A színésznő, aki kijárt a saját sírjához

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

A Fiumei úti Sírkertben nyugszik többek közt Kossuth Lajos, Batthyány Lajos és Deák Ferenc, de a Hosszúlépés szervezte, Csapó Csaba történész által vezetett séta nemcsak a 19. század legnagyobbjainak sírhelyeit járja körbe. A mindenszentek, illetve a halottak napja alkalmából rendezett programon megtudtuk, ki volt az a politikus, akit pártállástól függetlenül mindenki utált, hogy Deák Ferenc vagy Jókai Mór temetésére vittek-e több koszorút, és hogy mi kell ahhoz, hogy egy nő a saját jogán kapjon síremléket.


A 19. század közepén Budapest gyorsan terjeszkedett, a halálozások száma pedig nagy volt (a várható átlagos élettartam 1872-ben mindössze 20 év volt, mert a gyerekek fele meghalt) és a városi temetők hamar beteltek. Ezért 1849-ben megnyitották a ma Fiumei úti Sírkertnek nevezett temetőt (korábbi képgalériánk sok híres sírral), a budapestiek nem túl nagy örömére: a temető jócskán kívül esett az akkori városhatáron, és mocsaras területen kellett átkelni a megközelítéséhez, ezért eleinte nem sokan temetkeztek ide.


A Fiumei úti Sírkert


Az első híres emberek, akiket itt temettek el, azok a magyar katonák voltak, akik az 1849. április 6-i isaszegi csatában estek el. Rögtön a temető főbejáratától balra található Forinyák Géza egyetemi hallgató sírja, aki társaival 1860-ban úgy döntött, a tiltás ellenére megkoszorúzzák az elesett katonák sírját március 15-én. Katonák állták az útjukat, de ők azért a kerítés fölött bedobták a temetőbe a koszorút. Tüzet nyitottak rájuk, hárman megsebesültek, köztük Forinyák, akit a térdén talált el a golyó, és két héttel később belehalt sérülésébe. Ezután évtizedeken keresztül az ő sírjához jártak ki az egyetemisták, akik meg akartak emlékezni a forradalomról.


A Forinyák család sírja a temető bejáratához közel


Thallóczy Lajos a megszállt Szerbia polgári kormányzója volt 1916-tól, ám Ferenc József bécsi temetéséről hazafele jövet december 1-jén a herceghalmi vonatbaleset áldozata lett. 72 halálos áldozatával azóta is ez a legnagyobb magyarországi vonatszerencsétlenség. Sírkövén a két ország szövetségét jelképezve egy szerb és egy magyar paraszt fogja egymás kezét.



Désy László parlamenti képviselőként 1912-ben Lukács László miniszterelnököt panamázással vádolta meg. Lukács rágalmazás miatt pert indított Désy ellen, akit végül felmentettek, mire Lukács lemondott miniszterelnöki posztjáról, de '32-es haláláig a politikai elit befolyásos tagja maradt. Az első világháború kitörésekor Désy önkéntesnek jelentkezett, és '15-ben halt meg az orosz fronton, ezért áll katona a sírján.



Gerenday Antal a 19. század legnagyobb sírkő- és síremlékgyártója és kereskedője volt, az alábbi impozáns sírt is az ő cége készítette. Az 1850-es években a vállalat mintegy 200 embert foglalkoztatott, akiknek egy része a lábatlani/piszkei márványbányában dolgozott. A helyi kikötő létrehozása is az ő nevéhez fűződik – a Dunán sokkal könnyebben lehetett Budapestre szállítani a sírkövekhez szükséges márványt.



Batthyány Lajost 1849-es kivégzése után papok temették el titokban egy kriptában, majd a kiegyezést követő, kompromisszumkereső hangulatban, 1870-ben újratemették itt. Mauzóleumát 2000-ben újították fel, de a legelső Batthyány-szobrot csak 2008-ban állították.


Csapó Csaba történész

Csapó Csaba történész a Batthyány mauzóleum előtt


Jászai Mari sírköve az eredeti Nemzeti Színház köveiből készült, és a színművésznő maga írta az 1913-ban felállított síremléken szereplő feliratot. Csak 1926-ban halt meg, de addig is szorgalmasan látogatta a saját sírját, aminek persze híre ment a városban – mondhatni profin elkezdte építeni saját kultuszát még életében.


Jászai Mari

Jászai Mari sírkövének részlete


Madarász József több mint 100 évet élt, és egészen 1915-ös haláláig országgyűlési képviselő volt. Mind a '48-as pákozdi csatáról, mind a Habsburgok trónfosztását kimondó '49-es debreceni országgyűlési ülésről lemaradt, a szabadságharc leverése után mégis bebörtönözték. Felesége Haynaunál tett panaszt emiatt, ezért elengedték, de amikor ezen felbuzdulva más bebörtönzött politikusok feleségei is Haynauhoz fordultak, ismét bezárták ('56-ig ült). Mindvégig kiegyezésellenes maradt, Ferenc József '67-es magyar királlyá koronázásakor tiltakozásképpen társaival együtt kivonult a városból, és a cinkotai Nagyicce vendéglőben ittak.


Madarász József


Az 1889 és '95 közt igazságügyi miniszteri tisztet betöltő Szilágyi Dezső volt az, akit mindegyik oldal utált, mert a jogász végzettségű politikus pártállástól függetlenül mindenkinek a felszólalásába belekötött, ha abban jogi tekintetben valami kivetnivalót talált. A megoldás az lett, hogy kinevezték a képviselőház elnökének, így nem szólalhatott meg többet.


Szilágyi Dezső


Deák Ferenc halálát követően a Batthyány mauzóleumtól a Deák mauzóleumhoz tevődött át a temető nem hivatalos központja: utóbbihoz hosszú sétány vezet, amelynek mentén csupa híres politikus és művész nyugszik. 1876-os, jelentős külsőségek közt megtartott temetésére (a mauzóleum csak tíz évvel későbbre készült el) egy szekérnyi koszorút hoztak. Jókai Mór 1904-es temetésén már tizennyolc szekérnyi koszorú volt – időközben változtak a szokások, és sokkal divatosabbá vált a koszorúzás.


Deák Ferenc

Deák Ferenc mauzóleuma


Damjanich Jánosné sírkövén nem a saját arcmása, hanem az Aradon eltemetett Damjanich Jánosé látható, és a sírkő hátulján szereplő vers első és utolsó versszaka is az aradi vértanúról emlékezik meg. A híres férfiak feleségei gyakran háttérbe szorulnak a közös síremlékeken is, Damjanich Jánosné nyilvánvalóan csak férje jogán kapott díszes sírhelyet.


Damjanich felesége

Damjanich Jánosné sírköve hátulról


Egy nő, aki viszont saját jogon érdemelt ki síremléket: Zirzen Janka, a magyar tanítónőképzés megalapítója, az 1896-ban létrejött tanítónőképző iskola igazgatója.


Zirzen Janka


Maderspach Károlyné azzal vonult be a történelembe, hogy Haynau '49-ben félmeztelenre vetkőztetve, nyilvánosan megvesszőztette Ruszkabányán, mert férjével szállást adtak a menekülő Beméknek. Amikor fegyvergyártó (és a szabadságharc alatt a magyar katonákat is ellátó) férje megtudta, micsoda szégyen érte, megtöltötte egyik mozsárágyúját, beledugta a fejét és meggyújtotta a kanócot. Özvegye '86-ban halt meg, de csak később került a temető '48-as parcellájába, ahol osztrák és magyar katonák egymás mellett nyugszanak.



Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!