A törökök halálbüntetést és erősebb Erdoğant akarnak

Fotó: ANADOLU AGENCY / Turkish Presidency / Murat Cetin

-

A hazaárulókat, a terroristákat és a nemi erőszak elkövetőit 91 százalék végezné ki.


A török állampolgárok 90,7 százaléka a halálbüntetés visszaállítása mellett van az ORC Arastirma nevű ankarai közvélemény-kutató cég pénteken megjelent felmérése szerint, amely Törökország 30 nagyvárosára terjedt ki.

A halálbüntetés ellen a válaszadók 9,3 százaléka foglalt állást. Az ORC a hazaárulókra, a terroristákra és a nemi erőszak elkövetőire vonatkoztatta a kérdést.

A július 15-ei katonai puccskísérletet követően Recep Tayyip Erdoğan török elnök nyilvános felszólalásaiban több alkalommal kilátásba helyezte a kivégzések esetleges újbóli bevezetését, miután hívei a tömegrendezvényeken azt skandálták: Halálbüntetést!. Mint fogalmazott: ha a nép akarja, akkor ő támogatni fogja annak visszaállítását. A török parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölte el a halálbüntetést 2004-ben.

Egy az elnöki rendszer bevezetéséről szóló népszavazás esetén a megkérdezettek 55,9 százaléka a jelenleginél nagyobb hatalommal ruházná fel az államfőt. 36,2 százalékuk nemmel voksolna, 7,9 százalék pedig tartózkodna. Erdoğan legtöbben az ország középső, belső-anatóliai és északi, fekete-tengeri vidékein támogatják. Az elnök hatáskörének kiterjesztését leginkább a nyugati tartományok kemalistái, továbbá a keleti és délkeleti régiókban lakó kurdok ellenzik.

A három hónappal ezelőtt bevezetett rendkívüli állapotot, amelynek értelmében a kormány törvényerejű rendeletekkel irányítja az országot, a törökök 71 százaléka támogatja, 29 százaléka nehezményezi. A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 91,5 százaléka helyesli a terrorszervezetekkel szembeni fellépést, értve ezalatt a hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette összeesküvőket sújtó tisztogató hadjáratot, illetve a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatistái és az Iszlám Állam dzsihadistái ellen irányuló katonai beavatkozást. 8,5 százaléka tartja helytelennek a fellépést.

Az ORC felmérésének utolsó pontja a pártpreferenciát vizsgálta. Ha Törökországban most lennének a választások, a válaszadók 53,1 százaléka a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjára (AKP), 25 százaléka a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppártra (CHP), 14,2 százaléka a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjára (MHP), 6,2 százaléka pedig a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjára (HDP) szavazna. A maradék 1,5 százalék egyéb pártokat részesít előnyben.

A kimutatás alapján a HDP már nem éri el a Törökországban 10 százalékos parlamenti küszöböt. Ezzel párhuzamosan viszont megerősödött az AKP és a MHP a tavaly novemberi 49,5, valamint 11,9 százalékos eredményéhez képest.