A szerkesztőségekbe is titkosszolgákat ültetne a Belügyminisztérium

Fotó: AFP / EMMANUEL DUNAND

-

A Pintér Sándor által jegyzett törvénymódosítás nem fogalmaz egyértelműen, de akár az újságok is beleeshetnek a körbe, amelynek adott esetben fel kellene vennie fedőállásba a nemzetbiztonság embereit.


Akár az online újságok szerkesztőségeibe is beülhetnének a nemzetbiztonsági szolgálatok emberei, ha elfogadják azt a törvénymódosítást, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter nyújtott be a parlamentnek múlt héten. Az Index szúrta ki elsőként, hogy a rendvédelmi dolgozók jogállásáról szóló jogszabályokat módosító javaslat egyik paragrafusa lehetőséget adna arra, hogy titkosszolgákat delegáljanak egyebek mellett a „tartalomszolgáltatókhoz” is.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben ma is szerepel, hogy egyes különleges fontosnak minősülő intézmények és cégek kötelesek felvenni a szolgálatok embereit, ha a főigazgatók ezt kezdeményezik, és a munkatárs amúgy megfelel a követelményeknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálati tiszt fedetten, látszólag normál állásban dolgozik többek közt az energiaellátás vagy a hírközlési rendszer szempontjából fontos munkahelyen.

A módosítás alapján azonban a kör kibővülne, a „jogszabályban meghatározott infrastruktúra-, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók, hírközlési és postai szolgáltatók” is kötelesek lennének felvenni a nemzetbiztonság embereit. Az indoklás szerint ez csak technikai módosítás, amelyre azért van szükség, mert „a hírközlési és postai szolgáltató piac liberalizációjával egyre bővül az a szolgáltatói kör, amelynek tevékenysége kapcsolódhat a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének naprakész ellátásához”.

A tartalomszolgáltató kifejezés egyébként nem feltétlenül jelent újságot vagy tévét, a médiatörvényben ugyanis a pontosabb „médiatartalom-szolgáltató” kifejezés szerepel. Ennek ellenére az újságok, tévék és rádiók beleeshetnek ebbe a körbe, amelyet ráadásul egy másik, ma még nem ismert jogszabály határozna meg. Harangozó Tamás MSZP-s képviselő egy módosító indítvánnyal ki is törölné ezt a passzust a javaslatból.


Szőcs is rendszabályozna

A sajtóval kapcsolatos ötletét tette közzé Szőcs Géza kormánybiztos is a Mandineren. Egy Index cikk miatt borult ki, ami szerinte valótlanságokat állított. Azt írta:


"Igen, tudnék javasolni megoldást. A sajtó hitelének helyreállítását törvényi eszközökkel. A tudatos, nyilvános hazugság közbűnténnyé nyilvánítását. A kártérítési elvek szigorítását. Például: ha egy lap leírja valakiről, hogy ellopott 100 millió forintot, azt az állítást gyorsított eljárásnak kell tisztáznia. És ha a megvádolt személy valóban ellopott 100 millió forintot, a legnagyobb szigorral kell lecsapni rá. De ha az ellenkezője bizonyosodik be - hogy az újságíró hazudott -, akkor neki kelljen kifizetnie az erkölcsi kárt, amelyet okozott. Hogy mennyit? Hiszen világos, nem? Százmillió forintot. Ekkorát hazudott, ekkora erkölcsi kárt okozott, ezt kell megtérítenie."