A vár az új stadion

Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

-

2020-ig újjáépítené a kormány a magyar végvárrendszert. A 31 vidéki várra jelentős összeg áll rendelkezésre, a szakértők és a várkapitányok mégsem maradéktalanul elégedettek. Kérdés az is, mi lesz a felújítás után, a várak ugyanis igazi pénznyelők.


Van az a szakállas vicc az amerikai turistáról és a római Colosseumról, amelyben a turista megjegyzi, hogy „de szép épület lesz, ha elkészül”. Hasonló a helyzet az északi végvárrendszerrel is, a különbség annyi, hogy 2020-ig 25 milliárd forintot fordít a kormány az állami tulajdonú, vidéki várak felújítására. Hogy pontosan ki fizeti mindezt, az nem teljesen világos, június 30-án ugyanis még az jelent meg a kormány.hu-n, hogy a munkákat uniós és állami forrásból finanszírozzák, ehhez képest az arányokat firtató kérdésünkre már azt a választ kaptuk a Miniszterelnökségtől, hogy a kormány kizárólag EU-s forrásból kívánja megvalósítani a programot. A munka mindenesetre 2016-ban kezdődik, három ütemben 31 műemlék épül újjá részben vagy teljesen. A Nemzeti Várprogram nevű kezdeményezés a következő erődítményeket érinti:



A program első ütemére 4,5 milliárd forintot szán a kormány. Ebben a diósgyőri és az egri munkálatok folytatása, a kisvárdai és a sümegi vár fejlesztése szerepel. A második, 12 milliárdos ütemben tizenegy vár újul meg, az étteremnek és turistaszállónak helyet adó várgesztesi várat és a simontornyai várat – ahol múzeum is van – korszerűsítik. Végül, a harmadik ütemben további tizennégy vár állagának megóvására, rekonstrukciójára és turisztikai fejlesztésére költenek el 8,5 milliárd forintot.

A programnak főleg az északi országrészben örülhetnek, délről csak Szigetvár és Gyula szerepel a harmincegyes listán, ami érthető is, hiszen a törökök elleni harcokban résztvevő déli váraink ma már nagyrészt Szerbiához tartoznak.


A kettős vonalba rendezett déli végvárrendszer elvesztésével kezdődött a török világ Magyarországon


Szigetvár: az országot védte, most közmunkásokkal van tele

Szigetváron fogalmuk sincs, mennyi pénzre számíthatnak. Lebedy János várnagy a VS.hu-nak azt mondta, nem tudja, hogyan kerültek be a programba, a támogatásnak valószínűleg köze van ahhoz, hogy jövőre lesz az 1566-os szigetvári ostrom 450. évfordulója, és az ünnepségre a török és a horvát köztársasági elnököt is meghívták.


Ez a vár mégiscsak az országot védte,

megérdemli a támogatást” – hangsúlyozta a várnagy. A pénz, akármennyi lesz is, jól fog jönni, mert van a várban olyan kazamatasor, amelynek felújítása 10 éve maradt félbe. Kiállítótér lehetne belőle. Közben omlani kezdett a nyugati várfal, rendbe kellene tenni, fedett részekre lenne szükség, ahol óvodásoknak, iskolásoknak tarthatnának foglalkozásokat – sorolta a tennivalókat Lebedy János. 2004-ben bezárták a vármúzeumot, 2012-ben viszont egy pályázaton 300 millió forintot nyertek, ebből újranyitják, még ebben a hónapban. A tervek megosztották a helyieket, ahogyan az újabb felújítás híre is. A várnagy szerint


pályázatok, vállalkozók és alvállalkozók jönnek-mennek, miközben két embernek van állása a várban, a többiek hiába diplomások, megbízási szerződéssel, közmunkásként dolgoznak havi 47 ezerért.

A várkapitányok számolnak: a pénz szűken, de elég lesz

Míg Szigetváron a jegybevételből épp csak fedezik a működési költségeket, Nagyvázsonyban, a Kinizsi-várban csak tavaly annyi pénz folyt be, hogy fel tudták újítani a vártornyot. Igaz, a 7 millió forintos beruházás felét adta a Nemzeti Kulturális Alap adta, a másik felét viszont a jegybevételekből állták – mondta a VS-nek Mekler Norbert várkapitány. Ezt megelőzően 50 évig nem volt komolyabb rekonstrukció a nagyvázsonyi várban.

A Nemzeti Várprogram keretében most 1 milliárd 250 millió forintot kapnak, ebből kell kihozni a teljes rekonstrukciót. A várkapitány szerint a pénz szűken, de elég lesz a tatarozásra. Azt, hogy melyik vár mennyi pénzt kap, a kormány számolta ki, a terveket is kormányzati irányítással készítik. A várak minden szegletét ismerő várkapitányok csak remélik, hogy még a munka megkezdése előtt meghallgatják az ő véleményüket is a szükséges munkálatokról.


Nagyvázsony, Kinizsi vár

A nagyvázsonyi Kinizs- vár


Engem nem kérdeztek meg

– panaszkodott a cseszneki várkapitány, Nagy Ferenc. Szerinte 2,5 milliárd forint kellene a vár teljes felújításához, ehhez képest a Nemzeti Várprogramból 750 millió forint jut a Bakonyban épült gótikus várnak. A pénzből több mindent is terveznek: építenének hidat, lennének kiállítóterek, terasz a félkörbástyán és büfé a gazdatiszti épületben. A várkapitány szerint ahogyan a diósgyőri, úgy a cseszneki vár is lehetne mintavár, az 1750-es állapotában kellene helyreállítani az épületet, ehhez azonban jóval több pénz kellene.


Mit csinál egy várkapitány 2015-ben?

Évszázadokkal ezelőtt a várakat a legtöbb helyen a várkapitány – vagy várnagy – irányította. Csak az lehetett várkapitány, aki jártas volt a hadviselésben, és beszélt németül. Hűségét esküje biztosította, és bár írásban nem kellett elszámolnia, ha rosszul végezte a feladatát, nem maradt el a számonkérés. A titulus máig megmaradt, bár a munkakör mostanra lényegesen átalakult. Ma a várakat üzemeltető nonprofit cégek vezetőit hívják várkapitányoknak, vagyis valójában ügyvezetők, vállalkozóként dolgoznak, és a király helyett az önkormányzatnak vagy a Nemzeti Vagyonkezelőnek kell elszámolniuk, például a belépőjegyekből származó bevétellel, munkájukért üzemeltetési díjat kapnak. Feladataik közé tartozik lényegében minden: a vendégek tájékoztatása, kiállítások, programok szervezése, fűnyírás, jegykezelés. „Olyanok, mint egy házmester” – fogalmazott a cseszneki várkapitány.


Csesznek


Diósgyőr és Eger kilóg a sorból

A Nemzet Várprogramban két kakukktojás is akad: a 2014-re teljesen újjáépített diósgyőri várra egyszer már ráköltöttek 2,71 milliárd forintot, míg az egri várban másfél éve zajlanak fejlesztések, idén áprilisban Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy további hatmilliárd forintból fogják visszaépíteni az erődöt a XVI. századi állapotára.


Uniós forrásokból újítjuk fel azt a várat, amely anno megvédte Európát

- idézi a heol.hu a miniszterelnököt.


Az általunk megkérdezett egriek örülnek az újabb támogatásnak. Egyikük azt írta, „évtizedek óta nem történt nagyobb fejlesztés a várban. Izgalmas lesz látni, ha felidézik, milyen lehetett a középkori vár".

Gergely tárlatvezető az egri várban, és állítja, hogy „az egri vár az ország egyik leglátogatottabb múzeuma, versenyben van a dobogós helyekért. A felújítás most érezhető visszaesést eredményezett, de még így is évi háromszázezer fölötti a látogatók száma".

Egy másik tárlatvezető, aki már nem dolgozik a várban ugyanakkor kevesli a tatarozásra szánt összeget. Szerinte nagyjából 50 milliárd forint kellene a teljes feltáráshoz, az épületek helyreállításához, a falak konzerválásához, felépítéséhez.


Senkinek ne legyen illúziója, a kővárak régen is pénznyelők voltak, és most is azok. A karbantartásuk, felújításuk iszonyatos összegekbe kerül.

