A tálibok dzsihadistáit élőhalottak irányítják

Fotó: Archives du 7eme Art / HBO

-

A tálibok vezetőjét, Ahtar Manszúr mollát múlt héten egy félresikerült pakisztáni találkozón állítólag agyonlőtték. Egy vasárnap közzétett felvételen mégis azt mondja, jól van. Nem ő az első tálib vezető, akinek a halálával még nem ért véget a pályája: elődje két évig volt hatalmon holtan. Élve vagy halva, de kicsoda Manszúr molla?


Pakisztáni titkosszolgálati jelentések szerint Manszúr molla egy találkozón vett részt más tálib tábornokokkal, amikor – feltehetően egy nézeteltérés következtében – lövöldözés tört ki. Eleinte úgy lehetett tudni, hogy a vezető csak megsérült, később már Manszúr haláláról cikkeztek a főbb nemzetközi híroldalak. Egy a napokban közzétett hangfelvételen azonban Manszúr molla nem csak saját halálát tagadja, de azt is, hogy a találkozónak akár a közelében is lett volna. Szakértők és tálib források kételkednek a felvétel hitelességében.


Manszúr molla júliusban lett a tálibok vezetője, miután nyilvánosságra hozták elődje, Omar molla halálát. A hatalomra kerülésig azonban hosszú és küzdelmes volt az út.


Ahtar Manszúr molla


A tálib flottakapitány sikertörténete

Ahtar Mohamed Manszúr valamikor 1963 és 1965 között született egy Band-e-Taimúr nevű dél-afganisztáni faluban, nem messze a pakisztáni határtól. A 80-as években a fiatal Manszúr fegyvert ragadott a szovjet megszállók ellen, és családja több tagjához hasonlóan csatlakozott a mudzsahedekhez, vagyis a dzsihád harcosaihoz. A BBC úgy tudja, hogy a kemény és elkötelezett katonának bizonyuló Manszúr az évtized második felében Pakisztánba költözött, hogy befejezze a háború miatt félbeszakított vallásos tanulmányait.

Manszúr 1995 júniusában csatlakozott a tálibokhoz, mindössze egy évvel a mozgalom megalakulása után – írja az al-Jazeera –, és az elsők között volt, akik először Kandahárt, majd az egész országot lerohanva egy kétéves villámháborúban elfoglalták Afganisztánt.

Első komoly pozícióját Kandahár elfoglalása után kapta, ő lett a város repterének biztonsági főnöke. Mikor a tálibok teljesen átvették a hatalmat Afganisztán felett, Manszúr mollát tették meg a légi forgalomért és a légierőért felelős miniszternek. Vannak, akik szerint a férfi ebben az időben jelentős bevételre tett szert az ország mákültetvényeiből és üzleti kapcsolatokat épített ki az Öböl-térségben.


Mudzsáhidek a tálibok kezén levő Kandaharban 2001-ben


Mikor az amerikai csapatok 2001-ben bevonultak Afganisztánba, más tálib vezetőkhöz hasonlóan Manszúr molla a pakisztáni Quettába menekült. Itt rohamléptekben mászta meg a dzsihadista szervezet ranglétráját, amiben az is segítségére volt, hogy több felettesét megölték vagy letartóztatták a koalíciós erők. 2010-re Manszúr molla lett a tálibok második embere, ő közvetítette a mozgalom alapítója és spirituális atyja, Omar molla akaratát.

2015 júliusában az afgán titkosszolgálat nyilvánosságra hozta, hogy Omar molla úgy volt a szervezet teljhatalmú vezetője, hogy már két éve elhunyt, ami – Rejtő szavaival élve – nem kis teljesítmény egy halottól. Utólag derült ki, hogy Manszúr molla minden bizonnyal két évig titkolta a vezér halálát még a szervezet felé is, és eközben ő irányította a főnökre hivatkozva a tálibokat.

Néhány órával Omar haláláról szóló titkosszolgálati bejelentést követően a tálib vezérkar gyűlést tartott, amelyen Manszúr mollát nevezték ki az új vezérnek.


Omar molla, a tálib mozgalom alapítója 1978-ban és hatalomra kerülése után


Amíg a halál el nem választ?

Manszúr kinevezésének azonban nem mindenki örült. Voltak, akik szerint Omar mollát meggyilkolták, és Manszúrt sejtették a háttérben. Gyanús volt nekik, hogy Manszúr évekig titokban tartotta a vezér halálát. Mások Manszúr helyett inkább Omar fiát, Jakub (Yaqub) mollát látták volna a szervezet élén. A nézeteltérések végül pártszakadáshoz vezettek és a két vezér támogatói rivalizálni kezdtek. És amikor a tálibok rivalizálnak, olyankor sokan halnak meg.


Főleg, ha még az Iszlám Állam is bekerül a képbe. A tálibok ugyanis egyre jobban fenyegetve érzik magukat az ISIS térnyerése miatt is, nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék a térség első számú dzsihadista szervezete címet. Ráadásul amíg a vezérek viaskodtak, sok tálib harcos átállt az Iszlám Államhoz.

Hogy ne tűnjenek gyengének egy ilyen kényes időszakban, a különböző tálib frakciók a szokásosnál is több merényletet hajtottak végre, különösen a fővárosban, Kabulban, ahol nagyobb figyelmet kapnak a véres robbantások, mint vidéken. A sorozatos terrorakciók hozzájárultak ahhoz, hogy az Európát is elérő menekültválság egyik legnagyobb csoportját az afgánok alkotják.



Szeptember közepén úgy tűnt, a trónörökösöknek sikerült félretenniük az ellentéteiket. A tálibok szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy Omar fia – és ezáltal a követői is – esküt fogadtak Manszúr mollának, így az egység helyreállt. Nem egészen két héttel később pedig a tálibok lerohanták és elfoglalták Kunduz városát, ezzel 14 év után először sikerült területi hódítást elérnie a szervezetnek.


Az afgán kormányerőknek 15 napba tellett mire vissza tudták foglalni a várost, azonban Kunduz tartományban még mindig számos terület áll a tálibok ellenőrzése alatt.


Afgán kormányőrök járőröznek Kabul utcáin, miután visszafoglalták a várost a táliboktól


A városért folytatott küzdelem során az amerikai légierő lebombázta az Orvosok Határok Nélkül (MSF) egyik kórházát, legalább 30 embert – köztük MSF orvosokat – megölve. Az eset nagy nemzetközi felháborodást keltett, az MSF pedig egyenesen háborús bűnnek nevezte a támadást, amelyet – mint az amerikai hadsereg beismerte – emberi tévedés és műszaki hiba okozott.

Kunduz ideiglenes elvesztése megrendítette a nyugati hatalmak bizalmát az afgán kormányerők rátermettségében, és október közepén az Egyesült Államok és a NATO katonai vezetői bejelentették, hogy a tervekkel ellentétben mégsem vonják ki azt a nagyjából 12 ezer fős kontingenst, amelyet eddig évről évre fokozatosan csökkentettek. „Az eseményeknek és nem határidőnaplóknak kell diktálniuk a kivonulás ütemét” – fogalmaztak.


Az afgán biztonsági erők egyik katonája áll őrt egy kabuli bombamerénylet helyszínén


A tálibok tehát épphogy újból magukra találtak, amikor a pakisztáni titkosszolgálat szerint Manszúr molla meghalt. Ha ez igaz, akkor ismét versengés alakulhat ki a trónöröklés körül, vagy Omar fia, Jakub veheti át az irányítást. Hogy ne lógjon ki a tálibok „élőhalott” vezéreinek sorából, korábban Jakub mollát is halottnak nyilvánította a helyi sajtó, ám ez még azelőtt történt, hogy békét kötött volna Manszúrral. Ami szintén szokatlan gesztus lenne egy halottól.