A tatárok beleköptek Putyin levesébe

Fotó: MTI/EPA / Szergej Ilnyickij

-

„Ez már a háború végét jelentheti” – mondta Denis Pushilin, a Donyecki Népköztársaság egyik vezetője, mikor a harcoló felek szeptemberben elkezdék kivonni a fegyvereiket a frontról. Az elmúlt hetekben azonban újból megszólaltak Kelet-Ukrajnában a fegyverek, a tatárok pedig lekapcsolták a villanyt az egész Krím félszigeten. Miért nem érhet véget egy konfliktus, amit már mindenki rég abbahagyna?


Több mint másfél évnyi harc és közel 8 ezer halálos áldozat után szeptemberben végre úgy tűnt, sikerült egy tartós tűzszünetet tető alá hozni Kelet-Ukrajnában. Ahogy egyre súlyosabbá váltak a gazdasági, politikai és emberáldozatok a front mindkét oldalán, a részt vevő felek – Ukrajna, a szeparatisták és Oroszország – kezdték belátni, mindenki jobban jár a februárban aláírt Minszk-2 egyezmény betartásával.


A térségből kiszivárgó hírek az őszi hónapokban már nem ostromlott repterekről és aknatűz alá vett városokról szóltak, hanem először a nehéz-, majd a könnyűfegyverek kivonásáról a front több kilométeres körzetéből. A közhangulat egyre bizakodóbbá vált: nemcsak a civilek, de az ukrán és a szeparatista vezetők is a háború végének közeledtéről beszéltek, a megoldáskeresésben a lövészárok helyett a tárgyalóasztal vette át a főszerepet.

Az öröm azonban, úgy tűnik, korai volt, mivel november közepén ismét több helyen fellángoltak a harcok, Oroszországnak nem sikerült leráznia magáról a nyugati szankciókat, és még a krími tatárok is szabotázsakciókba kezdtek, minek nyomán szinte az egész félsziget sötétbe borult.



Keleten a helyzet változóban

A konfliktus lecsendesedése elsősorban annak köszönhető, hogy Oroszország rájött, közvetlen katonai invázió nélkül már nem fog tudni jelentős sikereket elérni az időközben megerősödött ukrán hadsereggel szemben, ugyanakkor a nyugat által kirótt szankciók – az olajárak beszakadása mellett – igen érzékenyen érintik a gazdaságot. Az IMF szerint csak a szankciók 1-1,5 százalékot faragnak le a szebb napokat is látott orosz GDP-ből.


Moszkvának a Minszk-2 pontjainak betartatása egyszerre jelentené a szankciók feloldását és egy számára előnyös status quo rögzítését: az egyezmény az ukrán döntéshozatal bizonyos fokú decentralizálását írja elő, az oroszbarát képviselőkön keresztül így a Kreml továbbra is meg tudná vétózni a számára fontos kérdéséket.

Hogy az egyezmény betartása minél zökkenőmentesen menjen, a harciasabb szeparatista vezetőket Oroszország fokozatosan békésebb természetűekre cserélte. Azokat, akiket annyira fűtött a forradalmi hév, hogy nem értettek Putyin szép szavából, az Unian ukrán hírügynökség szerint orosz halálkommandók vonták ki a forgalomból.

A szűkölködő orosz költségvetésnek ráadásul jelenleg a szeparatista területek lakosságát is el kell tartania, mivel az ukrán kormány beszüntette számos szociális juttatás – például a nyugdíjak – folyósítását. Emellett a hajdanán számottevő iparral bíró Donyeck-medencében a háború megtizedelte a termelői kapacitásokat.

Külpolitikai szakértők szerint azzal, hogy beszállt a szíriai konfliktusba, Moszkva többek között az ukrajnai helyzetből igyekszik emelt fővel kihátrálni. Putyin népszerűsége a gazdasági nehézségek ellenére is szárnyal, hiszen továbbra is el tudja adni magát azzal, hogy visszaállítja Oroszország egykori világpolitikai hatalmát. Eurázsia erős embere emiatt egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy egy pillanatra is gyengének tűnjön. Azzal, hogy a „kijevi fasiszták” helyett most az iszlamista terroristák elleni harcra tereli át a figyelmet, Putyin az orosz lakosság és a nemzetközi közösség szemében is pozitívan jöhet ki az Ukrajnában kialakult politikai patthelyzetből.

Putyin számításai azonban mégsem jöttek be teljesen, ugyanis a hétvégén tartott törökországi G20-csúcson sokak várakozásával ellentétben még félévvel meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat. A döntést főleg azzal indokolták, hogy fontos nyomást helyezni Moszkvára a közelgő kelet-ukrajnai választások előtt.

„Az ukrajnai választások nehéznek ígérkeznek. Az egyetlen esély arra, hogy elérjük, amit szeretnénk, ha kijátsszuk a szankciós kártyát. A pénzügyi büntetőintézkedéseknek végig meg kell maradniuk” – mondta egy neve mellőzését kérő diplomata.



Tatárok akcióban

Mióta másfél éve Oroszország annektálta, a Krím félsziget valójában kiesett a világ látómezejéből – mindenki inkább a Donyeckban és Luhanszkban játszódó véres eseményekre koncentrált.


Csakhogy a krími tatárok – akiket Sztálin már egyszer száműzött a félszigetről, ahová csak a Szovjetunió összeomlását követően térhettek vissza – ismét orosz elnyomás alatt találták magukat.

Számos tatár vezetőt és aktivistát száműzött az új orosz vezetés, mások gyanús körülmények között eltűntek – vagy még rosszabb körülmények között előkerültek. A krími tatár médiát cenzúrára kötelezték, az egyetlen tévécsatornájuk több munkatársát pedig letartóztatták. Az Amenesty International szerint több ezer tatár menekült már el a térségből



Megelégelve a helyzetet a tatárok szeptemberben akcióba lendültek. A szélsőjobboldali „Jobbszektor” segítségével – illetve az ukrán parlament támogatásával – blokád alá vették a Krím félszigetre vezető utakat, vagyis nem engedik át rajtuk a különböző árukat szállító kamionokat.

A kereskedelmi blokád mellett a félsziget áramellátását is igyekeztek elvágni az aktivisták, ugyanis a Krím energiaellátása szinte teljes egészében Ukrajnától függ. A hétvégén hivatalosan meg nem nevezett személyek felrobbantották a félszigetre vezető kábelek tartóoszlopait, így csaknem 2 millió ember maradt áram nélkül.



A Krím félsziget kiszolgáltatottságával Moszkva is tisztában van, azonban egyelőre nem tudja kiépíteni az áramellátáshoz szükséges infrastruktúrát. A Krímet ugyanis különösen szigorú szankciókkal sújtották a nyugati hatalmak: EU-s állampolgárok nem fektethetnek be a térségben, és tilos olyan áruk vagy szolgáltatások értékesítése, amit az infrastruktúra kiépítésére lehetne használni.

Bár a kórházakat és egyéb létfontosságú intézményeket generátorokról el tudják látni, a félszigeten rendkívüli állapotot hirdettek: az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el, nappal pedig szüneteltetik a fűtést és elzárják a meleg vizet az épületekben. A tél közeledtével ezek az intézkedések egyre érzékenyebben fogják érinteni a lakosságot, és kérdés, hogy az oroszok inkább megpróbálnak megegyezni a tatárokkal, vagy keményen megtorolják a támadást.