A számokkal elbánt az Orbán-kormány, a módszer kérdéses

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Hiába Magyarországon a legalacsonyabb a lakáshitelek aránya az OECD-tagállamok között, mégis sérülékeny az ország. A fejlett országokat tömörítő szervezet vizsgálata kritizálta a kormány mentőcsomagjait, mert eleinte a gazdagoknak kedvezett, utóbb pedig a balhét a bankokkal vitette el.


A magyar háztartásokban a megélhetési költségek fölötti jövedelemnek a felét teszi ki a családok bruttó adósságállománya, amivel a legalacsonyabb mértéket érte el az OECD-tagállamok körében. A skála túlsó végén a dánok, hollandok, írek és norvégok állnak, ahol ugyanez az arányszám a 200, sőt Dániában a 300 százalékot is meghaladja.


A háztartások hitelállománya az OECD-országokban, az elkölthető jövedelem százalékában, 2013-as vagy még frissebb adatok alapján


Mégis Magyarország számít sérülékenyebbnek, mint a jóval nagyobb adósságot cipelő országok, mert gyengébb a gazdasági környezete és a pénzügyi intézményrendszere.


A tanulmány végigveszi, hogy a kelet-közép-európai országokban már a rendszerváltás után elindult az a folyamat, amelyben a lakásprivatizációval és a banki hiteltermékek megjelenésével megnyílt egy jelentős ingatlanpiac. Ezt a körülményt volt, ahol egészségesebb módon használták ki az emberek, volt, ahol kevésbé. Így például Csehországban egy jóval kiegyensúlyozottabb arány alakult ki az ingatlantulajdon és a bérlemények között.

Ráadásul Magyarországon 70 százalékra szökött a devizahitelek aránya, miközben például Csehországban vagy Szlovákiában nem volt jellemző, hogy ne a nemzeti valutában adósodjanak el a családok. Így a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság idején Magyarországon 15 százalékra emelkedett a nem törlesztő adósok aránya, míg a cseh, szlovák és lengyel háztartásokban csak mérsékelten jelentkezett ez a probléma.

A kormány végül is 2011-ben állt neki az adósmentésnek, az első csomag azt tette lehetővé, hogy a devizahiteles a normál árfolyamnál 25 százalékkal kedvezőbb árfolyamon fizethesse vissza a tartozását, majd a forintosítást is lehetővé tették. Az OECD tanulmánya szerint azonban nem jól fókuszáltak ezekkel a programokkal, és csak a jobb anyagi helyzetben lévő családok tudtak megszabadulni az adósságuktól.

Az OECD elemzője azt is a mentőcsomagok hiányosságaként rója fel, hogy a költségek kétharmadát a bankokkal fizettették meg. Ez a GDP 1,5 százalékára rúgó összeg volt. Ez csak tovább mélyítette a hitelválságot.

Végül 2014 novemberében a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség megállapodása tette lehetővé, hogy valamelyest mérsékeljék a háztartások árfolyamkockázatát, és ezért forintosították a lakáshiteleket. Ezen az áron jutott Magyarország arra a szintre, hogy jelenleg itt a legalacsonyabb a családok adósságállománya - derül ki az OECD tanulmányából.