A sugárzás nem, de az emberhiány jó a csernobili állatoknak

Fotó: iStockphoto / Ihar Byshniou

-

A Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint több nagyvad él az erőmű környékén, mint az 1986-os atomkatasztrófa előtt.


Jim Smith, a Portsmouthi Egyetem tanára, a kutatás vezetője hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy a sugárzás jót tenne a vadvilágnak, az viszont igen, hogy nincsenek ott emberek.

A fehérorosz Poleszjei Állami Sugárökológiai Rezervátum munkatársainak segítségével a kutatók légi felvételek adatait felhasználva a nagyemlősöket – őzeket, jávorszarvasokat, medvéket és farkasokat – számlálták össze. Télen a hóban talált lábnyomok segítségével számolták össze a különböző fajok egyedeit, és mérték a nyomok sugárszennyezettségét is.


A Csernobilban látott állatok száma hasonló a sugárszennyeződéstől mentes övezetekben élő populációkéhoz

– idézte a professzort a BBC News.

A farkasok száma különösen szembeszökő: hétszer annyi, mint a közeli hasonló méretű természetvédelmi parkokban. Jim Smith szerint ez a vadászat hiányával magyarázható.

Tim Mousseau, a Dél-karolinai Egyetem tanára, aki hosszú éveket töltött a csernobili övezetben az állatvilág, főként a madárpopulációk tanulmányozásával, úgy vélte, hogy a tanulmány „igen pozitív lépés az atombalesetek lehetséges egészségügyi és környezeti hatásának tanulmányozása irányában”. Mousseau professzor azonban további kutatásokat szorgalmazott a témakörben.


Ez a kutatás csak a nagyemlősök és a vadászat összefüggéseit tárja fel, míg az állatok túlnyomó többsége – a legtöbb madár, a kisemlősök és a rovarok – az emberek ottlététől független

– mondta a kutató a BBC-nek.

Jim Smith és csapata a csernobili övezet különböző részeiben élő állatok számát összehasonlítva megállapította, hogy a sugárszennyezett területeken ugyanannyi állat él, mint a kevésbé szennyezett részeken.

Tim Mousseau szerint a kutatás csak arra mutatott rá, hogy „a háborítatlanul élő egyes állatpopulációk exponenciálisan növekednek és feltehetően túlszaporodnak a térségben”. Szerinte nincs bizonyíték arra, hogy a csernobili állatok száma eléri a más térségekben élő, ragadozóktól és vadászattól óvott populációk szintjét.