Az erős társadalmi vállalkozás szektor egy soktényezős egyenlet

Horváth Anna

a NESsT Europe Nonprofit Kft. vezetője

A vállalkozók mellett az inkubátoroknak, a támogatóknak, a finanszírozóknak, a for-profit cégenek és az államnak is jó megoldást kell adnia


A társadalmi vállalkozás olyan professzionális üzleti tevékenység, amelynek elsődleges célja egy társadalmi probléma kezelése. E definíció szerint Magyarországon néhány százra tehető a társadalmi vállalkozások száma. Bőven van még hova fejlődni, és egyelőre csak merész álom lehet az Egyesült Királyságban kb. 70 000 szereplőt számláló szektor fejlettségének elérése.


A társadalmi vállalkozásnak nem elsődleges és semmiképpen nem kizárólagos célja a profit¬termelés, de tartósan nem lehet veszteséges, és reális megoldással kell rendelkeznie működésének finanszírozá¬sára addig is, amíg nyereségessé válik.

Az ilyen szervezetek kevés hazai támogatója közül a Kelet- és Közép-Európában, valamint Latin-Amerikában aktív NESsT tekint vissza a legnagyobb múltra és rendelkezik a legszélesebb tapasztalattal. Küldetése szerint hátrányos helyzetű csoportok életminőségét javítja fenntartható, méltó jövedelmet generáló társadalmi vállalkozások fejlesztésével. Hátrányos helyzetűnek azok számítanak, akik a munkaerőpiacon rosszabb eséllyel indulnak, mint a többség. A legkritikusabb hátrányok a fizikai vagy értelmi akadályozottság, az alacsony iskolai végzettség, az elszigetelt kis településen, különösen szegregátumban található lakóhely, a munkatapasztalat hiánya, az önálló munkajövedelem hiánya vagy több gyermek nevelése, különösen egyedül. Méltó jövedelem alatt a megélhetéshez szükséges mértéken és a kiszámíthatóságon túl a hátrányokhoz, életkörülményekhez igazodó munkafeltételeket és a valódi értékteremtés érzését biztosító piacképes termékek és szolgálta­tások előállítását is értjük. Néhány jellemző tevékenység, amely megfelelő üzleti modellbe rendezve alkalmas a fenti célok megvalósítására, és amelyre számos jó példa ismert: magas minőségű kézműves termékek előállítása, turizmus-vendéglátás, valamint online végezhető, infokommunikációs technológiai alapú szolgáltatások (például programozás).



Mint minden más vállalkozás, üzletileg egy társadalmi vállalkozás is nagyobb eséllyel indul erős vásárlóerejű nagyvárosokban. Ugyanakkor a társadalmi cél sokszor éppen az életminőség javítása egy elszigetelt, deprivált kistelepülésen. Kreativitással, a helyi erősségek felfedezésével és hasznosításával életképes társadalmi vállalkozás indulhat ezeken a területeken is. Helyi erősség lehet a mezőgazdaságra alkalmas terület, egy szelídgesztenyés, a helyi asszonyok hímző kultúrája, az egykori sajtüzem kapcsán még jelen levő sajtkészítési tudás vagy a kedvező turisztikai adottságok. Ugyanakkor az is tapasztalat, hogy az izolált vidéki közösségekben, különösen a szegregátumokban nehezen képzelhető el a siker külső erőforrások bevonása, a település más területekkel való összekapcsolása nélkül. Ezek a külső erőforrások, illetve kapcsolatok gyakran a területhez erősen kötődő, de (már) nem ott élő, vagy oda tanulmányok és munkatapasztalat-gyűjtés után visszatérő, elhivatott emberek – társadalmi vállalkozók – által jelennek meg.


Településmérettől függetlenül elmondható, hogy bár az egyéni lelkesedés pótolhatatlan összetevője a társadalmi vállalkozásnak, egy erős szektor kialakulásához ez önmagában kevés.

Nemzetközi viszonylatban azt látjuk, hogy számottevő társadalmi vállalkozási szektor csak ott alakult ki, ahol ez állami prioritást is élvez. Ugyanakkor nem elég, ha az állam támogatja a szektort, „jól” is kell támogatnia. A teljes magára hagyás és a pályázati pénzzel való koncepciótlan tömés egyaránt káros. Az előbbi nem teremti meg az elinduláshoz szükséges feltételeket, az utóbbi nem ösztönöz a hosszú távú fenntartható működés feltételeinek kialakítására.

A „jó” támogatás minden eleme azt célozza, hogy a vállalkozás minél hamarabb a saját lábára álljon. Kezdetben gyakran van szükség vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra, de később – a vállalkozói szemléletet is erősítendő – visszatérítendő finanszírozásra is. Az állam által közvetlenül biztosított támogatás mellett nagyon fontos a többi érintett ösztönözése is a társadalmi vállalkozásokkal való együttműködésre, mindenekelőtt termékeik, szolgáltatásaik megvásárlására. A lakosság körében a felelős vásárlás ösztönzése, a cégek és intézmények motiválása a társadalmi vállalkozások beszállítói körbe vonására, a piaci finanszírozók ösztönzése az anyagi mellett a társadalmi megtérülés figyelembevételére is: ezek mind elemei egy hatékony támogatási koncepciónak, és szükségesek ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal többen tapasztalják meg a hosszú elszigeteltségben töltött időszak utáni tartós, méltó jövedelemhez, értékteremtő munkához jutás sorsfordító hatását.


Vállalkozóként alkalmazna-e hátrányos helyzetűeket?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN