A Századvég-vezér magánbizniszét is egyengette egy Századvég-tanács

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Az épületek energiahatékonyságának javításakor az úgynevezett ESCO-cégekre kell fókuszálni, javasolta 2012-2014 között a Századvég. A kormányzati tanácsadó céget vezető Heim Péternek akkor épp egy ESCO-cégben volt érdekeltsége. Mindez a 77 ezer oldalnyi, lapunk újságírója által kiperelt dokumentumokból derül ki. A Századvég-aktákról írott cikksorozatunkat itt olvashatja.


A Századvég a 2012 és 2014 közötti időszakban többször is írt az épületek, köztük a lakóingatlanok energiahatékonyságának javításáról. Szerintük ugyanis a gyakran szigetelés nélküli kockaházak, valamint az elavult fűtési rendszerű régi épületek a legpazarlóbbak.

Megoldást is javasoltak rá: az uniós pénzeket kombinálni kell az úgynevezett ESCO (energy service company) cégek tőkéjével. Ezek a vállalkozások ugyanis az energiaköltségek majdani megtakarításának a terhére készek megelőlegezni azokat a beruházásokat, amelyekkel kevésbé falják az energiát ezek az épületek. Ahogy fogalmaznak,


az általunk felvázolthoz hasonló modell egyfajta win-win megoldást jelenthet az összes lényeges szereplő részére.

Ekkor a Századvég elnökének, Heim Péternek - pontosabban az ő befektetési cégének, a Sphaera Zrt-nek - a résztulajdonában is volt egy ESCO-cég, a Get-Energy Zrt.

Azóta egyébként már meg is alakult az az állami vállalat, a Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt., amelyre a Századvég tett javaslatot, hogy irányítsa ezeket az ESCO-típusú beruházásokat. Ennek az a feladata, hogy az érintett, elsőként állami és önkormányzati épületeket felmérje, a beruházások műszaki tartalmát meghatározza, és az ESCO-cégek az így megállapított feladatra, beruházásra adnak ajánlatot.

A Századvég kutatói amellett érvelnek, hogy ne legyen túl nagy arányú a vissza nem térítendő uniós támogatás ezeken az energiahatékonysági pályázatokon. Ebben az esetben ugyanis az ESCO-cégek kiszorulnak a projektekből, hiszen az általuk megfinanszírozott beruházást előbb-utóbb azért meg kell fizetniük az épületek tulajdonosainak, míg a vissza nem térítendő támogatás valóban ingyen pénz.

A gazdaságkutató érdekeltsége egy másik tanácsadásában is tetten érhető. Amikor az uniós forráselosztás új intézményrendszerét felállították, akkor a Századvég ezekben a dokumentumokban nyíltan kampányolt a Széchenyi Programiroda (SZPI) kibővítése mellett. Mint írták, a feladatok ellátására az SZPI-t tartják az egyedül megfelelő szervezetnek, amelynek azonban rengeteg külső szakértőre lesz szüksége,


mi is innen várjuk a jövőbeli megrendelések egy jelentős részét

- fűzték az elemzéshez 2012 szeptemberében. Azt is megbecsülték, hogy a feladatok ellátására mekkora összegből lehet alkalmassá tenni a programirodát. Úgy kalkuláltak, hogyha a Miniszterelnökség átveszi az intézményt, akkor százszázalékosan uniós forrásból, „kb. 10 milliárd forintos nagyságrendben” néhány hónap alatt képes lesz a szervezet a szükséges tevékenység ellátására.


Egy hónap múlva a Századvég addigi elemzője, Schultz Gábor lett a programiroda ügyvezetője.