A szakiskolák még a Kliket nyögik, de jobb nekik nélküle

Fotó: MTI/MTVA / Ujvári Sándor

-

Olyan rossz állapotban voltak a szakiskolák, hogy a fenntartóváltáskor a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kapásból csaknem fél milliárdot kellett adnia dologi kiadásokra – mondta a VS egyik forrása. Hónapok óta üzemel az új rendszer, de még vannak hiányosságok. Az igazgatók jogkörét tisztázó szabályzat például még nincs kész. De legalább a villanyszámla be van fizetve, és egy hónap helyett egy héten belül választ kapnak arra, megvehetik-e a tanításhoz szükséges anyagot. Általában igen.


Több pénz nincs az iskoláknál.

Egyik Klikből a másikba kerültünk, naivitás volt azt hinni, hogy bármi is változik.

Ebben az évben nem lesz jobb, de talán majd jövőre.

– néhány jellemző mondat olyan igazgatóktól, tanároktól, akiknek szakiskolája – több mint 300 másik intézménnyel együtt – idén július elsejével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), illetve annak háttérintézménye, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) fenntartásába került. A kép persze ennél árnyaltabb: több vezető is korainak tartott még bármilyen értékelést adni, illetve a nehézségek ellenére is vannak pozitív benyomások – legalábbis a Klikhez képest.


Még jóval a szakiskolák idén nyári fenntartóváltása előtt beszéltünk olyannal, aki nagyon várta, hogy a szakiskolák az NGM alá kerüljenek. Ennek csak egyik oka volt a pénzhiány, ami nem oldódott meg egy csapásra. „Az iskoláknak annyira nem volt pénzük, hogy saját zsebből fizették a postaköltséget” – érzékelteti Szenes György, honnan indult az új tanév. Arra több helyen is panaszkodtak, hogy az elmúlt években semmiféle fejlesztés nem történt, az intézmények nagy része le van pukkanva, leamortizálódott.

„A Klik nyáron átadta a bérre és a hozzá kapcsolódó járulékokra a forrást, de dologi kiadásokra csak minimális összeget kaptak az iskolák. Ebből az következett, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 10 milliós gyorssegélyt adott centrumonként, hogy az aktuális dolgokat megoldják (miután 44 centrum van, ez kapásból majdnem fél milliárd forint – a szerk.) – mesélte egy nagyvárosi tanár. – Amit a Klik átadott, azzal nem lehetett volna működtetni az iskolákat. Pont ezért dologi kiadásra még mindig nem nagyon tudnak adni a centrumok pénzt.”

„Számítógépet, monitort nem lehet cserélni, tudok olyan iskoláról, ahol a régen leselejtezett számítógépekből szedték ki az alkatrészeket, hogy működőképes állapotba kerüljön a géppark” – mesélte a fent idézett tanár, akinek szakszervezeti tisztsége miatt nagyobb a rálátása az általánosabb körülményekre. Bár most valamivel jobb a helyzet – Szenes Györgynek, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkárának tájékoztatása szerint az iskolák havonta 40-50 ezer forintot kapnak dologi kiadásokra –, még volna mit javítani.

„Még a Kliktől örökölt helyzet van, talpra kell állni” – kommentálta egy igazgató a pénzügyi helyzetet. Van néhány pozitívum: egyik megkérdezett tanár vagy igazgató sem hallott arról, hogy csúsznának a közüzemi számlák befizetésével. A Klik alatt ebből több helyen volt gond, az intézményfenntartó olyan szinten nem fizetett, hogy volt iskola, ahol kikapcsolták a gázt. Másrészt az oktatáshoz szükséges anyagok beszerzése is gyorsabban megy, és rugalmasabb a rendszer, mint a klikes időben – erősítették meg több helyről is.



„Ha nem egetverő beruházásról van szó, hanem a szakmai oktatáshoz kell beszerezni valamit, az egy-másfél héten belül rendeződhet. Korábban volt, hogy egy hónapig vagy tovább is kellett várni” – mondja egy fővárosi, építőipari szakiskolában dolgozó tanár.

Van, hogy vissza kell venni az igényekből, vagy a rendelkezésre álló készlet miatt variálni kell a tananyag sorrendjén – folytatja.

