A srebrenicai mészárlás nyolc gyanúsítottja ellen emeltek vádat

Fotó: AFP / STR

-

Vádat emeltek az 1995-ös srebrenicai vérengzés nyolc szerb gyanúsítottja ellen csütörtökön Belgrádban.


A háborús bűnökkel foglalkozó szerbiai ügyészség tájékoztatása szerint a vádlottak 20 évvel ezelőtt, a boszniai háború idején háborús bűncselekményeket követtek el Srebrenica civil lakossága ellen. Azzal vádolják őket, hogy 1995. július 14-én a Srebrenicához tartozó kravicei hangárban több mint ezer muszlimot gyilkoltak meg.


Az ottani tömegsír feltárásakor eddig több mint 1300 muszlim civil tetemét hantolták ki.



Vladimir Vukcevic háborús bűnökért felelős ügyész csütörtökön kijelentette: a vádemelés jól mutatja, hogyan viszonyul Szerbia a második világháború óta elkövetett legnagyobb európai háborús bűnhöz, és azt is, hogy egyetlen áldozatot, de egyetlen elkövetőt sem felejtenek el.


Srebrenica a boszniai háború (1992-95) idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mindegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) több ítéletében népirtásnak minősítette. Ezt tartják a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak Európában.


Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán. Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki az NT-nek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és Ratko Mladic egykori hadseregparancsnokot.

Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket „a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el". Aleksandar Vucic pedig július 11-én, a mészárlás huszadik évfordulóján nyílt levélben ítélte el a srebrenicai „szörnyű bűncselekményeket".