A diósgyőri vár

Ilyen volt, ilyen lett – a diósgyőri vár a Várprogram tesztje volt


A diósgyőri vár felújításához a pénz nagy részét – 2,2 milliárd forintot – az Európai Unió adta. Ez a felújítás volt a főpróba, a tavaly nyári átadón L. Simon László, a Miniszterelnökség politikai államtitkára azt mondta, hogy „a diósgyőri vár újjáépítése iránymutató a következő évtizedek műemléki rekonstrukciói, így a budai vár esetében is".

A diósgyőri újjáépítéssel nem mindenki olyan elégedett, mint az államtitkár. Kelecsényi Kristóf, az Építészfórum újságírója azt hozta fel az új vár ellen, hogy a belső terekben nehezen különböztethetők meg az eredeti falak az újaktól. A látogató nem az 1700-as évekre lakhatatlanná váló várral, hanem egy 21. századi épülettel ismerkedik meg.


Azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy műemlék épp azért tud több lenni egy témaparkban felépített ügyefogyott utánzatnál, mert falaiban valóban ott van száz, ötszáz vagy ezer év történelme. Az pedig, hogy ez átélhető legyen, az örökségvédelem szakmai feladata.

Kelecsényi Kristóf


És a fenntartás

Kovács Olivér, az Archeologia és a műemlékem.hu szerkesztője a VS-nek úgy nyilatkozott, a Nemzeti Várprogram első ütemébe olyan várak kerültek, ahol már jelentős előkészítő munkák, és/vagy helyreállítások folytak az elmúlt években. Szerinte nem lehet egységes célt meghatározni a különböző helyreállítások esetében, hiszen más funkciója van, illetve lesz például a diósgyőri várpalotának és egy bakancsos turisták számára megközelíthető hegyi várnak, így mások a fejlesztési irányok. Ezzel együtt a szakújságíró úgy látja, 25 milliárd forint, még ha többségében pályázati pénzről is van szó, nagyon sok pénz. A Középkori várak című könyv társszerzője szerint az is kérdés, hogy lesz-e pénz a helyreállítás utáni fenntartásra, a romemlékekkel ugyanis nagyon sok gond van.



Kovács ugyanakkor úgy véli, a Nemzeti Várprogramba bekerült várak egy részének restaurálását nem lehet pusztán fiskális szempontból nézni. Példaként említette a visegrádi fellegvárat és a siroki várat, ahol ismeretei szerint komoly bevétel adódik a jegyeladásokból.


De például egy hegyi vár helyreállítása is lehet megtérülő abból a szempontból, ha munkát ad néhány helybélinek, esetleg a turizmus hatására megél a faluban egy panzió és egy étterem.

Nem a Nemzeti Várprogram az egyetlen terv

A 31 vár felújítása eltörpül a Nemzeti Hauszmann Tervhez képest, amelynek kizárólagos célja a budai vár felújítása. A 2014 novemberében meghirdetett, idén 1,5 milliárd forintból elindított tervre azt mondta L. Simon László, hogy akár 200 milliárd forintba is kerülhet a teljes felújítás. A munkához használható erőforrások, tervek, fényképek és egyéb anyagok összegyűjtését 2016. szeptember 30-áig kell elkészíteni.


Városkép - Budapest

A budai vár


A történelem sokféle bizonytalanságán belül kevés olyan bizonyosság van, mint az a tény, hogy a budai vár földrajzi helyzete, építészettörténeti jelentősége, honfitársaink sorsának gazdagsága egy nemzet életének folyamatosságában ilyen mértékig volna páratlan a világon.

Fekete György a Hauszmann Terv apropóján


A várak mellett nemzeti kastélyok is lesznek

A Nemzeti Várprogrammal párhuzamosan Nemzeti Kastélyprogram is indult: 40 milliárd forintot költenek állami tulajdonú, értékes, vidéki ingatlanok állagának megóvására. 19 kastélyra jut pénz, az épületek korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában voltak, majd átkerültek a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz. A felújításokra szánt pénz háromnegyedét az Európai Unió állja, a magyar állam mindössze 1.135 milliárd forintot ad. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mi alapján választották ki a kastélyokat, és az sem világos, hogy mennyi pénzt kapnak külön-külön – kérdéseinkre a Miniszterelnökség azt írta, hogy dolgozik a válaszokon.