A vád szerint terrorcselekményt tussolt el a volt argentin elnök

-

Büntetőper indult Carlos Menem volt elnök és több egykori magas rangú igazságügyi és biztonsági tisztviselő ellen Argentínában. A vád szerint megpróbálták eltussolni a Buenos Aires-i zsidó kulturális központ elleni 1994-es merénylet elkövetőinek felelősségre vonását.


A 85 éves Carlos Menemet - aki 1989 és 1999 között volt Argentína elnöke - az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolják, amiért - az ügyészség állítása szerint - államfőként arra utasította a terrortámadás ügyében korábban eljáró vizsgálóbírót, Juan José Galeanót, hogy ejtse a nyomozást a robbantás szíriai szálával kapcsolatban.

Menemen kívül 12 másik embert fogtak perbe, köztük Galeanót, két volt ügyészt, egy korábbi magas rangú hírszerzési tisztet, egykori rendőrtiszteket, valamint egy zsidó közösségi vezetőt és a robbanóanyagok szállítására felhasznált furgon tulajdonosát. Az ellenük felhozott vádpontokban 3 és 15 év közti börtönbüntetés szabható ki.

A jelenleg La Rioja állam szenátoraként tevékenykedő Menem nem jelent meg a csütörtöki tárgyaláson, ügyvédei szerint ezt egészségi állapota nem tette lehetővé.

Az AMIA Buenos Aires-i zsidó kulturális központ ellen 1994-ben elkövetett merényletben 85 ember meghalt, és több százan megsebesültek. A szövevényes és mindeddig felderítetlen ügyben Galeano vezetésével korábban folytatott vizsgálatot 2004-ben eljárási hibák miatt beszüntették.

A nyomozás egy korábbi szakaszában a vádhatóság arra jutott, hogy a merényletet Háfez el-Aszad néhai szíriai elnök, Bassár el-Aszad mostani szíriai vezető apjának parancsára követték el, aki a gyanú szerint így akart bosszút állni Buenos Airesen, amiért az Washington ellenkezése miatt visszalépett egy Damaszkusszal kötött fegyverüzlettől. A vád szerint a szíriai származású Menem hatalmával visszaélve akasztotta meg ezen szál kivizsgálását.

Az ügyet a 2004-es fiaskó után átvevő Alberto Nisman ügyész később úgy vélte, a támadást nem Szíria, hanem Irán utasítására követték el, s annak fő kitervelője Irán Buenos Aires-i kulturális attaséja volt. Nisman a támadás elkövetésével, illetve annak eltussolásával kapcsolatban számos magas rangú politikus, köztük Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt iráni államfő és Cristina Kirchner jelenlegi argentin elnök ellen is vizsgálódott, mígnem idén januárban rejtélyes körülmények között meghalt, egy nappal azelőtt, hogy a kongresszus meghallgatta volna az üggyel kapcsolatban.

Cristina Kirchner ellen végül nem indult eljárás, dacára annak, hogy az ügyet Nismantól átvevő ügyész is kezdeményezte perbe fogását az igazságszolgáltatás akadályoztatása miatt. Az ejtett vád szerint Kirchner olajszállítmányokért cserébe meggátolta, hogy felelősségre vonják a támadás elkövetésével gyanúsított irániakat.