy nem biztos, hogy automatikusan megvédené a NATO-tagállamokat (az interjúban csak a balti országokat nevesítették) egy esetleges orosz támadás esetén. A republikánus elnökjelölt kijelentette: „nem lehet megfeledkezni a számlákról”, és a befizetéseikkel elmaradók között vannak gazdag országok is. Trump már korábban kifogásolta, hogy a NATO legnagyobb részét az amerikaiak állják. Az interjúban nem tért ki arra, hogy ha Oroszország megtámadná a Baltikumot, akkor számíthatnának-e segítségre, illetve arról sem beszélt, hogy bevetne-e atomfegyvert egy felmerülő konfliktusban.


Trump az „elfelejtett Amerika hangjaként" hivatkozik magára


Donald Trump külpolitikai szerepfelfogása a legjobban a huszadik század eleji amerikai izolációs elvekhez hasonlít, amit a republikánus konvencióját foglalt össze, miszerint: a globalizációt felváltja az amerikanizáció", vagyis az elnöknek Amerikát kell rendbe tennie először, és nem a világ egyéb folyamataiba kell beleavatkoznia.


Amerika kevésbé biztonságos, a világ pedig kevésbé stabil, amióta Obama Hillary Clintonra bízta a külpolitikát."

mondta Trump, utalva arra, hogy a bevakozás politikája („demokráciaexport”) csakis destabilizációt okozott a mind az észak-afrikai, mind a közel-keleti térségben. „Szaddám Huszein tényleg rossz fiú volt, de tudják, mit csinált jól? Terroristákat ölt. És ezt nagyon jól csinálta: az iraki hatóságok nem olvasták fel nekik a jogaikat, nem beszéltek velük.” mondta a republikánus elnökjelölt.

Tavaly októberében is hasonlókat mondott Szaddám Huszeinről, de Moammer Kadhafi líbiai diktátor rezsimjéről is: szerinte, ha diktátorok még élnének a közel-keleti helyzet jóval stabilabb lenne, de persze hangsúlyozta, hogy nem dicsőíti a megölt diktátorokat.


Szakítani az eddigi irányvonallal

Donald Trump azt is mondta, hogy Barack Obama elnöki és Hillary Clinton volt külügyminiszteri tevékenysége tehet arról, hogy az Iszlám Állam megerősödött, továbbá, hogy a szíriai háború elhúzódott és a menekültáradat megindult a nyugati félteke felé.

A „demokráciaexport” azonban nemcsak a demokrata kormányok doktrínája, hanem a republikánusok által is képviselt külpolitikai célkitűzés. Trump többször hangoztatta a kampányában, hogy szinte minden területen véget akar vetni a republikánusok eddigi külpolitikai irányvonalának. Ennek is köszönhetően többen nekimentek a milliárdos üzletembernek, miszerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentene egy esetleges elnöksége. Ezt nyílt levélben fogalmazták meg, többek között több olyan republikánus külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő, akik részt vettek az iraki háború tervének kidolgozásában.


Clinton veszélyesnek tartja a Trump-féle politikát


Hillary Clinton utolsó külügyminiszteri felszólalásában kifejtette a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) ülésén, hogy mit is jelent – ha van ilyen – a Clinton-doktrína. Clinton azt mondta, hogy alapvetően a hálózatépítés az elsődleges célja a politikájának, hogy más az országok a helyüket elfoglalva legyenek bekötve az USA hálózatába. Hillary Clinton, aki 112 külföldi látogatásával tárcavezetői rekordot állított fel, kijelentette, hogy a külügyminiszterek többé nem elégedhetnek meg azzal, hogy csak a legfontosabb fővárosokat keresik fel.


Nem csak soft power

Clinton a hálózat építés mellett továbbra is fontosnak tarja hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államoknak fenn kell tartania a katonai vezető szerepét. Clinton támogatja az Egyesült Államok jelenlegi Ázsia-politikáját, megígérte, hogy ha hatalomra kerül, speciális erőket fog bevetni az Iszlám állammal és a szíriai Aszad-rezsimmel szemben, miközben megtartaná a nemrég Iránnal megköttetett nukleáris megállapodást.

A Sanders-Clinton demokrata párbaj alatt többször támadták az egykori first ladyt azzal, hogy külügyminiszterként képviselt militarista politikája közrejátszott az iszlamista országok felforgatásában, de például 2002-ben támogatta a Bush-féle iraki intervenciót is.

Clinton a demokrata konvenció beszédjében azt mondta, hogy különleges veszélyek vannak a világban, és hogy egységesen kell cselekedni a szövetségeseikkel, továbbá, hogy Iránt kontroll alatt kell tartani és szavatolni kell Izrael további biztonságát is.


Képzeljék őt ovális irodába egy igazi krízis helyzetben. Egy olyan embert, akit egy tweet-üzenettel is át lehet verni, nem alkalmas, hogy rábízzuk az atomfegyvereket

mondta Clinton utalva arra, hogy Trump meggondolatlansága miatt alkalmatlan lenne a nemzetközi porondon képviselni az Egyesült Államokat.


A fegyverkezés mindkét elnökjelöltnél kulcskérdés, viszont árnyaltabban látják a hadsereg szerepét: Trump szerint több pénzt kell a hadseregre szánni, továbbá a külpolitikai partnerség terén „új barátokat" és „új partnerkapcsolatokat" kell szerezni az USA-nak az Iszlám Állam szemben. Továbbá azt is mondta, hogy Putyinnal megtudná magát értetni, ha ő lenne a következő elnök a Fehér Házban.

Hillary továbbra is a transzatlanti kapcsolatokban és a NATO szövetségi rendszerébe bízik, Trumpot pedig a fegyvergyár lobbi emberének tarja. Clinton viszont eddig kétszer annyi adományt kapott a nagy hadiipari cégek és a Pentagon vezető munkatársaitól, mint Donald Trump. A pénzadományok többsége a két hadiipari óriás, a Lockheed Martin és a General Dynamics embereitől érkezett.