A sámándob sem riasztotta el a magyar kultúra után érdeklődőket

Fotó: MTI/Soós Lajos / István Hajdu

-

A Magyar Pavilon eddigi látogatóinak száma rövidesen meghaladja az egymilliót.


Sok barátot szerzett hazánk számára a magyar kultúra Milánóban– mondta el Szőcs Géza a Milánói Világkiállításon való magyar részvételért felelős kormánybiztos augusztus 11-én tartott sajtótájékoztatóján, amelyen a Magyar Pavilon első három hónapjának eredményeit összegezte.

A sajtótájékoztatón Rétfalvi Flóra, a Magyar Pavilon kommunikációs vezetője számokban foglalta össze a félidőhöz érkezett Expo eddigi eseményeit. Mint elmondta, a közel egymillió négyzetméteren 145 ország pavilonja kapott helyet, ami rekordnak számít az öt évente megrendezett világkiállítások történetében.


Az Expo középpontjában mindig valamilyen speciális téma áll, ez 2015-ben az élelmezés és az élelmiszerbiztonság kérdésköre, de a következő, Dubaiban helyet kapó kiállítás fókuszában a digitalizáció áll majd. Rétfalvi Flóra azt is elmondta, hogy a várt 20 milliós nézőszám a jelek szerint teljesülni fog, hiszen az első három hónapban mintegy 10,5 millióan látogattak el az Expo területére.

A Milánói Világkiállításhoz kötődően a következő három hónapban is számos magyar vonatkozású program várja az érdeklődőket. A Jankovics Marcell grafikus, animációs filmrendező munkáit bemutató, jelenleg is látható tárlatot egy Bíró László életét és munkásságát feldolgozó kiállítás váltja majd, de a magyar származású Harry Houdini emlékezete is külön tárlatot kap majd. A látogatók emellett továbbra is találkozhatnak a magyar népművészet, gasztronómia, zeneművészet értékeivel, jeles alkotóival, szeptemberben pedig a Design Terminál mentori programjában részt vevő iparművészek alkotásaiból nyílik design bútor kiállítás.

Szőcs Géza beszédében kitért arra is: azért tartották fontosnak összegezni az eddigi eredményeket, mert a honi sajtót leginkább a pavilon épülete körüli viták tematizálták. Mint mondta, a Magyar Pavilonban megvalósuló vagy köré szervezett programokkal az a céljuk, hogy „a magyar kultúrán keresztül pozitív irányban alakítsák Magyarország jó hírnevét, és erősítsék azt az összetartó erőt, amely a szétszóródott magyarság identitástudatának alapját képezi”.


A pavilon épülete körüli vita nem véletlenül érdekelte a sajtót, miután a vezető tervezők nyilatkozatban határolódtak el a megvalósuló projekttől, mert a további tervezésből gyakorlatilag kiiktatták őket. A BME tanszékén is véleményt mondtak a Sámándobról: „Határozott tiltakozásunkat fejezzük ki az ellen, hogy a megvalósításra szánt elképzelést jelen ismert formájában egyáltalán építészeti alkotásként definiálják”