„Volt olyan tétel, amit meg kellett beszélni, mert túl drága volt. Egy 680 ezres beszerzésnél 80 ezret kellett faragni” – mesélte a tanár, aki ezt teljesen elfogadhatónak tartja. „Még a klikes időben mondtak olyanokat is, hogy most nincs pénz a számlán, vagy oldjuk meg a feléből.”

Volt, aki arról beszélt, hogy az új rendszerben a tisztítószerekre, illetve a szakmai anyagokra már nem kell közbeszerzést kiírni, de vannak olyan centrumok, ahol a nem pontos információértés miatt mégis közbeszereztetnek. Ez lassítja a működést. Az NGM ezzel kapcsolatban azt közölte, a közbeszerzési törvény módosításával az egyes tagintézmények - bizonyos értékhatár alatt - önállóan folytathatják le a közbeszerzést, így gyorsítva a beszerzéseket.

„Nem tudom, hogy több pénz van-e, vagy sem, de máshogy gazdálkodnak a centrumok, mint a Klik” – mondta egy kisvárosi iskola vezetője. Arról egyébként, hogy fogalmuk nincs, mennyiből működik a rendszer, mások is beszéltek (ez ügyben megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, válaszuk esetén frissítjük a cikket).


Egy vezető 13 iskolára

A Klik másik, sokat kritizált tulajdonsága – a pénzhiány mellett – a végtelenül központosított döntéshozatal volt. Most lejjebb került a döntéshozatal, de elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) hiányában még mindig nem tisztázott, hogy az iskolák vezetőinek milyen lehetőségei és jogkörei vannak. Ez okoz némi problémát a gyakorlatban is: jelen állás szerint például csak a 8-13 iskolát magába tömörítő Szakképzési Centrum vezetője írhat alá (országosan 44 Szakképzési Centrum jött létre, ezek alá osztották szét az átvett iskolákat), és elvileg ő dönt a szabadságokról is.

A tisztázatlan helyzet a javítóvizsgák idején – vagyis pont most – nem jön jókor: az még a kisebb gond, hogy a centrum vezetője 13 iskola diákjainak bizonyítványát írja alá, de a vizsgákon is ott kell lennie – mondta egyik forrásunk. „Budapesten taxival ez még megoldható lenne, de vidéken, ahol 40-50 kilométert kell utaznia, hogy menjen, helikopterrel?” – kommentálja az abszurd helyzetet. Megoldás természetesen van, írásban adhat megbízást az iskola vezetőjének, de az akkor is eggyel több kör, mint ha indulásra tisztázottak lettek volna a jogkörök. Az NGM szerint is pont ez a megoldás: közlésük szerint az NSZFH rendelkezett arról, hogy a szakképzési centrum főigazgatója a tagintézmény vezetőre valamennyi tanügy-igazgatási hatáskört delegálhat, így a bizonyítványok aláírásának hatáskörét is.



„Szervezetlenség van” – mondja Szenes György, aki szerint „egyéves előkészítés és 3 hónapos működés után szinte semmi nem változott a Klikhez képest”. Persze beszéltünk olyan budapesti iskolaigazgatóval is, akit nem különösebben zavart, hogy nincs SZMSZ, szerinte ez semmilyen fennakadást nem okoz az iskola napi működésében. Bár a cikk megjelenése előtt megkerestük az NGM-et, mikorra lesz meg az SZMSZ, nem válaszoltak, majd a megjelenés után közölték: minden tagintézmény rendelkezik hatályos SZMSZ-el (a VS.hu-nak nyilatkozók nem ezt állították - a szerk.), ami megadja a mindennapi munka szervezéséhez szükséges belső szabályozási keretet. A szakképzési centrumoknál még csak az egységes SZMSZ minta készült el, az átmeneti időre az NSZFH főigazgatója rendezte a hatásköröket.

Abból is volt fennforgás, hogy az igazgatók és helyetteseik egyéves megbízási szerződést kaptak, úgy, hogy volt, akinek az eredeti megbízásaiból még évek voltak hátra. Egy vidéki, közismereti tárgyat tanító tanár arról számolt be, olyan papírt írattak velük alá, hogy „a jelenlegi feltételeket egy évig tudják garantálni”. Azt azonban senki nem mondta nekik, hogy ez mit jelent: az óraszámot, a fizetést vagy a munkaviszonyt? Mindenesetre ezt aláírták, mert nem akarták elveszteni az állásukat.

