A török merénylet a menekültügy EU-s rendezésének is betett

Fotó: MTI/EPA / OLIVIER HOSLET

-

Brüsszelben elmarad a közös bevándorláspolitikát támogató tagállamok ma reggelre tervezett külön találkozója – értesült a VS.hu. Az ok: az ankarai merénylet miatt lemondta részvételét az uniós csúcson a török kormányfő. Törökország lett volna a legfontosabb napirendi pont.


Félig-meddig értelmét vesztette a csütörtök–pénteki uniós csúcs Brüsszelben, miután Ahmet Davutoglu török kormányfő lemondta részvételét a szerda este Ankarában elkövetett, 28 halálos áldozattal járó terrortámadás után.

A török kormányfő megjelenése kulcsfontosságú lett volna, hiszen a csúcstalálkozó legfontosabb témája a tervek szerint a menekültválság. Az Európai Bizottság által kidolgozott javaslat lényege, hogy Törökország, Jordánia és Libanon összesen 3 milliárd eurós támogatásban részesül azért, hogy területükön tartsák a Szíriából érkező menekülteket, cserébe a török kormány valóban megtesz mindent azért, hogy a migránsok ne jöjjenek át Európába. Az EU ettől függetlenül még befogad 400 ezer embert, letelepítésükre viszont önkéntes felajánlásokat tehetnek a tagállamok.


A terv megosztja az uniót, a visegrádi négyek például elutasítják, hogy menekülteket fogadjanak be. Egy másik országcsoport – a magukat „elkötelezettek koalíciójának” nevező Németország, Ausztria, Hollandia, Svédország, Belgium, Luxemburg, Finnország, Portugália és Szlovénia – már jelezte, hogy támogatják a tervet, és készek az érkezők befogadására.


A török kormányfő nem találkozik uniós kollégáival


A „kilencek” csütörtökön reggel a brüsszeli osztrák állandó uniós képviseleten találkoztak volna munkareggelin, hogy még utoljára egyeztessenek a tervekről. A találkozóra Francois Hollande francia elnököt is várták, és egyes hírek szerint Davutoglu is elment volna. A VS.hu osztrák forrásból úgy értesült: a résztvevők még tegnap késő este egyeztettek az ankarai merénylet után, és mivel mindenki úgy gondolta, hogy ha a törökök kihagyják a csúcsot, nincs értelme külön egyeztetni, lemondták a munkareggelit.

Ezzel komolyan megkérdőjeleződött a csúcs értelme is, hiszen a török kormánnyal mindenképpen egyeztetni kellett volna a közös megoldási javaslatokat, és szükség lenne egy formális jóváhagyásra is Ankara részéről.


A menekültválság lenne az egyik fő téma


Egyelőre kérdés, hogy ez mennyiben befolyásolja a másik nagyon fontos napirendi pont, a brit uniós reformigények ügyét. David Cameron komoly politikai csapdahelyzetbe került, miután a tavalyi brit parlamenti választásokon azt ígérte: népszavazásra bocsájtja az ország uniós tagságát. Mivel a jelek szerint magát a kormányfőt is meglepte, hogy mennyire sokan vannak az EU ellen, Cameron „uniós reformcsomagot” állított össze, és ezt szeretné elfogadtatni a csúcson, hogy aztán odahaza már azzal kampányolhasson: egy megreformált EU-ban érdemes maradni.

A reformcsomagok egyik legkényesebb eleme a kelet-európai tagállamokból érkező munkavállalók szociális juttatásainak korlátozása lenne – például az érintettek négy évig nem kapnának teljes összegű családi pótlékot gyermekeik után. Egy Donald Tusk által kidolgozott kompromisszumos javaslat szerint a korlátozást felmenő rendszerben vezetnék be; a megoldás támogatására a leginkább érintett tagállamok (a V4 tagjai) is hajlanak, sőt a Daily Telegraph szerint akár azt is el tudnák fogadni, hogy a britek hét évig korlátozzák az országban munkát vállalni akarók számát – feltéve, hogy Németország és Ausztria nem él ezzel a lehetőséggel. (Ebben a két tagállamban dolgozik a legtöbb cseh, lengyel, szlovák és magyar munkavállaló.)

A brit lap szerint egyelőre optimista a hangulat a Tusk-féle javaslatokat illetően, még Angela Merkel is úgy nyilatkozott, a brit igények jogosak, és az unió támogatja a megoldást. Maga Tusk viszont szerda este kissé váratlanul arra figyelmeztette egy nyilatkozatban Cameront, hogy „nincs garancia a megegyezésre”, még több tárgyalási forduló vár rájuk.