A terroristák a gazdaságot is elintézhetik

Fotó: AFP / KENZO TRIBOUILLARD

-

Egy súlyos merénylet miatt a GDP 1 százaléka is ugorhat. Ha pedig állandósul a terror, az unió alapja, a határok nélküli áruforgalom bukhat. Az amúgy sem fényes európai gazdaság a magyar növekedési terveket is alááshatja, ha nem sikerül megfékezni a szélsőségesek támadásait.


Világkörüli útra indult februárban a Párizst is magába foglaló Ile-de-France régió turisztikai bizottságának igazgatója, Francois Navarro. Másfél hónappal azután, hogy lemészárolták a francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztőségének munkatársait, a párizsi idegenforgalom irányítói arról győzködték a nagykövetségeket és az utazásszervezőket, hogy a turisztikai látványosságokat a korábbiaknál is több rendőr vigyázza, miközben a repülőutak sem hosszadalmasabbak az ellenőrzések miatt.


A magyarázkodás minden pénzt megért, hiszen Franciaország a világ leglátogatottabb országa. Évente 85 millió külföldi 150 milliárd euróval (45 ezer milliárd forinttal) támogatja a turisztikai ágazatot, amely a francia GDP 7 százalékát adja. (Ez a teljes magyar GDP másfélszeresével ér fel.) Egyedül a párizsi régióban 550 ezer munkahely függ az idegenforgalomtól. Márpedig a februári merénylet utáni napokban 10 százalékkal esett vissza a párizsi szállodák foglaltsága az egy évvel korábbi szintről, és 6 százalékkal apadt az Eurostar vasúttársaság árbevétele.

Akkortájt megkérdeztek egy amerikai professzort is, hogy visszaveti-e a francia gazdaságot a terrorizmus, de Todd Sandler azt mondta: a lakosság és a befektetők bíznak abban, hogy a biztonsági erők teszik a dolgukat, ezért nem kell aggódni amiatt, hogy egy merénylet megingatna egy viszonylag erős gazdaságot. Vajon megmarad-e ez a bizalom azután is, hogy 10 hónap elteltével a szélsőséges iszlámisták még kíméletlenebb mészárlást hajtottak végre a francia fővárosban?


Az egy évvel ezelőtt publikált Globális Terrorizmus Index alig tekinti veszélyesebbnek Franciaországot, mint Magyarországot, amely viszont kevésbé biztonságos, mint például Szlovákia vagy Románia Forrás: Gazdaság és Béke Intézete


Az emberáldozatok mellett a merényleteknek nem is annyira a közvetlen költségei mellbevágóak, mint inkább a járulékos kiadások – állapította meg a brit-amerikai civil szervezet, a Gazdaság és Béke Intézete. A biztonsági és katonai kiadások többre rúgnak, mint a helyreállítási költségek. A terrorizmus ráadásul elbizonytalanítja a piacokat, visszafogja a külföldi befektetőket, megváltoztatja a kereskedelmi és megtakarítási szokásokat.


Mindezt számszerűsítették is a 2001. szeptember 11-ei New York-i merénylet esetében. Az emberéletek és az infrastrukturális károk értékét 55 milliárd dollárra tették, miközben a terrortámadás következtében szükséges biztonsági intézkedések 589 milliárd dollárt emésztettek fel, a gazdasági aktivitás visszaesése pedig 123 milliárd dollár kiesést okozott.

Ebből az következik, hogy egy súlyosabb merénylet éves szinten 1 százalékkal apaszthatja a csapást elszenvedő gazdaságot. Az amerikai számítások szerint a háborúskodásnak még a gazdaságélénkítő hatása sem olyan eredményes, mint ha a költségvetési kiadások helyett inkább adót engedne el az állam.

Ha 1 milliárd dollárt költenek védelmi kiadásokra, azzal 8555 állást teremtenek és 565 millió dollárral élénkítik a gazdaságot. Ha viszont 1 milliárd dollár adót engednek el, akkor abból 10779 új munkahely létesülhet és 505 millió dollár kerül vissza a gazdaságba. Ha pedig ugyanezt az 1 milliárd dollárt az oktatásra költik, akkor azzal 1,3 milliárd dollárt fialnak a gazdaságban és 17687 embernek adnak munkát.


Az ezredforduló óta bekövetkezett terrortámadásokat piros szín jelzi, a 2013-ban elkövetett legsúlyosabb merényleteket pedig a fekete – jól látszik, hogy eddig nem Európa volt a legnagyobb veszélyben


A legújabb európai fejlemények ugyanakkor egy további veszteséggel is fenyegetnek. Ez pedig az unió egyik alappillérének, az emberek és az áruk szabad mozgásának a korlátozása. Ebből kaptunk ízelítőt a menekülthullám következtében, amikor az évek óta nyitott magyarországi határokat zárták le, és ezzel többletköltségeket okoztak a fuvarozó cégeknek és megbízóiknak. Hasonló tapasztalható most Franciaországban és több más nyugat-európai országban, ahol a párizsi terrormerényletek hatására ideiglenesen lezárták a határokat.




Ha megreccsen a schengeni rendszer, egyre többen bevezetik a belső határellenőrzést, a kamionok kilométeres sorokban állnak majd a határon, és ezáltal a Magyarországon működő nagy nemzetközi vállalatok ütemezési gondokkal kerülnek szembe, amelynek drámai hatása lehet az egész magyar beszállítói iparra és a teljes magyar exportra.

Ezt még szeptemberben mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége éppen ezért egy uniós forgatókönyvet szorgalmazott, amely rögzítené, miként lehetne vészhelyzetben is biztosítani a zökkenőmentes áruforgalmat.


Olcsóbb másként

Egy öngyilkos merénylő bombája átlagosan 150 dollárból hozható ki. Ez a nem túlságosan komoly befektetés átlagosan 12 ember életét oltja ki, és egy egész társadalomban kelt félelmet – állapította meg a világ egyik legbefolyásosabb embereként nyilván tartott Bjorn Lomborg professzor.

Ezzel szemben 2001 óta szerte a világon összesen mintegy 70 milliárd dollárt költöttek a biztonsági eszközökre, és nem túl sokat értek el vele. Bjorn Lomborg szerint a megoldás az együttműködésben van. Számításai szerint ha megkétszereznék az Interpol költségvetését, és növelnék a Nemzetközi Valutaalap büdzséjét, hogy az feltárja a terroristák pénzügyi forrásait, akkor évente mindössze 128 dollárt költenének, miközben legalább egymilliárd dollárt spórolnának meg a merényeltek megelőzésével. Az Európai Parlament egy júniusi jelentésében ugyanakkor maga is elismeri, hogy egy átfogó keretmegállapodás kellene a terrorizmus elleni harchoz.

A legvalószínűbb azonban az, hogy a következő időszakban fokozni fogják a támadásokat az Iszlám Állam elleni harcban. Ez azonban nem olcsó mulatság. Az amerikai védelmi minisztérium júniusban publikált adatokat arról, hogy 2014 augusztusa és 2015 júniusa között naponta 9,1 millió dollárt költöttek az Iszlám Állam elleni légitámadásokra. Kérdés, hogy a lassuló európai gazdaságnak lesz-e elég pénze, hogy ezt a háborúját megvívja.