A vasút lehet az európai terrorellenes harc leggyengébb pontja

Fotó: AFP / CHRISTOPHE SIMON

-

Vezényelhetnek ugyan rendőröket, katonákat a vonatokra, pályaudvarokra, de maximum ennyit tehetnek az európai hatóságok a múlt heti francia vasúti merénylethez hasonlóak megelőzése érdekében: vagyis alig valamit. A MÁV nem tervez új intézkedéseket, a szakszervezet és egy vasutas szerint sem lehet sok mindent tenni. Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Svájc és a Benelux-országok azért tesznek egy kísérletet: rendkívüli miniszteri értekezleten vitatják meg az ellenőrzések lehetőségeit Párizsban.


Az európai vasúti közlekedés lehet a terroristák fő célpontja a jövőben – figyelmeztet a múlt heti francia merénylet kapcsán több hírforrás is. A New York Times terjedelmes cikkében például azt írja: mivel a reptéri biztonsági előírások a jelek szerint hatékonyan képesek megelőzni egy pusztító merényletet (például hogy valaki fegyvert, bombát csempésszen fel a fedélzetre), a terroristák figyelme könnyen a vasút felé fordulhat.

„Sokáig a légi közlekedés volt szimbolikus célpont, de az akciók kivitelezése olyan nehéznek bizonyult, hogy a terroristák inkább könnyebbeket keresnek maguknak, ez egy megfigyelhető tendencia. Ebből a szempontból pedig a vasút az első számú célpont” – mondta a lapnak Bertrand Monnet francia terrorszakértő. Szerinte a múlt heti támadás után Európában „milliónyian sóhajthattak fel: akár velem is megtörténhetett volna.


A baj csak az, hogy nem az a kérdés, hogy ez megtörténhet-e újra, hanem hogy mikor fog.


Az ok szimpla logisztika: akár az európai, akár ezen belül a magyar vasúti közlekedést, hálózatot nézzük, egyszerűen lehetetlennek látszik hatásos megelőzési rendszert kialakítani.

„Nem hiszem, hogy bármit is tehetnénk. Az állomásokon egyszerűen lehetetlen lenne mondjuk fémkereső kapukat felállítani személyzettel. Még ha a nagyobb pályaudvarokon esetleg meg is lehetne ezt valósítani, a következő megállónál bárki azt tesz fel, azzal száll fel a vonatra, amivel akar. Ráadásul ma egy vasútőr semmivel sincs felszerelve, kiképezve ilyen helyzetre, még ha a vonaton is lenne, amikor esetleg ilyesmi történik, nem tehetne túl sok mindent” – mondta a VS.hu-nak egy vasutas.

Tapasztalatai szerint egyébként a MÁV a vonatokon szolgálatot teljesítők egyéni jelzései alapján küld vasútőröket, vagy kér rendőröket az ORFK-tól egy-egy „balhésabb” vonalra, ahol rendszeresebben fordulnak elő erőszakos cselekmények vagy lopások, de összességében kevés vonalon van ilyen őrizet.


A 2004-es madridi merénylet volt az eddigi legsúlyosabb Európában


„Nem gondolom, hogy nőtt volna a vasúton utazók vagy éppen a vasutasok fenyegetettsége” – mondta megkeresésünkre Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke is. A MÁV sajtóosztálya szintén annyit közölt, hogy „a jelenlegi információk alapján a MÁV-START Zrt. nem tervezi biztonsági intézkedéseinek módosítását”.


40 millió utas, 1 millió vonat naponta

Ha a magyar statisztikákat nézzük, világosan megmutatja, milyen óriási feladat lenne valamilyen egységes biztonsági rendszer kialakítása: a MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint a hazai vasúthálózaton 540 állomáson és 606 megállóhelyen naponta 2700 vonat közlekedik. Ezekre a szerelvények egy átlagos hétköznapon idén 310 ezren váltottak jegyet, a díjmentesen utazókkal együtt így nagyságrendileg napi 400 ezer utasa van a magyar vasútnak.

De ez természetesen még így is eltörpül például a francia vasúthálózathoz képest: ott öt millió ember utazik naponta 3000 állomás között, ezek közül 230 tartozik a nagy sebességű TGV-hálózathoz. Ehhez képest csak a Belgiumot, Franciaországot, Nagy-Britanniát összekötő vasútvonalon van a reptérihez hasonló beléptetés, előzetes jegy- és csomagellenőrzés. Összeurópai szinten pedig már napi 100 ezer vonatról és 40 millió utasról beszélünk.


A vasút lehet a célkeresztben?


Ezért mondta az utasok érdekvédelméért szerveződött Európai Utasszövetség elnöke, Christopher Irwin is, hogy minden állomáson beléptetőrendszert kialakítani egyszerűen fenntarthatatlan lenne. Már a rendszer kiépítése is horribilis összegeket emésztene fel, egyszerűen azért, mert a legtöbb pályaudvart még akkor építették, amikor ilyen szempontok fel sem merültek. Így jellemzően több helyről, könnyen megközelíthető, sok átjárást kínáló épületek, melyeken ráadásul sokan olyanok is megfordulnak, akik adott esetben nem utaznak.

Christopher Irwin szerint egyébként még ha sikerülne is ilyen rendszert kiépíteni, az oly mértékben lassítaná az utasok közlekedését, hogy valószínűleg a népharag söpörné el előbb-utóbb. „Ma a vasút a köztudatban egy olyan intézmény, amely könnyen, gyorsan, egyszerűen juttat el egyik helyről a másikra. Valószínűleg komoly ellenállásba ütközne, ha az utasok egyszer csak hosszadalmas procedúrák árán jutnának fel a vonatokra” – mondta.

Persze ha nagyon kell, és a társadalom is akarja, akkor azért ki lehet építeni hasonló rendszert: Izrael régóta kénytelen együtt élni a terrorizmussal, ott a busz- és vasúti pályaudvarokon is beléptetőkapuk vannak, csomagellenőrzésen kell átesni, a legkisebb gyanús jelre is tételesen átnézik az ember bőröndjét.

A folyamatos ellenőrzés alternatívájaként Európában a szúrópróbaszerű átvizsgálások jöhetnek szóba annak megelőzésére, hogy valaki fegyvert, robbanószert vigyen fel egy vonatra. A BBC szerint ez fel is merült Franciaországban, de egyből politikai vitát is kavart: Alain Vidalies közlekedési miniszter ugyanis arra az ellenérvre, hogy az ilyen ellenőrzések az arab fiatalokkal szembeni diszkriminatív hatósági intézkedések lehetőségét jelentenék, egyszerűen azt mondta,


előfordulhat faji diszkrimináció ilyen esetekben, de ő ezzel együtt tudna élni.

Így maradhat esetleg a megerősített rendőri jelenlét a szerelvényeken, de nyilván az is rengeteg pénzbe és emberi erőforrásba kerülne, ráadásul egy öngyilkos robbantást például nem túl sok eséllyel lenne képes megakadályozni.