A reklámmágnás 2500-szor többet keres az átlagnál

Fotó: POOL / ARTHUR EDWARDS

-

A brit társasdalomban hatalmasak a vagyoni különbségek, ez akár befolyásolhatta a Brexit szavazás eredményét is.


A brit társadalom leggazdagabb egy százalékának összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb húsz százalékénak - áll az Oxfam éves jelentésében. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő, nagy-britanniai székhelyű kampányszervezet szerint a leggazdagabb tíz százaléké a nemzetgazdasági szintű magánvagyontömeg 54 százaléka, ezen belül a felső egy százaléké az összvagyon 23 százaléka. A britek legszegényebb 20 százaléka viszont országos átlagban a magánvagyon 0,8 százalékán osztozik.

A szervezet szakértői a jelentésben utalást tesznek arra, hogy szerintük e végletes vagyonmegoszlási különbségek még a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredményét is befolyásolhatták. Az Oxfam szerint ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség miatt sokan úgy érzik, nincs érdemi beleszólásuk a társadalmi folyamatokba, és nem tudják kihasználni a gazdasági lehetőségeket sem. A referendumon ezek a megosztottságok is felszínre kerültek, és sokan a népszavazásban látták az alkalmat, hogy a változásra voksoljanak, abban a reményben, hogy ez javíthatja gazdasági helyzetüket.


Nem látszik mindig a szakadék


Az Oxfam egyetért Theresa May brit miniszterelnök elképzelésével, amely kötelezővé tenné az alkalmazottak szélesebb körű és közvetlen képviseletét a nagyvállalatok igazgatótanácsaiban. A szervezet szerint azonban az egyenlőtlenségek felszámolása végett a jelentés javasolja egy olyan szabályozás meghonosítását is, amelynek alapján egy-egy vállalatnál a legmagasabb fizetések legfeljebb hússzorosan haladhatnák meg a legalacsonyabb javadalmazást.

A nagyvállalatokon belüli rendkívüli bérkülönbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is kiemelte éves kongresszusán. A Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői tavaly átlagosan 3,4 millió fontot (1,3 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit átlagbérnél. Például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója 70 millió fontot vihetett haza; ez az átlagjövedelem 2500-szorosa.