A sportvezetők egyelőre nem állnak bele az új hidegháborúba

Fotó: Getty Images / Adam Berry

-

Porosenko ukrán elnök az orosz foci-vb bojkottjára szólította fel országa szövetségeseit, ám azok nemet mondtak a felvetésre.


Amint arról hétfőn beszámoltunk, Petro Porosenko ukrán elnök Berlinben bojkottra szólította fel Ukrajna szövetségeseit az oroszországi labdarúgó világbajnoksággal kapcsolatban. Azt mondta, addig elképzelhetetlen egy vb abban az országban, amíg orosz haderők tartózkodnak Ukrajna területén.


Ezzel kapcsolatban a német kancellár, Angela Merkel arra a kérdésre, hogy jó javaslatnak tarja-e Porosenko felvetését, azt mondta, hogy egyelőre az idei évvel foglalkozik, „munka pedig van bőven”. A 2018-as világbajnokságig pedig még lesz egy Európa-bajnokság is, 2016-ban, aminek „előre örülök” – mondta Angela Merkel. Hozzátette: szoros összefüggést kell teremteni az Oroszország elleni szankciók és az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtása között, az ügyben a csütörtökön kezdődő uniós csúcson hozhatnak döntést.

A bojkottra vonatkozó kijelentésre reagálva Sebastian Coe, aki az ukrán Szerhij Bubkával verseng a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöki posztjáért, hangsúlyozta, hogy azt mindig ellenzi a sportban. A 2012-es londoni olimpia főszervezője, aki középtávfutóként két csonka olimpián, Moszkvában és Los Angelesben nyert aranyérmet 1500 méteren, úgy fogalmazott, hogy a távolmaradással nem lehet elérni a célokat, ugyanakkor a versenyzőknek komoly károkat okoznak. Szerinte a sportot inkább katalizátorként érdemes használni arra, hogy szociális és társadalmi változások induljanak be.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) német vezetője ugyancsak visszautasította a felhívást. „Ez ellentmond a sport lényegének, vagyis a hidak kiépítésének. A sport az, amely gyakran az utolsó ajtót nyitva hagyja a párbeszéd számára” – vélekedett a NOB-elnök.

A Német Labdarúgó Szövetséget irányító Wolfgang Niersbach is hangsúlyozta: a nagy tornákat inkább arra kell használni, hogy előtérbe kerüljenek az emberi jogok, illetve ahol szükséges, meginduljanak a politikai változások.