A végén még kiderül, mi köze a Századvégnek az államtitkokhoz

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Kis túlzással a teljes kormányzati háttérmunkát kiszervezték 2010 után a Századvég-csoporthoz, amely milliárdokért gyártott tanulmányokat. Ennek során szinte biztosan találkoztak államtitkokkal is, de engedélyük ezek kezelésére csak 2013 őszétől van. Az ellenzék vizsgálatot követel, és a nemzetbiztonsági bizottság napirendjére vette az ügyet, a kormányoldal szerint politikai támadásról van szó.


A szerdai zárt ülés után tett nyilatkozatok alapján nem jutottak közös nevezőre a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki és kormánypárti tagjai az úgynevezett Századvég-ügyben. A kormányoldal az ülés után lezártnak tekinti az ügyet, az ellenzék azonban tovább vizsgálná, hogy milyen felhatalmazás alapján, milyen államtitkokhoz jutott hozzá a Fideszhez közel álló Századvég Politikai Iskola Alapítvány.

A Századvég-csoport a 2010-es kormányváltás óta mintegy négymilliárd forint értékű kormányzati megbízást nyert el. Ennek fejében tanácsokat adnak, tanulmányokat és ágazati stratégiákat írnak a kormány számára. A szerződések alapján született dokumentumokat azonban a Miniszterelnökség nem kívánja a nyilvánosság elé tárni: bár a VS.hu munkatársa nyert az adatokért indított perben, a kormány felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

A Századvég által előállított tanulmányok ügye mellett új szempontként merült fel, hogy hozzájuthattak-e munkájuk során a kormányközeli tanácsadók úgynevezett minősített (vagyis bizalmas vagy titkos) adatokhoz. Erről Fodor Gábor független képviselő kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, aki válaszában elismerte: a Századvég Alapítvány és munkatársai 2013 óta rendelkeznek úgynevezett biztonsági tanúsítvánnyal – mint kiderült, ezt az alapítvány kérésére állították ki –, vagyis kezelhet akár „szigorúan titkos” minősítésű adatokat is.


Mi volt 2013 előtt?

A belügyminiszteri válasz azért is érdekes, mert ezek szerint 2010 és 2013 nyara közt a Századvégnek nem volt ilyen tanúsítványa, pedig már akkor is volt szerződése a kormánnyal. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a zárt ülés után úgy fogalmazott: a Századvég-ügyet más fórumokon, de folytatni kell, hiszen tisztázásra szorul, hogy hozzájutott-e minősített adatokhoz az alapítvány a 2010 és 2013 között.

A Belügyminisztériumtól és a felügyelete alá tartozó szervektől (például nemzetbiztonsági szolgálatok) a képviselők csak a 2013 nyara utáni eseményekről kaphattak tájékoztatást, mivel az tartozik a hatáskörükbe – mondta Molnár – a korábbiakról nem kaptak információt. Az MSZP-s politikus szerint tisztázni kellene, hogy a Századvég mikortól, kitől, miért és milyen összegű megbízásokat kapott, elvégezte-e a feladatát, és annak során hozzájutott-e titkos információkhoz 2013 nyara előtt.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint viszont nincs ügy. Állítólag semmilyen adat vagy információ nem került elő arról, hogy a Századvég Alapítvány működése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene vagy működése jogszabályba ütközne, így a felvetést politikai támadásként értékeli. A Belügyminisztérium és az Alkotmányvédelmi Hivatal a Századvég működésével kapcsolatban semmilyen államtitoksértést nem állapított meg – mondta Németh, aki lezártnak tekinti az ügyet, amely szerinte nem más, mint „egy balliberális, rosszul sikerült politikai támadás”.


Az Alkotmánybíróságon folytatódhat

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja és a jobbikos Mirkóczki Ádám is úgy nyilatkozott az ülés után, hogy további vizsgálatra lenne szükség. Szél szerint Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, mint megrendelőnek, illetve Pintér Sándornak kellene belső vizsgálatot elrendelnie az ügyben. Az LMP-s képviselő utalt Mellár Tamás, a Századvég korábbi kutatási igazgatója tavaly azt állította: az egész Századvég csak pénzmosoda volt, érdemi munkát nem végeztek. Szél Bernadett szerint most felmerül, hogy esetleg „információmosoda” is volt a Századvég-csoport.

A tények feltárását nehezíti a büntető törvénykönyv egy rendelkezése: eszerint minősített adattal visszaélés miatt büntetőeljárás csak az adatkezelő feljelentése alapján indulhat, vagyis magának a kormánynak kellene kezdeményezni azt. Fodor Gábor szerint ez „a saját farkába harapó kígyó esete”, ezért kezdeményezi, hogy az ellenzék forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kérje ennek a rendelkezésnek a megsemmisítését. Ehhez 50 képviselő aláírására lenne szükség, a Jobbik és az LMP már jelezte, hogy támogatják a kezdeményezést.