A társadalom is hibás, ha pofon vágnak egy nőt

-

A NANE Egyesület ma zárult,16 akciónapjának fontos üzenete volt, hogy felhívja az emberek figyelmét a környezet és a hatóságok felelősségére a nők és gyermekek elleni bántalmazások elkövetésénél. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a bántalmazás nem minden esetben szűnik meg a válással, a bíróságok által megítélt láthatási alkalmakon továbbra is fenn állhat a gyerekek testi vagy lelki bántalmazásának veszélye.


„A társadalom felelőssége, hogy mennyire ítéli el vagy mennyire támogatja a bántalmazó magatartást, hiszen egy bántalmazó pont addig megy el, amíg a társadalom hagyja."- így foglalta össze Tóth Györgyi, a NANE Egyesület munkatársa, az Egyesület most záruló, 16 akciónapjának legfontosabb üzenetét.

Elmondta, hogy a 16 akciónap 1991 óta képez világszerte ívet november 25., a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja és december 10., az emberi jogok világnapja között. Ebben az időszakban civil szervezetek és magánszemélyek összefogásával előadások, konferenciák, filmvetítések, beszélgetések hívják fel a nyilvánosság figyelmét a nők elleni erőszak számos formájára.

Az idei rendezvények kiemelt programja volt a NANE és a PATENT Egyesület közös szakmai konferenciája. Ezen többek között bemutatták a NANE jelenleg is zajló kényszer-kapcsolattartást, vagy közismertebb nevén a "láthatást" elemző kutatását, illetve a PATENT Egyesület bíróságmonitorozási programját. Kényszer-kapcsolattartásnak azt a jelenséget nevezik, amikor a rendszer nem veszi figyelembe, hogy a válásokat követő láthatásokon a gyerekek testileg, lelkileg vagy akár szexuálisan is veszélynek vannak kitéve. A kutatás első eredményei alátámasztják azokat a korábbi tapasztalatokat, hogy a bántalmazott nők megfelelő segítség hiányában „gyakorlatilag a hatóságok a bántalmazó meghosszabbított karjaként működnek".

„Egyrészt kényszerítik a gyerekeket a kapcsolattartásra, másrészt gyakran a felügyelettel rendelkező szülőnek róják fel hibául, ha a gyerekek nem akarnak egy hétvégét eltölteni azzal az emberrel, aki például a szemük láttára erőszakolta meg az anyjukat."

Hasonló eredményekre hívja fel a figyelmet a PATENT Egyesület tavaly óta zajló bíróságmonitorozó programja is. Az ő tapasztalatik szerint jellemzően még mindig áldozathibáztató tárgyalások zajlanak és legtöbbször nem megértő a bíróság a súlyosan traumatizált sértettekkel szemben.

Tóth Györgyi emlékeztetett rá, hogy Magyarország 2014 tavaszán már aláírta ugyan az Isztambuli Egyezmény dokumentumát, annak törvénybe iktatása azonban még nem tört meg. A dokumentum célja, hogy az érintettek jogait figyelembe véve próbálja szabályozni a családon belüli erőszak jelenségét, többek között speciális intézmények létrehozásával és szakemberek képzésével.