A szélsőjobb a szakadék szélére sodorta Szlovákiát

Fotó: AFP / SAMUEL KUBANI

-

A szélsőjobboldali és az újonnan alapított pártok törtek előre a szlovák parlamenti választáson. Hiába kapta a legtöbb szavazatot Robert Fico kormányfő pártja, nem biztos, hogy új kormányt képes alakítani. A politikai instabilitás rosszkor jött, júliustól Szlovákia lesz az Európai Unió soros elnöke.


A vasárnapi szlovákiai parlamenti választásnak nincs igazi nyertese. Hiába kapta a legtöbb voksot (28,3 százalékot) Robert Fico miniszterelnök baloldali pártja, egyedül nem tud kormányt alakítani, de az sem világos, hogy a Smer a parlamentbe bejutó további hét párt közül melyikkel léphet koalícióra.

Pedig Fico igyekezett mindent megtenni, hogy harmadszor is miniszterelnök legyen. Orbán Viktorhoz hasonlóan menekültellenes nézeteket képviselt, Brüsszel menekültelosztási tervét megtámadta az EU bírósága előtt. Annak ellenére beleállt ebbe a témába, hogy Szlovákiát szinte teljesen elkerülték a migránsok. A kormányfő jóléti intézkedésekkel is igyekezett szavatokat szerezni, lehetővé tette, hogy a diákok és a nyugdíjasok ingyen utazhassanak a vonatokon.

A választás előtti utolsó heteket mégsem tudta uralni. A kampány utolsó szakasza a tanárok és az egészségügyi dolgozók tüntetéseiről szólt. Ficót az ellenfelei többször is olyan nem túl hatékony populistának bélyegezték, aki figyelmen kívül hagyja az oktatás és az egészségügy problémáit.


Szép fehér nap

A választási eredményeknek leginkább a szélsőséges pártok örülhetnek. Hatalmas meglepetésre 8 százalékkal bejutott a parlamentbe Marián Kotleba a Mi Szlovákiánk Néppárt nevű formációja. A hagyományos pártok nem vették komolyan, hogy két éve Kotlebát megválasztották a besztercebányai megyei önkormányzat élére.

Kotleba korábbi megszólalásaiban többször is a cigányokat szidta, akiket parazitáknak nevezett, és feltételezett holokausztról beszélt. Az ügyészség emiatt faji gyűlöletkeltéssel vádolta meg; az eljárást végül megszüntették. Pár éve finomított a megszólásain, gárdista uniformisát öltönyre cserélte és a migránsokat kezdte bírálni. A menekültekre utalva egyik tavalyi beszédét úgy indította, hogy szép fehér napot kívánt.

Nem csak egy szélsőjobboldali párt jutott be a parlamentbe. A korábban a magyarellenességéről ismert Szlovák Nemzeti Párt (SNS) négy év szünet után tér vissza az országgyűlésbe, a párt számára már ez is komoly siker. A két radikális párt összesen 16,6 százalékot kapott. A szlovák lapokban így megjelentek az olyan karikatúrák, ahol a szlovák címerben szereplő kereszt horogkereszté alakul át.


Karikatúra a Sme című szlovák napilapból


Nem sok jót mond el a hagyományos pártokról az sem, hogy a négy hónappal ezelőtt alakult Sme Rodina (Család vagyunk) bejutott a törvényhozásba. A párt céljairól, elképzeléseiről nagyon keveset lehet tudni. A párt vezetője pedig egy olyan üzletember, aki újságcikkek szerint a szlovák alvilághoz kötődő emberek társaságában mozgott.


Kieső helyről az élre

A Szabadság és Szolidaritás (SaS) a második helyen végzett, pedig az a veszély fenyegette, hogy be se jut a parlamentbe. A 12,1 százalékos eredményével végül a legerősebb jobboldali párt lett. A jó szereplését valószínűleg annak köszönhette, hogy a kormánypárttal szemben határozta meg magát. Nagy kérdés, hogy Richard Sulík pártelnök össze tudná-e fogni a jobboldali pártokat, vezetni tudna-e egy többpárti kormányt. Jelenleg európai parlamenti képviselő, le kellene mondania a mandátumáról, és haza kellene utaznia.

Az SaS után nem sokkal maradt le, 11 százalékot ért el az OLaNO, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalma. A párt listáján Szlovákia több ismert személyisége is szerepelt, így széles rétegeket tudtak megszólítani. Rendszerellenes pártként jött létre, kiszámíthatatlan politikai erő, egy esetleges jobboldali kormány esetén megkerülhetetlen.

A Siet (Háló) nevű pártot sokkolta a 5,6 százalékos eredmény, a február közepén mért adatokhoz képest a szavazatok felét kapták meg. A bukás oka lehet, hogy nem konfrontálódtak eléggé a kormánypárttal. A párt elnöke, Radoslav Procházka a 2014-es elnökválasztáson harmadik lett a szavazatok 21,2 százalékával, így valószínűleg túl gyorsan elhitte magáról, hogy ő lehet a jobboldal új vezetője.


Radoslav Procházka


A Magyar Koalíció Pártja (MKP) zsinórban harmadszor sem jutott be a parlamentbe. Vezetői korábban azt mondták, ha most sem jutnak be, akkor felhagynak az országos politikával és regionális szinten próbálnak tevékenykedni. Bekerült viszont, 6,5 százalékkal, a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt. Ők sem elégedettek, hiszen két számjegyű eredményt vártak.

A szlovák jogszabályok szerint a választásokat megelőző két hétben nem lehetett nyilvánosságra hozni a közvélemény-kutatási eredményeket. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hagyományos pártok nem észlelték időben a választási preferenciák megváltozását, nem tudtak időben korrigálni, mozgósítani a saját választóikat.

A patthelyzet ahhoz is vezethet, hogy sem Fico, sem a jobboldali ellenzék nem képes stabil kormányt alakítani, így akár előrehozott választások is várhatnak az országra. Ráadásul júliustól Szlovákia veszi át a hollandoktól az EU soros elnöki posztját, a migránsválság kezelésében így komoly szerep hárulhat Pozsonyra. Stabil kormány hiányában ez nem lesz egyszerű feladat.