A többség már eldöntötte, hogy ki irányítsa az Egyesült Államokat

Fotó: AFP

-

A két elnökjelölt között az eddigi legszorosabb verseny várható. A jelöltek szerint most a világ biztonsága a tét.


A több hónapja tartó aspiránsi kampányban számos témában foglaltak állást a pártok jelöltjei. A végső megmérettetésben – mint ahogy eddig mindig – most is a két legnagyobb párt: a Demokrata Párt és a Republikánus Párt elnökjelöltjei küzdhetnek meg november 8-án a washingtoni bársonyszékért.


Szoros a verseny, a bukmékerek azonban biztosak Clinton győzelmében

A választások előtt pár nappal még mindig megjósolhatatlan, hogy Hillary Clinton vagy Donald Trump lesz-e a befutó: egy ideig Clinton előnyét mutatták ki az előrejelzések, majd Trump többször is képes volt megelőzni demokrata riválisát, az utóbbi napokban viszont már fej fej mellett van a két politikus.

A legfrissebb prognózis, a The New York Times és a CBS televízió közös felmérése szerint a szavazók zöme már eldöntötte, kire adja le a voksát. Az elemzés szerint nagyon szoros az állás: 45-42 arányban Clinton vezet, de ez a hibahatáron belüli különbség; továbbá 5 százalékot kaphat a liberális jelölt Gary Johnson, és 4 százalékot a zöldpárti Jill Stein.

Minden más előrejelzés is szoros eredményt mutat: a Fox tévé szerint Clinton országosan 2 százalékkal, 45:43 arányban vezet Trump előtt, míg a Reuters és az Ipsos közvélemény-kutatása 5 százalékos előnyt jelzett Clinton javára az ingadozó államokban.

A RealClearPolitics összesítésében 2,3 pontos, a FiveThirtyEightnél 3 pontos Clinton előnye. A FiveThirtyEight felméréseiben 64,7 százaléka van Clintonnak, és 35,2 százaléka Trumpnak a győzelemre.

A bukmékereknél ennél valamivel többen, 77 százaléknyian tesznek Clintonra. Az USA-ban az elnökválasztásra csak online fogadóirodákon keresztül lehet legálisan fogadni, ahol Hillary Clinton az abszolút befutó. „Hillary Clintonra 1 az 5-höz lehet fogadni, vagyis ha 5 dollárt teszel rá, akkor csak 1-et kapsz. Trump viszont 9 a 2-höz, vagyis ha 2 dollárt teszel rá, 9-et kaphatsz” – magyarázta egy bukméker.


Mindenki mozgósít mindenkit

A korai szavazás lehetőségével négy évvel ezelőtt mintegy negyvenmillió amerikai élt, idén összesen huszonkét millióan szavaztak már, köztük Barack Obama elnök is. Az Egyesült Államokban harminchat szövetségi államban és a főváros körzetében van lehetőség a korai szavazásra.

Justin Timberlake énekes is élt ezzel a lehetőséggel, sőt a szavazófülke előtt készített magáról egy szelfit, amivel követőit szerette volna szavazásra buzdítani. Azonban Tennessee államban ezt a törvény bünteti, ezért le is vetette a képet az Instagram-oldaláról.

Az Egyesült Államok elnökválasztásának szerves része, hogy pártszimpátiájukat egyértelművé teszik a választók: feldíszítik házaikat, a kerteket, az autókat, vagy öltözetükkel jelzik hovatartozásukat.



Mindezek mellett az is teljesen természetes, hogy közismert emberek, filmsztárok, zenészek, sportolók is aktívan kampányolnak pártjuk oldalán, és felhívják a figyelmet a szavazáshoz szükséges előzetes regisztrációra is.



A FiveThirtyEight szerint Clinton egyik fontos bázisát jelentik az afroamerikaiak, azonban a korai szavazások azt mutatják, hogy a fontos államokban a részvételi hajlandóságuk elég alacsony volt. Továbbá ha az egyetemi diplomával nem rendelkező fehér szavazók részvételi hajlandósága megugrik, akkor Trump esélyei nőnek meg.

Az egyetemi diplomával rendelkező fehér szavazók visszapártolása szintén veszélyeztetheti Clinton esélyeit: érdekes, hogy ez a csoport is általában inkább a republikánusok felé hajlik, de a kampány során Trump stílusa elbizonytalanította őket. Egy pénteki YouGov-felmérés szerint azonban Trump visszaszerezte a vezetést Clintontól ebben a csoportban.


Egymástól akarják a világot megvédeni

Az USA egyik legfontosabb külpolitikai sarokköve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a hidegháború óta – ezért ennek a Trump-féle kritizálása éles reakciókat váltott ki több oldalról is.