Többekkel beszéltünk ugyanakkor – köztük szakszervezeti tisztséget betöltőkkel is –, akik nem is hallottak ilyenről, a legtöbb helyen a tanárok esetében maradtak az eredeti szerződések.


Lehet, hogy könnyebb lesz

Az NGM-hez került szakiskolákban több helyen is örültek annak, hogy visszaállították a gyakorlatioktatás-vezetői pozíciót. Ő az, aki a szakmai irányvonalért felel. A klikes idő előtt órakedvezmény és pluszpénz járt például a vizsgák szervezéséért és a kapcsolattartásért a gyakorlati helyeket leszervező kamarákkal. A Klik alatt ugyanúgy meg kellett csinálni mindent, csak ingyen és túlórában. Ez állt most vissza.

A diákok a megkérdezettek szerint semmit nem érzékelnek a változásból, a tanárok sem nagyon sokat. Az adminisztráció ugyanúgy rengeteg. Egy idegen nyelvet tanító pedagógus arra panaszkodott, nehezebb most az átjárás: a kötelező óraszámokat csak a centrumon belül tudja letanítani, ha a Klikhez tartozó gimnáziumban is oktatna, azt már csak azokon felül teheti. Régen megoszthatták. „A centrumon belül az embert mozgathatják, lehet áttanítás, de itt elsősorban nem a pedagógus, hanem a centrum és a többi iskola igényeit veszik figyelembe” – teszi hozzá.

Több megkérdezett várja már az SZMSZ-t, amelytől azt remélik, jobb lesz a helyzet. A már elkészült tervezet alapján ugyanis az iskoláknál maradhatna a bevételük 50 százaléka, ez pedig évente többmilliós tétel is lehet – terem vagy tornacsarnok kiadásából például. Ez ugyan kevésnek tűnik, de a nullához képest mégis hatalmas összeg, és a klikes időkhöz képest az igazgatók is nagyobb mozgásteret kaphatnak.

A centrumoknak egyébként önálló stratégiájuk van, a felnőttképzés prioritás. Vannak, akik előnyből indulnak: az egyik tanár elmondása szerint, ha egy centrumhoz csatlakozott egy olyan iskola, amelynek volt akkreditációja felnőttképzésre, a centrum többi iskolájának elég a meglévő programokat adaptálnia. A többi kezdheti az elején. Az persze szerinte kérdés, hogy a szakiskolák mennyire lesznek versenyképesek a meglévő felnőttképzési intézményekkel – teszi hozzá.

Az átalakításból következik az is, hogy sok iskolában felmenő rendszerben megszűnik a gimnáziumi képzés. Szenes György szerint a városokban van ráció abban, hogy ne legyenek vegyes iskolák, a tanműhelyek, laborok így nincsenek eléggé kihasználva, de ahol csak egy középiskola van, ott gondot okozhat a kivezetése. További kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik ott közismereti tárgyakat tanítanak.


szakképzés, szakiskola, Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium


Akik már két éve kikerültek a „hálóból”

Több tapasztalatuk van azoknak a mezőgazdasági iskoláknak, amelyeket már két éve átvett a Kliktől a Vidékfejlesztési Minisztérium (jelenleg Földművelésügyi Minisztérium). Az egyik vidéki iskola vezetője panaszkodott ugyan arra, hogy új gépek beszerzésére nincs pénz, szűkösen lehet kijönni a keretből, „nem fenékig tejfel az élet”, de mégis, „180 fokos fordulat volt a klikes időszakhoz képest a váltás. Amíg a Klik alatt voltunk, az nem volt egy sikeres időszak. Nagyon nehezen működött minden, mindenről a legfelső szinteken döntöttek, a tanárfelvétel is nagyon sokáig tartott emiatt.”

A igazgató pozitív változásként emelte ki például, hogy az iskola szakmai döntéseket hozhat, önállóan gazdálkodik, van költségvetése, a keretszámok elosztásánál is meghallgatják a véleményét. Ő mindig is azt szerette volna, hogy a szakiskolák a szakminisztérium alá kerüljenek. És ezzel valószínűleg nincs egyedül.