A saját rabszolgáink vagyunk, és még pénzt sem kapunk érte

Fotó: MTI / Rosta Tibor

-

A házimunka nemzetgazdasági szinten 5-6 ezer milliárd forintos tétel. Csak éppen láthatatlan.


A Központi Statisztikai Hivatal megmérte a házimunkát, amiért nem jár fizetés. Egészen pontosan azt, hogy mennyi időt töltenek az emberek házimunkával, és ennek mennyi az értéke. Eredményeiket a gazdaságban láthatatlan, fizetetlen munkáról szóló keddi KSH-konferencia apropóján kiadott elemzésükben tették közé. A házimunka körébe tartozik például a sütés-főzés, takarítás, ruhavarrás és egy sor egyéb tevékenység.



A KSH szakemberei szerint a házimunka (pontosabban a háztartatási termelés) mérete a 2009-ben és 2010-ben felvett adatok alapján jelentősnek mondható. A háztartások – 15-84 éves – tagjai átlagosan naponta közel 4 órát (214 percet) fordítottak házimunkára, ezzel szemben a gazdasági adatokban megjelenő – fizetett – munkával 164 percet, azaz több mint két és fél órát töltöttek. A kirívó különbség abból fakad, hogy házmunkát szinte mindenki végez, a teljes lakosság 91 százaléka, míg fizetésért csak a lakosság harmada dolgozik.

Ha a házimunkáért járna pénz, az jelentősen hizlalná a családi kasszát. A KSH szerint ha az adott házimunkáért a megfelelő szakképzettséghez tartozó piaci bért kapnák meg a háztartások, akkor 33 százalékkal nőne az jövedelem. Ezt azonban nem igazán lehet bekönyvelni a büdzsébe, a statisztikusok szerint ez az arány csak azt mutatja meg, hogy mennyi a házimunkának az értéke, amit saját maguknak végeznek el a háztartások tagjai.


A házimunkát többféleképpen lehet rendszerezni, például a célok alapján. Így adódik a lakhatáshoz (takarítás, növénygondozás), az élelmezéshez (főzés, sütés), a ruházkodáshoz (mosás, gombfelvarrás) és a gondoskodáshoz (meseolvasás a gyerekeknek, rászoruló felnőttek, például a nagyszülők ellátása) köthető házimunka. Ha ezt a négyes bontást nézzük, akkor nem meglepő módon az élelmezés viszi el a legtöbb időt, a házimunka felét fedi le. A lakhatáshoz szükséges házimunka aránya 24 százalékos, a ruházkodásé 19 százalékos, a gondoskodásé pedig 7 százalékos.

Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az átlagok szerinti napi közel 4 óra házimunkából körülbelül 2 óra megy el főzéssel, közel 1 óra többek között takarítással, további közel háromnegyed óra kell a mosáshoz, a maradék több mint 15 perc telik gondoskodással, mondjuk a gyerekkel való játékkal.


A KSH elemzése azt is elárulja, hogy 2009-ben és 2010-ben a háztartások 10 760 millió órát töltöttek fizetetlen munkával. A megfelelő tevékenységhez köthető átlagos nettó piaci órabérrel kalkulálva így a munka értéke 5716 milliárd forint volt. Bruttó hozzáadott értékként a házimunka 6119 milliárd forintra rúg a KSH becslése szerint. Ha tehát a fizetetlen munkát (házimunkát) hozzáadnánk a GDP-hez, akkor az 23 százalékkal magasabb lenne. Ez nemzetgazdasági szinten is jelentős tétel, ugyanakkor a KSH szakértői megjegyzik, hogy ez az arány nemzetközi összevetésben nem kiugró érték.