Donald Trump a The New York Timesnak adott interjúban azt mondta, nem biztos, hogy automatikusan megvédené a NATO-tagállamokat egy orosz támadás esetén. A republikánus elnökjelölt úgy nyilatkozott, hogy „nem lehet megfeledkezni a számlákról”, és a befizetéseikkel elmaradók között vannak gazdag országok is.

Trump külpolitikai szerepfelfogása leginkább a huszadik század eleji amerikai izolációs elvekhez hasonlít. A republikánus konvención úgy foglalta össze, hogy „a globalizációt felváltja az amerikanizáció”, vagyis az elnöknek Amerikát kell rendbe tennie először, és nem a világ egyéb folyamataiba kell beavatkoznia.


Amerika kevésbé biztonságos, a világ pedig kevésbé stabil, amióta Obama Hillary Clintonra bízta a külpolitikát"

mondta Trump, utalva arra, hogy a beavatkozás politikája (demokráciaexport) csakis destabilizációt okozott az iszlám térségben.

„Szaddám Huszein tényleg rosszfiú volt, de tudják, mit csinált jól? Terroristákat ölt. És ezt nagyon jól csinálta: az iraki hatóságok nem olvasták fel nekik a jogaikat, nem beszéltek velük” – mondta a republikánus elnökjelölt.

A demokráciaexport azonban nemcsak a demokrata kormányok doktrínája, hanem a republikánusok által is képviselt külpolitikai célkitűzés. Trump többször hangoztatta a kampányában, hogy szinte minden területen véget akar vetni a republikánusok eddigi külpolitikai irányvonalának.

Trump szerint új barátokat és új partnerkapcsolatokat kell szerezni az USA-nak az Iszlám Állammal szemben. Továbbá azt is mondta, hogy Putyinnal meg tudná magát értetni, ha ő lenne a következő elnök a Fehér Házban.


 Hillary Clinton,  Donald Trump, eln�kjel�lti vita, amerikai eln�kv�laszt�s, kamp�ny

Még semmi sem dőlt el


Hillary Clinton utolsó külügyminiszteri felszólalásában a Külkapcsolatok Tanácsán kifejtette, mit is jelent a Clinton-doktrína. Az mondta, hogy elsődleges célja a hálózatépítés, vagyis a különböző országokkal még szorosabb együttműködésre kell törekedni. Clinton, aki 112 külföldi látogatásával tárcavezetői rekordot állított fel, azt mondta, hogy a külügyminiszterek többé nem elégedhetnek meg azzal, hogy csak a legfontosabb fővárosokat keresik fel.

A Sanders–Clinton demokrata párbaj alatt többször támadták az egykori first ladyt azzal, hogy külügyminiszterként képviselt militarista politikája közrejátszott az iszlamista országok felforgatásában, és 2002-ben támogatta a Bush-féle iraki intervenciót is.

Clinton a demokrata konvención tartott beszédében azt mondta, hogy különleges veszélyek vannak a világban, ezért egységesen kell cselekedni a szövetségeseikkel, valamint Iránt kontroll alatt kell tartani, és szavatolni kell Izrael további biztonságát.


Képzeljék őt az ovális irodába egy igazi krízishelyzetben. Egy olyan ember, akit egy Twitter-üzenettel is át lehet verni, nem alkalmas arra, hogy rábízzuk az atomfegyvereket"

– mondta Clinton, utalva arra, hogy Trump a meggondolatlansága miatt alkalmatlan az Egyesült Államok vezetésére.


Sok a bizonytalanság

Az Egyesült Államokban az ingadozók (Florida, Észak-Karolina) mellett több olyan állam is van, ahol éppen hogy átvette az egyik elnökjelölt a vezetést. Ezek az államok pedig sokkal többen vannak, mint azok, amelyeket egészen biztosan megnyernek majd a jelöltek.

Az a jelölt győz, aki az 538 elektori szavazatból legalább 270-et elnyer. Az elektorok egy részének szavazata kötött, vagyis arra az elnökjelöltre kell szavazniuk, akinek elektorrá választásukat köszönhetik, de vannak olyan államok is, ahol az elektorok mérlegelhetnek. Két állam kivételével az összes államban érvényes a győztes mindent visz elve, tehát a nyertes az adott állam összes elektori szavazatát elnyeri. Emiatt már több esetben előfordult az, hogy a győztes jelölt nem kapta meg a választók szavazatának többségét – csak az elektori szavazatok többségét.

Az alábbi táblázatokon azt láthatjuk, hogy az előrejelzések mit mutatnak egyes államok szerint – a kék szín a demokrata Clintont, míg a vörös a republikánus Trumpot jelzi.